Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-20 / 25. szám

. sella, Ernyey Ida és Emma, Holmann Anikó, Va- : lass Gizella, stb.

— A/ i|»»ri.sIioIúkl»aiB a vizsgálatok a mult >f héten tartattak meg. Szombaton a vizsgára, Jágoesi Péterffy József, ipariskolai országos minisz- s; téri biztos is városunkba érkezett s a vizsgát végig ~‘í hallgatta, illetőleg végig zavarta furcsábbnál! furcsább I kérdéseivel, sokszor szegény inas fiúk azt sem tudták a tanító, az igazgató, vagy a ministeri biztos kérdéseire feleljenek-e ; nézetünk szerint a kérdezés 'i joga egyedül a tanitót illeti, s ha bárki akar kérdést intézni a tanulókhoz, azt csak közvetve teheti n;a tani,tó utján. Ettől eltekintve a vizsgán jelen voltak az iparos tanonczok vizsgájával teljesen meg voltak elégedve s azon reménynyel távozhatta! el, hogy az ipariskolára hozott áldozatok megfogják 'teremni gyümölcsüket. A vizsgán jelenvoltak Réty i Ignácz polgármester, ifj. Varázséji Gusztáv városi tanácsos, Csá volszky József kanonok isko- kolaszéki elnök tanfelügyelő, Randa István kanonok plébános, Dr. Frey singer Lajos, az ipariskolai bizottság, — s a papságnak több tagja, s még számos tanügy barát.

= A „Varga sétatér*4, melyet a megboldogult fegyházi igazgató oly gonddal ápoltatott, az idén ugyancsak szomorú sorsra jutott. Az utak rendetlenek és burjánnal vannak benőve, a padok megrongálva, mit nem is csodálunk, mert a sétatér minden felügyelet nélkül állván, pajkos gyerekek garázdálkodó emberek és kóbor ebeknek volt tanyája. Mint örömmel értesülünk Kovács Ernő fegyintézet! igazgató úr folytatja boldogult elődje megkezdett munkáját és rabokat rendelt ki, kik az egész sétateret jókarba fogják hozni. Kár is volna ezen egyetlen szép fejlődésnek indult sétaterünket is az enyészetnek kitenni.

— lő sí« ii vű. Szarnék Manó helybeli fiatal kereskedő folyó 16-án d. u. 4 órakor tartotta a N.- Oroszi imaházban esküvőjét a szellemdus és bájos Strausz Etelka kisaszonynyal. Esküvő után a szép számmal megjelent válogatott közönség ebédre gyűlt össze a kiváló vendégszeretetéről hires menyasszonyi háznál hol ebéd alatt több sikerült felköszöntőkben éltették az örömszülőket és az 'uj párt. Ebéd után a nagy-oroszi vendéglőben tánczra perdült a fiatalság és lankadatlan jókedvvel járta, kivilágos-kiviradtig. Az első négyest mintegy 40 pár lejtette. A talp alá valót Marczi derék zenekara szolgáltatta. S^k szerencsét az uj párnak !

= A nnazeiam egylet. résiére újabban ajándékozott Szűk Lipót nemzeti zenedei tanár ur az országgyűlés emlékére vert 2 drb nagy fémért 1861. és 1865-ből, az orvosok és természet vizsgálók nagy gyűlésének emlékére vert fémereket 1847. és 1875-ből, XII. Kelemen pápa emlékérmét. I. József koronázására 1687-ben vert emlékérmet. Nelson FTorácz emlékérmét 185-ből, 2 drb Bethlen Gábor-féle ezüst érmet, egy réz magyar érmet, 3 drb Rákóczy-féle libertást 1705. és 1706-ból s Bécs ostromlására 1683-ban vert réz emlékérmet.

— A pest meggyei ga/.ílasíígi egyesület igazgató vála^zlínáiiya f.'hó 9-én Károlyi Sándor gr. elnöklete alatt ülést tartott, a melyen a következő határozatok hozattak: Az alapitó tagok részére kiállítandó oklevelek mintájának megállapiA kis menyecskét bevezette oly körökbe, a hol minden nő talál elegendő foglalkozást; bevezette a jótékony nők közé, kik nagy lelkesedéssel fogadták s Mariska rövid pár hét alatt tizennyolcz egyletnek rendes, hétnek választmányi tagja s három egyesületnek titkárja volt.

Ily körülmények között aztán csakugyan talált elegendő foglalkozást, a mennyiben soha ki nem fogyott a gyűlésekből és jegyzőkönyvek írásából.

És a nőegyletek Mariskában olyan kincset leltek melyet nem lehet eléggé megbecsülni. Igyekeztek is minden árvn, kitüntetésekkel hízelgéssel, hogy minél szorosabban és elválaszthatatlanul kapcsolják jótékony ügyeikhez.

