Váczi Közlöny, 1887 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1887-10-02 / 40. szám
IX. évfolyam. 40. szám. Vácz, ok HELYI ES VIDÉKI ERDEKÜ HETILAP. Előfizetési itl'il: évnegyedre ...........................1 írt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható : DEUTSCII MÓRNÁL (városház épület) . -V Az aradi vértanuk lelki nyugalmáért, | csütörtökön, azaz folyó évi október hó 6-án, reggel 8 órakor, a felső plébánia | egyházában ünnepélyes gyász-istentisztelet tartatik, miről a tekintetes hatóságok, testületek, egyletek és a t. ez. közönség tisztelettel értesittetnek. Felhívás előfizetésre! Az uj évnegyed alkalmából felkérjük tisztelt előfizetőinket, hogy előfizetéseiket mihamarább megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. A „Váczi Közlöny“ előfizetési ára helyben házhoz hordással, vagy vidékre postaküldéssel évnegyedre .... 1 frí 50 kr. Helybeli előfizetőink a lap kihordójánál a nyugta átvétele mellett, a vidékiek pedig posta- utalványon eszközölhetik legczélszerübben az előfizetéseket. A „Váczi Közlöny“ kiadóhivatala. Patriarkális állapot. A ki városi képviselő-testületi közgyűléseinken gyakrabban megfordult, nem egyszer, de akárhányszor is észrevehette, hogy ott a tanácskozást az elnök csengetyűjének néha — napjában meg- konduló hangján kivül mi sem korlátozza, misem irányozza, s megtörténik az, hogy egy és ugyanazon perezben hárman négyen sőt többen is beszélnek egyszerre, s oly szó-zűr-zavar idéztetik elé, hogy az ember, ha zöld asztalt nem látna maga előtt, melynél a főhelyett őszbeborult fej foglalja el, hát bizony azt hinné, hogy ott valami kaszinóbeli társalgás folytattatik; azt hinné, hogy az a sok ember, kiket ott lát egybegyülve nem azért jött össze, hogy fontosabbnál-fontosabb, komolyabbnál komolyabb városi ügyekben higgadt megfontolással tanácskozzék s a város sorsa fölött döntsön, hanem hogy szórakozva töltse el azt az idejét, melyet másutt úgy sem tölthetne el. Mi is észrevettük közgyűléseink ezen fogyatkozásait — s miután megtudtuk, hogy ezen pátriárkái is állapotnak nem más az oka, mint az, hogy képviselő-testületünknek az alkotmányos aera beköszönte óta tanácskozási házszabályai nincsenek, nem késtünk lapunk hasábjain többször is ezen anomáliára a hívatott körök figyelmét•felhivni és a tanácskozási rendszabályok megalkotását sürgetni. igaz, felszólalásunknak mai napig sem lett Hirdetések: Nyiit-tér a legolcsóbban eszközöltetnek sora ...........'............ 30 kr. i s többszöri hirdetésnél kedvezBélyeg illeték menyben részesülnek. minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparilc-utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. semmi foganatja, süket fülekre talált. Pedig, hogy az említett szabályokra csakugyan szükség van, érzi ezt városi képviselőinknek nagy része, érzi ezt különösen a közgyűlési tollvivő, vagy mondjuk jegyző. Érzik ezt a városi képviselők azért, mert akárhányszor megtörtént, hogy midőn a gyűlésnek vég'e volt, s egyik másik képviselővel találkozván, megkérdeztük, hogy hát ebben meg abban az ügyben minő határozat hozatott, legtöbbször azt felelte, hogy biz ő a nagy zaj miatt a határozat kimondását nem hallotta, vagy ha hallotta is, azt meg nem értette s így a hozzá intézett kérdésre választ nem adhat. Érzi ezt a' közgyűlési jegyző, kinek Salamon