Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-10-16 / 42. szám
Most is oly pompás humor fölött rendelkezik mint azelőtt, és helyesen extemporizál; csak arra figyelmeztetjük, hogy a tulságig ne vigye, mert különben ! játéka ízetlenséggé fajul. Ezúttal Csorna Bálintot adta, tisztességes sikerrel. — Bagi Gyulát (Tarcali Jenő), Pesti idejéből ismeri közönségünk, ki akkor törekvő és ügyes színésznek bizonyult. — Különösen ki kell emelnünk Ferenczi Frigyest, ki Mádi Simont játszotta. Otthoniasan mozog a színpadon és játékán diskréczió (a komikusok ritka erénye) vonul végig. — Hisszük, hogy közönségünk hamar megbarátkozik e rokonszenves fiatal emberrel. — Nagyobb szerepeket játszottak még: Tóth Jenő (Bálnái Gusztáv), Szabó Károly (Sodró Antal), Váradiné (Zsófi), Petrené (Zegernyei Parthénia), Krecsányi Flóra (Zegernyei Zenóbia), Szabóné Róza (Mézesné) és Petre (Murok); ezekről, valamint a most nem említettekről jövő referádánkban emlékezünk meg bővebben. — Az előadás eléggé sikerültén folyt le, de még jobban kielégített volna, ha a súgónak kisebb szerep jutott volna. Közönség, mint a színtársulatok első előadása alkalmával rendesen, csak gyéren volt képviselve. Tegnap Lukácsy Sándornak népszínműve : „A vereshaju" került színre, melyről jövő számunkban hozzuk referádánkat. Balambér. 1 Különfélék. Nemzeti nyelv. Az egészséges nemzetiségnek főkisérője a nemzeti nyelv; mert mig az fennmarad, a nemzet is él, bár mi sinlődve is sokszor — mint erről számos a példa. — De ha az egyszer elnémul, akkor csak gyászfűzt terem a hon, mely a voltakért szomorúan eregeti földre csüggeteg lombjait. * * * Magyar egyenesség. Az igazi barátság szent kötelessége hizelkedéssel soha sem él; a meg nem romlott Magyar pedig az egyenes bátor szót becsülni tudja és nem az elfajult s elromlott hazafiakat veszi például hanem azokat, kik nem kevésbbé hű jobbágyaik királyuknak, mint hónuknak valódi polgárai. (Gr. Széchenyi István.) * * * Gyász-szinek a különféle népeknél. Minden népnek más és más gyász-szine van. Az európaiak fekete szint viselnek gyászul; a syriaiak ég-, vagy violaszint; az aethiópok szürkében; a japániak fehérben; az egyptusiak sötét-sárgában gyászolnak. Érdekes a gyász-szineknek értelmezése is. — A syriaiak égszinben gyászolnak azon helynek emlékezetére, hová a halottakat kívánják. Az egyptusiak azt hiszik, hogy a sötét-sárga az életnek s reménységnek végét jelenti, minthogy az elszáradt falevél is sárga. Aethiopiában a gyász szürke, mert azon föld ‘is olyan, hová a halottak visszakerülnek. A japániak fehér színe példázni akarja a holtak tisztaságát. Ami fekete szinünk pedig a viliágosságnak, életnek és örömnek elvesztését jelenti. * * * „Miért nem küldesz doktorért?“ — kérdem beteg barátomat. — „Mert nagyon félek a haláltól“ — felelte nyögve a beteg. * * * „Csak úgy tessék enni, mint otthon“, — monda ebéd fölött a vig házigazda a vendégének. — „Kérem — viszonzá a vendég — azt nem cselekszem, mert úgy éhen halnék meg.“ * * * Ezen indokból én sem akarok hátramaradni, hogy ezen csata kivívásánál általam átélt események hű leírásával hozzá ne járuljak ; annál is inkább miután én is voltam, éppen az egyik tevékeny részese azon dicsőén kivívott csatánknak, a mely időben pedig. akkor már — kivéve Komáromot — gyászbaborult fegyvereink dicsősége egész hazánkban: és ezen diadalunk annak mint egy utolsó dicsfénye volt. E szerint én is leakarom annak egyes s általam ott átélt részleteit festeni, úgy a hogy azok történtek, nem mostani emlékezetem után már, hanem még azon időből vezetett naplóm szerint — melyet 1850-ik évben aradi fogságom idejében foglaltam egybe, úgy amint azt most is birom. — Ezek azután, mint valóságos hű másai az akkor ott általam átélt eseményeknek ; adatul szolgálhatnak a vitás kérdések és feltevések megvilágositásához, miután a jelenlegi hazafias közönség, — mely érdekkel viseltetik hazánknak azon nagyszerű, dicsőségteljes s újjá alakításának korszakot alkotó eseményei iránt reményiem, hogy szívesen fog venni. 