Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-17 / 3. szám

relémhez képest a bajok nem örvöse7atiának felsőbb helyen keressen orvoslatot hivemlosan és minden bélyegtől ment beadványba.!' ( De elégnek íaláljnk ez úttal az elmondot­takat; elégnek találjuk arra, hogy r; ...y- saink és kereskedőink figyelmét az iparba; / i megbi- zottak fontos intézményére felhi’ /' elégnek arra, hogy ha már az iparhatóság megbízottak intézménye is ily eredményekké ve;/ ö iszekötve, felköltse iparosainkban az őszt ■ a még több előnyöket biztositó ipartestület létesi ése iránt és elégnek arra is, hogy miután a /folyó évre uj iparhatósági megbízottak választatta k, ezek is feladatuk magaslatára állva, oly buzgón fogják teljesíteni hivatásukat, hogy az é v .!•. teltével ők is elmondhassák: egyenkint tiszta édkiismeret- tel teszem le hivatalomat, mert a rái i bízottakat híven teljesítettem. A mikor nekünk is alkalmunk lesz működésűk eredményét híven reprodu­kálni; s fölöttük eljárásukhoz képest elismerő vagy sújtó bírálatot mondani. Színház, művészei. Pesti Ihász Lajos színtársulata a múlt héten is változatos műsorral és gondos, összevágó, élénk elő­adásokkal igyekezett a színházlátogató közönség igé­nyeit kielégíteni. Sőt mondhatjuk bátran és őszintén, hogy nemcsak igyekezett, de a közönség hangulatát tekintve, azokat teljesen ki is elégítette. És ez elég. S ha a színtársulat minden egyes tagjában megmarad és lohadni nem kezd az eddig tapasztalt törekvés és buzgalom Pesti Ihász Lajos társulata és \ ácz város közönsége mindig kellemesen emlékezhetnek meg egymásról. Szombaton január 9-én Millöeker K. dal­lamos zenéjü operetteje „A koldusdiák“ került színre. Nagy Linda a czimszerepben (Rimanovsz- ky Simon) noha ez egyszer énebben és játékban egy kissé bágyadt volt, ismét arról győződtetett meg, hogy sokkal szívesebben látott jelenség a színpadon operetteben, mint népszínműben. Játékát és énekét a közönség zajosan tapsolta. Perczel Mari Lau­ra szerepét szépen énekelte, hidegen játszta, öltözé­kével és megjelenésével, színpadra termett szép alak­jával hatást keltett. fBorossné (Broniszlava) any- nyira a közönség és a tárczairó kedvencze, hogy kedvességét már dicsérni sem kell. Csinos öltözeté­ben, pajzán mosolyával, vidám, eleven játékával, csak úgy o,-’ ingott, ragyogott a színpadon. Dobó Sán­dor (Ollendorf) jóízű humorával néha könycsordulá- i • g ;; it !H a közönséget - kupiéival zajos tapaó-.| kát aratott. — Á többi szereplők . is, u. m. .Borosa, j Szigethy, Dobóné Réthy, Andrássy szintén elisme- \ rést érdemelne* 1'. Vasárnap, január 10-én „A vén kupé ez“ népszinmű, irta Bérezik Árpád. A czimszerepet Pesti Ihász Lajos igazgató játszta erősen és élesen színe­zett karakterisztikus vonásokkal. Etetési Menyus szerepében Dobó Sándor egyikét nyújtotta azon alakításoknak, a miket fotografirozni kellene. Nagy Linda (Piroska), Andrássy (Tamás), Aranyos- sy (Etetési Gáspár), Borossné (Jancsi) sikerültén játszottak. Perczel Mari (Vargáné), egy pár szé­pen énekelt népdallal aratott zajos tapsot, elismeré­séül annak, hogy Nagy Linda asszony után a tár­sulat énekesnő tagjai közt ő tud legszebben éne­kelni. Bár játszani is úgy tudna. Kedden, január 12-én „R i p van W i n k 1 e“ operette került színre. Nagy Linda Lisbeth szere­pét szépen énekelte, szépen játszta. Andrássy (Rip) meglepett. A mit elérni nem tudott, ércztelen az énekmiivészethez egyáltalában nem