bölcseségével kellene bírnia, hogy a nem ritkán csak „menjünk tovább“ alakjában kimondott határozatot a tényállásnak, s esetleg egyik vagy másik képviselő Ínyének s felfogásának megfelelően papírra tehessen s jegyzőkönyvbe iktathasson. Minek • aztán következése az, hogy ha vagy egyátalán ki nem. mondott, vagy ki mondott, de a zűrzavaros zajban meg nem értett, — félre értett határozat lát napvilágot, ennek nem a tisztelt képviselő-testület, hanem ön hibáján kivül a jegyző kénytelen megadni az árát. Hát jó urak! ezt az állapotot egy jól egybe- állitott képviselő testületben továbbra is megtűrni nem szabad. Hiszen ha már más mód nincs, úgy tudjuk, hogy van a városi levéltárban egy nyomtatott tanácskozási szabályrendeleti tervezet. Nem kifogástalan, az igaz, s a mai követelményeknek meg nem felel, de egy kis átalakítás s az 1886. évi XX. t.-cz. szabványaihoz való módosítás mellett lehetne azt használni. Meg vannak abban állapítva az elnöknek, az előadóknak, a képviselőknek, a jegyzőknek jogai és kötelességei; meg van abban mondva, hogy: ki, mikor és hányszor beszélhet; ki, mikor interpellálhat; ki, miként gyakorolhatja indítványozói jogait — s a közgyűlés mily módon vezethető és tartható anélkül, hogy az ellen bárkinek is bármi kifogása lehetne. Vegyék önök elé ezt az elavult munkát. Csiszoljanak rajta és léptessék életbe — s vessenek véget egyszer a közgyűlési patriarkalis állapotnak. Igaz, — mintha hallanék — hogy városi képviselőink egy része ezen sürgetésünkre a „pereat“-ot mondja, mert felszólalásunkban merényletet vél felfedezni — a szólásszabadság ellen : indítványunkat és felszólalásunkat a „szájkosár“ behozatalára vonatkozó felhivásnEjc tekintvén ; de mi ezen esetleges balfelfogás daczára is ragaszkodunk intésünk- hez, mi nem szájkosarat akarunk behozatni, hanem — közügyeinkben, mindenütt rendet látni. — Elvárjuk tehát, hogy ez irányban is fog történni valami. Elvárjuk, hogy felszólalásunk az intéző körök figyelmét magára vonandja — s ez irányban tenni is fognak valamit — a magunk részéről kijelentvén, hogy ha felszólalásunk ezúttal sem fog a kívánalomnak megfelelő elintézést nyerni — nem szűnünk meg ez irányban keményebb lapdacsokkal is szolgálni. — Vederemo. Iskolaszéki gyűlés. A rom. kath. iskolaszék múlt hó 25-én megtartott gyűlésen örömmel vette tudomásul elnöknek azon jelentését, hogy iskoláink már annyira megteltek, hogy uj padok beszerzéséről kell gondoskodni; kívánnivalót csak az alvárosi iskola hagy fenn. A tömeges beiratkozásnak daczára a hiányzó tankötelesek száma a 300-at meghaladja, kiknek jegyzéke már a városi tanácsnak megküldetett, hogy a be nem iratkozottakat a törvény értelmében a beiratásra szorítsa. Ezután a az elnök részéről jelentés tétetett boldogult ifj. Varázséji Gfusztáv volt városi tanácsnok — és lapszerkesztőnek szakképzettséggel és szorgalommal — a váczi muzeum czimén — gyűjtött és általa több éven keresztül kezelt tárgyakról, melyek az elhunyt lakásáról elhozattak és a középvárosi elemi iskola tanácstermében helyeztetek el. Az iskolaszék Csávolszky József, az iskolaszék fáradhatatlan elnökének tett intézkedését örömmel vette tudomásul és a közművelődés előmozdítása czéljából, de különösen azért is, hogy minden intézet mellett ily gyűjtemények megkivántatnak, a tárgyakat elfogadja és egy nyilvános