Mariska pedig annyi előzékenységgel szemben nem tudott eléggé hálás lenni, reggeltől estig szakadatlanul és fáradthatatlanul szolgálta a jótékonyság ügyét s olyan tündér volt, a ki „hopp itt hopp ott“ nincs sehol s mégis mindenütt jelen van, a hol szükség van reá.

Alig pirkadt a hajnal, ő már ott ült Íróasztalánál óriási iratcsomag közepette. Itt bevégzetlen jegyzőkönyvek, ott báli meghívók, amott meg tízféle bálra szóló jegyek össze-vissza keverve.

Annyira el van merülve munkájába, hogy észre se veszi belépő férjét, a ki az ajtóban megáll s a mint kedvtelve nézi a kedves kis írnokot, futó mosoly jelenik meg ajkai körül.

Majd közelebb lép a neszfogó szőnyegen és neje válla fölé hajolva olvasgatja a készülő jegyzőkönyvet. majd elébe kerül s a mit sem sejtő nőt homlokon csókolja.

__ Ah, maga bohó, — szól hirtelen felugorva a

menyecske,’ — hogy megijesztett, de jó hogy eljött kedves Béláin, nézze csak mennyi a dolgom ! Segítsen egy kicsit, csak ezt a három jegyzőkönyvet írja meg ; nézze csak, itt vannak a jegyzetek !

Én írjam meg hiszen én ott sem voltam V !-- Mondom, hogy itt vannak a jegyzetek!- Jól van, de ha valami borzasztó bolondságot

Írok, én nem leszek oka.

— De ne fecsegjen annyit kedvesem, hanem siessen Írni, mert 9 órakor gyűlésem van. Addig én majd ezeket a, jegyeket rendezem el.

Hozzáfogtak a munkához kettős erővel s mire licla megírta, a jegyzőkönyveket, -akkorára Mariska

tásával s szövegezésével a titkár bízatott meg. A | hevesmegyei gazdasági egyesület átirata a Fiúméban i fölállítandó import- és export-társaság fölállítása ! tárgyába, áttétetett a közgazdasági bizottsághoz, a i komárommegyei gazdasági egyesület átirata pedig (a j bőrgyártás tárgyában) a kertészeti, szőlőszeti és j háziipari szakosztályához. — A cs. és kir. katonai j élelmezési osztály az iránt kereste meg a megyei ' gazdasági egyesületet, hogy az ez évben termelendő | gabonafélékből mintákat küldene. Az igazgató vá- | lasztmány a megkeresést örvendetes tudomásul I véve, irásbelileg fogja a megyebeli gazdákat minták beküldésére s a termelt mennyiség bejelentésére fölhívni. — A folyó ügyek során szőnyegre került a gabona eladást közvetítő intézet fölállításának kérdése s a közgazdasági s hitelügyi szakosztály meg- bizatott kész szabályzat kidolgozásával. — AViczián Ádá m pénztáros beterjeszti az egyesület múlt évi számadásait. E szerint a bevétel volt 1706 frt 95'/2 kr., a kiadás pedig 892 frt 26 kr., maradvány 814 frt 69a/2 kr. Az egyesületnek takarékpénztári könyvben ezenkívül 3068 frt 99 krnyi vagyona van. -— A szántás versenyek megtartására öt kerület jelöltetett ki, u. m. : Pilis (elnök Baross Pál,) Váez (elnök Gosztonyi János,) Pest (elnök Förster Aurél,) Kecskemét (elnök Dessewffy Béla,) Solt (elnök Teleky József gróf.) Általános elnök Beniczky Gábor, a ki egyszersmind megbizatott, hogy a szántóverseny alapszabályait készítse el. A versenyek díjazására a Károlyi Sándor gróf által fölajánlott 25 drb arany lesz fordítva.

— A Kii<la|>esti iiirlapi’ől. Hogy a magyar sajtó az utóbbi évek alatt hova fejlődött, annak legszembeszökőbb bizonyítéka a „Budapesti H i r 1 a p“, Magyarország legterjedtebb, legkedveltebb újsága, a mely naponkint immár tizen- nyolczezer példányban jelenik meg. Oly szám ez, a minőt eddig nem mutatott föl nálunk lap és jele a müveit magyar közönség oly mérvű bizalmának, a minővel sajtónknak még egy orgánuma sem dicsekedett. A „Budapesti Hírlap“ prog- rammját: magyar szellemben működni a magyarságért, fényesen igazolta az olvasóközönség, pátrkülönb- ség nélkül. A lap vezérczikkei mindig a közvéleményt fejezik ki függetlenül és nyíltan ; tárcza- és szépirodalmi rovatai becses és érdekes olvasmányok egész tömegét adják; a napi eseményekről pedig úgy a szerkesztőség belső tagjai mint külső dolgozótársak munkája által oly gyors, hű és kimerítő értesítésekkel szolgál, mint Magyarországon egyetlen más lap sem. Úgy a haza vidékein, mint az egész külföld nagyvárosaiban saját tudósítói vannak, a kik mindennap táviratokban közük a „Budapesti Iiirlap“-pal a nevezetesebb eseményeket. E naponkint oly bő és érdekes tartalommal megjelenő lap kedves vendége lehet minden magyar háznak és szívesen láthatja minden család is. mert a szerkesztőségnek gondja van rá, hogy a „Budapesti Hírlap“ mindig a jó ízlést szolgálja. Rendkívüli elterjedése mellett rendkívüli olcsósága is: negyedévenkint csak negyedfél forint. A „Budapesti Hírlap“ megérdemli, hogy eddigi nagy sikere még jobban fokozódjék és maradjon mindig a magyar közönség kedvencze.