1849 julius 8-án az öt hadtesttel Guyon Richárd tábornok vezénylete alatt megindultunk O-Becséről Szeghegy felé, hogy az ott állomásozó Igmándy ezredes hadosztályával egyesülve elég erősek legyünk Jellacsics horvát bán ellen támadólag fellépni; ki hadtestével, — mely 16 ezer emberre 80 ágyúval volt számítva, — a Ferencz csatornát tartotta megszállva Verbasztól Sz. Tamásig. Mi azon nap estefelé nagy hőségben, porban érkeztünk Szeghegyre, hol Guyon tábornok a főhadi szállást fel is ütötte, mi azonban a sereggel meg sem állva tovább mentünk s táborba szálltunk a földeken Kula é3 Verbász irányában. Pereczy ezredes hadosztálya képezte a jobb szárnyat, melynek szélső csapatai egészen Hegyes alá jutottak a földeken, úgy hogy közvetlen a hátunk megett láttuk Hegyes templom tornya csúcsát, a I rriély völgyből feltűnni. Itt a legszélsőbb szárnyra jött Váza gyalogzászlóalj Kinczel őrnagy alatt, azután az én vezényletem alatt levő 30 ik sz. csongrádi N. azt parancsoló szolgájának, hogy a színházi pénztárnál vegyen számára három zártszéket. „Uram — kérdé a szolga — elhozhatom-e magam a székeket, vagy taligást fogadjak?“ * & # Mi a turn űr? A turnűr a jogtudomány szempontjából : „a valódi tényállás túlzása“ ; — az orvos- tudományéból: „a megzavart agyműködés tünete;“ a theológiáéból: „az emberi testnek vétkes eltorzitása“ ; a bölcsészetéből: „a negativ lét a pozitív lét fölött“; — a filolologiáéból : „idegen utórag a honi törzsön“ ; — a történeleméből; „a 19. század második felének ferde kinövése“ ; — a fizikáéból: „a súlypont természet- ellenes kihelyezése“ ; — az építészetéből: „nem illő helyen alkalmazott dekoráczió“ : — az esztétikáéból; „a megtévelyedett szépérzet jele;" a világ-kereskedelem szempontjából: „közönség ámítása műszerekkel." Mik adó. A közönség köréből.*) Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Miután a sajtónak jutott a feladat, hogy a visszaéléseknek útját állja: van szerencsém t. Szerkesztő Ur b. figyelmét az alább előadottakra felhívni. Az alsó városi temetőben alkalmazva levő sirásó rakonezátlan és kihívó magaviseleté, továbbá önhatalmúlag megszabott munkadijaival vérig bosszantja a közönséget. — így néhány év előtt egy nagyobb sir kiásatási dija 80 kr. volt, most önkényüleg 3 irtot követel; pedig az előtt a temetkezési hely is ingyen járt, most ezt is drága pénzen kell megvásárolni. Egy sir kigyöpözése került 2 frtba, a jelenlegi sirásó 5 frtot követel. Meddig fog még tartani ezen Önkény? Vagy a gondnok ur nem respektál ja az adózó polgárok jogait, hogy azokat kiszipolyozni engedi? A sirásó a közköltségen épült kutból még a vizet sem engedi egyesek sírjai öntözésére felhasználni és az öntözési jogot a maga részéibe s önkényüleg megszabott árak mellett tartja fenn. Ha egy előkelő család általa nem öntözteti sírját, arról a szalagok rendesen eltűnnek. így van az, midőn egy szegényen megkönyörülünk, az rendesen a fejünkre nő ! Csodáljuk a gondnok ur rendszeretete mellett, hogy ezen visszaéléseknek még nem vetett gátat, s mint rendszerető embernek rég gondoskodni kellett volna a rendes árszabályzatról, melyben mindenek előtt meg lenne állapítva egy sir kiásási, kigyöpö- zési, fél évi öntözési, végre egy holt tetemnek átszállítási dija, s ezen díjszabálynak a sírásói lakbani kifüggesztése szolgálhatna a közönség megnyugtatására zsinórmértékül. Az előterjesztettek után az iskolaszék t. elnökségét sürgősen felkérjük, miszerint e tekintetben mielőbb intézkedni s a közönség sérelmeit befolyásává! orvosolni szíveskedjék. Yellov. Városi