múzeumnak a felállítását elhatározta. Elnök indítványára a muzeum őrévé Fodor Imre tanító, tanácsossá pedig Eindura Imre fog felkéretni. Ezenkívül az iskolaszék egy bizottságot választott, mely bizottságnak czélja lenne : az ügy iránt az érdeklődést felkelteni, a tárgyak szaporítását eszközölni és a netaláni kiadások fedezéséről gondoskodni. E bizottságba elnöknek Csávolszky József lett megválasztva, a bizottság tagjai pedig: Dr. Csányi János, Dr. Miltényi Gryula, Udvardy Mihály, Lencsó Sándor és Reitter István lettek. Az iskolaszék megkeresni határozta a városi képviselőtestületet, az egyesült Casinokört, az iparegyesületet, a tanitóegy- letet és a nőegyletet, hogy ezen egyletek tagjaiban az ügy iránti érdeklődést felkeltsék és tagjaik a muzeum ügyének támogatására felhivassanak. Az uj iskolaépítés óvadékára nézve Honus A. megkereste az iskolaszéket, hogy azlOOOfrtos óvadékot fizesse ki és ha az iskolaszéknek az uj iskolát illetőleg volna valami helyre-igazitani valója, azt tudassa Írásban vele. Minthogy a kút áthelyezése okvetlen szükségessé vált és egyéb hiányok is merülhetnek fel, az építkezés föliilvizsgálására Dr. Csányi János, Alberty Eerencz, Pécs Sándor és Kresák Ee- rencz urakból álló bizottság küldetett ki, mely fölül- vizsgálás után a netaláni hiányok pótlására sziik- séglendő összegek visszatartásával a vállalkozónak az óvadéka kiszolgáltatandó. Az 1888. évre szóló költségvetést illetőleg a bevétel 166 frt 54 krban, a kiadás 8362 frt 42 krban lön megállapítva és igy födözetlen kiadás 8195 frt 88 krt tesz; daczára annak, hogy az idén két uj állás szerveztetett a költségvetés a múlt évihez képest csak 411 frt 10 krral több és ezen többletben benfoglaltatik a diszes iskolaházra felvett kölcsön tőke-kamat törlesztése is. Ezek után a védhimlő-oltásra vonatkozó szigorú utasítás muttatott be, mely szerint az elemi népiskolába belépő tanköteles gyermek felvétele alkalmával köteles igazolni azt, hogy jó sikerrel be volt oltva, vagy a legutóbbi 5 év alatt valóságos himlőt állott ki. Az ezt igazolni nem képes tanköteles gyermeket a tanító a városi tanácsnak a felvételtől 3 nap alatt bejelenteni tartozik ; ki is a gyermek beoltása iránt ! megteszi a kellő intézkedéseket. Beoltandók még az elemi tanúlók közül mindazok, kik életök 12-ik évét be nem töltötték. Az országos egészségügy emelése érdekében hozott eme üdvös törvény szigorú és pontos megtartására a tanítók — felelőség terhe mellett — köteleztetnek. Több kisebb tárgy elintézése után az iskolaszék gyűlését azzal az óhajtával rekeszté be, vajha iíj. Varázséji Grusztáv által megindított ügye lendületet nyerne; minek elérése remélhető máresak azért is, : mert e tontos ügy oly elnök kezébe van letéve, ki fáradhatlan tevékenységének jelét már sokszor siker- dúsan kimutatta. Fővárosi levél. (A nemzeti színház 50 éves fennállásának jubileuma. — A Deák szobor leleplezése.) Budapest, 1887. október 1. A nemzeti színház, az ország első müintézete 50 éves fennállását ünnepelte . . . Az az intézet, mely mindig a magyar szót ápolta, a magyar önérzetet keltette, s a magyarosodás oly szükséges terjesztését szolgálta az országban, csak ötven évvel ezelőtt talált biztos hajlékra itt az ország szivében. Ötven évvel ezelőtt Vörösmarty „Árpád ébredése“ czimii alkalmi darabjával nyitották meg ezen — ak