is készen volt teendőivel s félöltözködve készen állott az indulásra.

— Mikor jön ma haza, kedvesem ?

— Most a nőegylet ülése lesz, tart délig ; akkor pedig a népkonyhákba kell mennem, mert ma én vagyok a napos; három órakor az árvaházegylet gyűlése kezdődik, tehát legfeljebb hat órakor lehetek itthon.

— De ebédre csak haza jön?!

— Nem lehet édesem ! Pá magának.

Béla megcsókolja feleségét s ez távozik. A magára hagyott pedig mereven néz az ajtóra, melyen át lelke távozott el.

Kezdi tűrhetlennek tartani a dolgot. Hetenkint alig kétszer van otthon ebédre a menyecske s most már kezd komolyan aggódni, mert egészen ki van forgatva előbbi kedves lényéből. És ha arra gondol, hogy mindezt maga okozta, akkor nem győz elég szemrehányást tenni magának.

Hosszú merev gondolkodás után összeszedi magát s irodájába távozik . . .

. . . Csak ebéd idejére tér vissza a lakásba s mielőtt étkezéshez ülne egy lapot olvasgatva ül a karszékben.

Egészen váratlanul toppan be a kis menyecske a terembe. Béla meglepetve ugrik fel s eléje siet örömtől ragyogó arczczal.

— Tehát mégis csak hazajöttél ebédre, édes kedves kis feleségem ? !

— Ah, ebédre ! van is nekem most gondom az ebédre ; — felel ingerülten az asszonyka — hanem képzeld csak azokat a jegyzőkönyveket feledtem itthon s azért jöttem.

Béla csalatkozva segíti keresni a jegyzőkönyveket melyeket a szobaleány olyan jól elrejtett, hogy megtalálni alig lehet.

Keresés közben a fiatal asszony egy női keztyüt talál az íróasztalon, melyet kínos sejtelemtől meg- kapatva halvány arczczal nézeget.

Körültekint a szobában . . .

A fogason egy női mantille . . . egy kalap . . . a sarokban egy napernyő áll, melyek nem az övéi.

Reszkető kezekkel és fájdalomtól elborult arczczal rohan a mit sem sejtő férjhez és karját ember feletti erővel megragadva kétségbeeseten jaj dúl föl.

Irodalom és zene.

= iti ulatiato /^(‘Itkónyt lür. A/, ismert szépirodalmi vállalatból egyszerre három kis kötet jelent meg. A 3Í-ik füzet Csáktornyái Lajostól „Derült Perczek“ czim alatt ót vidám elbeszélést közöl ; a 32-ik füzet Deuter Frigyes plattdeutsch novel- 1 iából mutat be két kedves müvet s a 33. és 34-ile kettős füzet Rudnyánszky Gyula egy hót énekes verses vig eposzát adja „A czigányok“ czim alatt. A jeles fiatal költő nagy sikerű lyrai müveihez méltán sorakozhatik ez a kitűnő compoziczióval s fényes technikával alkotott remekmű, melyet rendkívüli jutányos- ságánál fogva is sietni fog a hírneves fiatal költő minden ismerője s az újabb költészet minden őszinte kedvelője megszerezni.

A jeles vállalat ára füzetenkint 12 kr. Szerkeszti Dr. Kőrösy László és kiadja Buzárovics Cusztáv Esztergomban, valamint minden hazai könykereskedésben is kapható.

Ifj zenemű. Táborszky és Barsch zenemű kereskedésében megjelent és kapható „Etelka csárdás“ szerzé és zongorára alkalmazta Kont Ilona. Ára 1 frt.