és vidéki hirek. = Személyi hir. Szentkirályi Albert, kerületünk volt orsz. képviselője, e hét elején családjával zemplénmegyei birtokáról városunkba érkezett és szombat este Mezőkeresztúrra utazott, hol valószínűleg meg lesz képviselőnek választva. (Őszintén kívánjuk. Szerk.) *) E rovat alatt minden közérdekű felszólalásnak készséggel adunk helyet, ' azonban a felelősség mindenkor a beküldőt terheli. A szerk. zászlóalj, egy osztály Hunyady huszár Móricz Károly őrnagy alatt s úgy folytatólag Szeghegy és és Feketehegy irányában a Pereczy hadosztálynak a többi része, Igmándy ezredes hadosztálya és Feketehegy alatt egy dandár Frummer Antal alezredes vezénylete alatt, ki a 62-ik gyalog vagyis Turszky nevű ezrednél szolgált, s attól egy zászlóalj is ott volt alatta s mely egyszersmind a szélső balszárnyunkat képezte arczczal Szt. Tamás felé, kinek állása itt a legexponáltabb volt, mert ez volt legközelebb az ellenséghez s annak támadásához. Megérkezésünk után vagy másfél óráig mozgattak bennünket fel s alá, mig végre a felállásunk meghatározva lett; és pedig úgy, hogy mindjárt csatarendben foglaltuk el a táborunkat a csupasz földön minden sátor nélkül, a zászlóalj arezban felállítva a fegyvereket előtte gúlákba rakva, arra tarisznyáját és egyéb holmiját felakasztva, s mindegyik felöltözve a puskája mellett feküdt le a földre úgy, hogy a mint a riadó megtörtént a honvéd fekhelyéről feláll va, már rendes helyén glédában állott egyszerre s csak holmiját kellett magára venni, fegyverét kézhez s egy perez alatt arczvonalban készen állott a zászlóalj Azért is ezen gyors talpraál lásunk és akezióba léphetésünk folytán hitték sokan s azon véleménynek kifejezést is adtak, mintha mi előre készen vártuk volna a támadást, holott senkinek eszébe sem jutott, hogy éppen az ellenségtől legtávolabb eső hadtestrészünket, szélső jobb szárnyunkat Hegyes alatt fogja megtámadni. Ezen egyesülésünk által hadtestünk 8000 har- czolót tehetett 43 ágyúval, melyeket én szemeimmel is többször számolgattam. A vezetésem alatt levő zászlóalj létszáma volt akkor 820 ember — az 1300-ból, a mennyi volt a múlt őszkor Aradon, mjg Bánfy ezredes az erdélyi s székely csapatokkal Ó-Becsénél maradt vissza a Tisza átkelést biztosítani. Lovasságunk volt 13 század és pedig a régi huszárok közül 7-ik Reusz ezredből két század Kerká- polyi Mór őrnagy alatt — a 3-ik Vürtenberg huszá= Papszentelés. Püspökünk Ő Excellence's ja ma délelőtt fogja Petróczy József szerpapot áldo- zárrá felszentelni. = ISorzasztó szerencsét lenség történt hétfőn, f. hó 10 reggeli 8 órakor Honusz gyári telepén. Tamborszky Ferencz a szerencsétlen gyári munkásnak a neve, ki saját vigyázatlanságának esett a jelzett napon, áldozatává. — Tamborszky a gyárban jól alkalmazható egyénnek bizonyult s azért minden felügyelet nélkül majd a fürészlő gépnél, majd a gőzmalomban és a gőzfürdő körül foglalatoskodott. — A jelzett napon éppen a gőzmalomban talált magának dolgot és útbaigazításokat osztogatott az uj molnárnak, ki iránt olyan előzékeny volt, hogy a gőzmalom szerkezetét is közelebbről magyarázta meg neki. Ebbe belemerülve az éppen működésben volt hajtószíjak egyikére lépett, mely magával ragadta a jól megtermett embert, ki vesztére egy másik működő szíjba is belekapaszkodott s oly erővel vágta a boltozathoz, hogy darabokra zúzott koponyával és végtagokkal esett a földre. — Az előhívott Kremer Gyula, gyári orvos rögtön a városi kórházba szállitatta a hullát s jelentést tett ez esetről a városi hatóságnak, melynek kiküldöttei még a délelőtt folyamán megjelentek a szerencsétlenség színhelyén s felvették a tényállási jegyzőkönyvet. A hullát felbonczolták s másnap délután örök nyugalomra helyezték. Tamborszkyban neje és 2 kiskorú gyermeke kenyérkeresőjét vesztette