= Felhívás a magyar szépirodalom igaz barátaihoz. Vajda János költőnk érdekében intézzük szavunkat a müveit közönséghez. Vajda János géniusza nagy és szép költői alkotáso kát teremtett, melyek tartalom, hangulat, eszmék újsága és gazdasága tekintetében legnagyobb költőink alkotásaihoz méltán hasonlíthatók. De müvei még ma sincsenek eléggé elterjedve, azokat még ma sem ismeri eléggé a müveit közönség. Mert működése oly idők: e esik. a mikor nagy külső változások kötötték le a nemzet figyelmét és mert géniusza a divattal és a napi hangulattal soha sem kaczérkodott. Ezért anyagi siker nem jutalmazta munkásságát. S ezért — meg kell vallanunk — Az anyagi függetlenség hiánya miatt Vajda János még ma sem élhet any- nyira költői hivatásának, a mennyire máshol a közönség pártfogása középszerű tehetségeket is fölhatalmaz És ez annál szomorúbb, mert Vajda János költői pályája még mindig emelkedőben van. És igy a napi gondok, a másnemű foglalkozás nyomasztó terhei oly költőt erőre nehezednek, mely lehangoló ^körülményektől függetlenebbé téve : könnyebb és biztosabb szárnyalással érhetné el hivatásának magaslatát. Azt hiszszük, hogy fölhívásunk indokát és czélját a föutebbiekben eléggé körvonal óztuk. Es ezzel a müveit magyar közönséghez fordulunk, mely szép és érdemes czélok előmozdítása elől még soha sem zárkozott el. Vajda Jánosnak két kötet költői és prózai munkájára nyitunk előfizetést. — Az egyik kötet hat-hét. év költői munkásságát foglalná magában a legújabb időkből; a másik kötet Vajda zamatos prózájának volna válogatott gyűjteménye, mely azokat a dolgozatokat tartalmazná, melyeket a költő útleírások, aesthetikai és társadalmi czikkek élet- és jellemrajzok, bírálatok, kisebb essayk stb. alakjában harmincz esztendő óta bocsátott közre. Egy-egy kötet körülbelül 14—15 ivet foglalna magában. Az előfizetés határideje: június vége. Egy-egy kötet előfizetési ára: 2 frt, összesen 4 frt ; diszkiadásban. kötve 8 frt. Az előfizetések e lapok szerkesztőségé- kez, vagy a szerzőhöz, üllői-út 24. intézendök.

Nyilt-tér.

Nyilvános köszönet.

A váczi vörös-kereszt egylet Pünköst- hétfői estélye alkalmából, az estély sikerén buzgón munkált r e n cl e z ő s ég, a pénztár jövedelmének gyarapítására nagylelkűen áldozott felülfizető k, végre a nagy közönség, mely az egylet iránti meleg ragaszkodását ezúttal is tanúsította : fogadják mindannyian az egyletnek hálás köszönetét, melyet 113dl- vánosan kijelenteni kedves kötelességének ismerik az egylet vezetői.

Vácz, 1886. junius 19-én.

A váczi vörös-kereszt egylet elnöksége és választmánya.

Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Variízséji Gusztáv.

— Ember ! te megcsaltál engem ? !

Béla megrezzen, elhalaványul, szive kínosan összeszorul s szabad kezével oly erősen szoritja ösz- sze az íróasztal egyik diszétményét, hogy az darabokra törik.

0 megcsalta volna azt, a kit leikénél, mindenénél jobban szeret; minden fájdalmat eltűrt volna inkább, mint az ő ajkáról ilyen rut ’ vádat.

Kínos szótlanság állott be, melynek végén fuldokló zokogással hullott a kis menyecske egyik közeli fauteillebe.

— Az istenért, kedvesem, mi lelt, mi bajod van ; nem értelek ? ?

— Mi bajom ? Még azt kérdezheted, óh nyomorult ! — szóllott felemelkedve a nő. A markába szorított keztyüt a szőnyegre dobta s szilárd léptekkel szobájának ajtaja felé indult.

De alig lépett be azon, egy kitörő öröm siklo- tás hagyta el ajkait s ingadozó léptekkel rohant vissza a fájdalmasan álmélkodó férjhez és lábai elé rogyva forró kényeivel és csókjaival halmozta el kezét s csak folyton azt rebegte :

— Oh bocsáss, bocsáss meg kedvesem ; vétettem ellened, de látom, hogy tévedtem; bocsáss meg nekem !

Béla, a ki e különböző indulat rohamokat magának megmagyarázni nem tudta, szeretettel vonta keblére nejét és csókjaival halmozta el arczát!

— De most már csak kimagyarázod előttem ezt az érthetetlen rejtvényt?

Előtte való napon ugyanis a varrónőt rendelte oda, némi dolgokat végezni s a gyűlések zűrzavarában erről megfeledkezett. Véletlenül haza térve a női felöltőt, kalapot és napernyő látta a szobában és azt hitte, hogy míg ő odajár, azalatt férje megcsalta.

Béla kaczagva nyomta az engesztelődés csókját Mariska piros ajkaira és . . . Es a vége?

A vége az, hogy Mariska, nem járt többé ^gym lésekre . . . ö.‘