el. = Görgöly Márton ügye. Pestmegyének folyó évi október hó 10-én tartott évnegyedes közgyűlésén szőnyegre került G ö r g ö 1 y Márton Korona vendéglősnek az ügye is. A közgyűlés az alispánnak ez ügyben hozott s olvasóinkkal már közölt határozatát egész terjedelmében helybenhagyta. A pénzügyi bizottság ezen határozat ellen újabb felebbezést jelentett be, minek folytán az ügy a m. kir. belügy- ministerium, mint legfelsőbb fórum elé kerül. = Püspökünk jótékonyságit. A „Félegyházi Hirlap“-ban a következőket olvassuk : A váczi püspök leiratot intézett az ó-templomi plébánoshoz egy helyben felállítandó felsőbb leányiskola ügyében; ennek folytán nevezett plébános átirt a tanácshoz, hogy hajlandó volna-e a város a Maliár Pál-féle házat, vagy a felállítandó intézetnek megfelelő helyiséget átengedni. A tanács örvendetes tudomásul vette a megyés püspök leiratát s megbízta a polgármestert, hogy a legközelebb megtartandó megyei gyűlésre felmenet alkalmával Váczra is menjen át s bővebben tudakozódjék ő ke- gyelmessége szándékáról s a tanács nevében ajánlja fel a Mallár-féle házat. — Úgy hisszük, hogy ő Excellencziájának eme hazafias tettét további kommentárral megtoldanunk teljesen fölösleges! = A kegyes! csata. Városunk és vidékének hazafias közönségét bizonyára érdekelni fogja azon mozgalom, mely hazánkban az 1848/49 ik évi szabad- ságharcz emlékeinek az utókor számára leendő ke. gyeletes megörökítése iránt országszerte megindult- A szabadságharcz történetében jelentékeny szerepet játszik „a hegyesi csata“ is. Sokáig folyt a versengés a fölött, hogy ezen csata, mely Feketehegy, Szeghegy és Hegyes nevű bácsmegyei községek határában 1849. julius 14 én vivatott, mely község után neveztessék el? Végre több oldalróli felszólítás uíán az egész csatában részt vett K o v á c h Ernő helybeli fegyintézeti igazgató úrnak „A hegyesi csata“ czim alatt „Bácska“ czimű lapban megjelent közleménye eloszlatta a nézetkülönbségeket s alapot adott a történelmi kútfőknek. K o v á c h Ernő úr szívességéből lapunk mai számában mi is megkezdjük rok közül 2 század Irinyi Berti őrnagy, — a 8-ik Kóburg huszárokból 1 század Hertelendy kapitány, 11. sz. Vilmos huszárokból 1 század Kozma Ferencz kapitány, jelenleg miniszteri tanácsos a m. kir. iparés kereskedelmi minisztériumban. A 13 ik Lehel huszárokból 1 század Deézsy kapitány, a 13. sz. Hu- Hunyady huszárokból 2 század Móricz Károly őrnagy, alatt végre a 15. sz. Mátyás és 17. sz. Bocskay huszárokból két-két század. 12. júliusban gerendákat és deszkákat hoztak a táborba, miután el lett határozva, egynéhány nap múlva a támadást megkezdeni Jellacsics ellen s azokat a Ferencz csatorna áthidalásához használni fel. Julius 13. Vetter altábornagy megjelent táborban s akkor bővebben lett megállapítva Jellasics megtámadása a legközelebbi napokban. Ezen a napon kellett volna két Mátyás huszár altisztnek kivégeztett- niök az osztályparancsnok ellen elkövetett függelmi sértésért, a melynek végrehajtására a zászlóaljam volt kirendelve, de Vetter által, ki ekkor érkezett a táborunkba megkegyel meztettek. Azonban az ellenség megelőzött bennünket és pedig azon okból, a mit már fogságom alatt Jellacsics táborában tudtam meg. E napokban a feketehegyi dandárból egy volt osztrák fogoly s most nálunk huszárkáplár, átszökött az ellenséghez és az Feketehegyen nem tudván, hogy Szeghegy és Hegyes alatt mennyi seregünk is van, ő azt hitte, hogy az egész az, a mi Feketehegy körül van: azt referálta Jellacsicsnak. Ez erre elhatározta/ hogy ezen kis dandárt éjjel körül keríti és elfogja. Azért is tette meg éjjel a nagy kerülőt, hogy Hegyesnek ment, azon dandárt hátul egészen körül keríteni, a mikor azután mi reánk bukkant ott, melynek eseményét én a következőképen éltem át. (Folytatása következik.)