hajló hang­jával, elérte azt a kutjelenésben finoman színezett drámai játékával. A közönség osztatlan elismeréssel „A szerkesztő! „Hiszen igazat mondott. „Ép azt vettem én sértésnek . . . Nem vagyok én komédiás, hogy közönségem legyen .... Ezt meg is magyaráztam neki ma reggel, s hogy agyon nem putfantottam, köszönje felgerjedésemnek, mert hát reszkettem az izgatottságától. — Ha hidegvérem cserben nem hagy, most ott volna, ahol annyi ga­lamb, a miket lelőttem. Tehát, egygyel kevesebb áldozat! ...........azok közül, kik végrendelet nélkül lépik át a „Katzenjam­mer “ Létbe vizét, a mely ered a Csicsóéknál !“ Mint egy álmos baka, a kivel csillagot rugat- nak, úgy ébredt most föl Balambérunkban a helyes fölfogás, s megtalálta kulcsát kárörvendő principá­lisa kegyetlen szójátékának! — Oda somfordáit a főnök úr asztalán fekvő „Váezi Közlöny“ közelébe, s fél szemmel belé lesett, ha valljon az a maliciosus lepoitei nem nyomotta-é a balesetek rovatába viselt dolgait, melyeknek a mottója: „Csicsóné, gálára- b o m, még egy theát, a s z o n d o m !“ Hirtelen átcsapott a kedélyeskedés terére, s igy szólítja meg főnökét. „Tehát, csakugyan hitelt méJtóztatik adni annak a nyomtatott rágalomnak ?“ „Hja! még nem győződtem meg az ellenkezőről.“ I Balamberban, felforrott az ősi szitytya vér, s a adózott. Dobó a polgármestert sikerültén játszta ; I a többi szereplő is igyekezett emelni az előadás I élénkségét és hatását. Szerdán junuár 13-án „A vas gyáros“ szinmii adatott. Ha minden szereplő játékát jellemezni akar- ' nók, akkor terünk kevés volna, de nem is ütne ki a i társulat előnyére. Claire szerepében Eaizne Amália ismét olyan megkapó drámai erővel és hévvel játszott, minőt kissebb vidéki szinpadon bátran el lehet fogadni —- valódi művészetnek. Andrássy Derblay Phillippet játszta. Mint alak, mint termet, megfelelt a vas gyáros szerepének. És mikor mint , a szerelmében, büszkeségében sértett férfiú, önérze- j tesnek, Clairrel szemben hidegnek kellett lenni, hideg volt. Hanem mikor a szivet megindító, meg- reszkettető mély érzelmek igaz hangján kellett volna .beszélnie, akkor — hangja cserben hagyta. Hát ne ékeljen összevissza operettet, népszínművet, hanem legyen az, a mire utalja alakja és a még most mo- dulánssá tehető hanganyag: — leg}'en drámai szí­nész. Arany ossy mint mindig, úgy most is, sze­repét (Bligni herczegetl kitünően játszta. ^ o r ° s s- n é (Susanne) és Dobó Sándor (Moulinet) játékát a közönség feszült figyelme és tetszése kisérte. Szép számú és elegáns közönség nézte végig az előadást Csütörtökön január 14-én Nagy Linda juta lomjátékául „Az Üdvöske“ 3 íelvonásos víg operette került színre, ügy Írjuk, mint a szinlapon van. S mivel szomorú operettet nem isme­rünk, tehát tartozunk annak kijelentésével,^ hogy ez a vígnál is vigabb operette és a mulattatónál is mulattatóbb előadás volt. A jutalmazott Nagy Linda Bettina szerepében, mely úgy látszik egyike force-szerepeinek, sűrűn csillogtatta énektehnikaját és zajos tapsokat aratott érette. Perez el Mariska (Fiametta) szép volt, mint mindig, szépen énekelt, mint rendesen, és ritkaságképen (nem csak szemei­ben) hanem játékában is volt tűz és melegség. Dobó Sándor, Lorán kerczege, kitűnő alakítás. Nagyobb színpadra is oda való, a hol az érdemnek a jutalma is nagyobb. Kon ez Ernő (Fritellini herczeget), Bo­x’ o s s Ernő (Kocco bérlőt), Andrássy (Pippót) jól alakították és jól játszták. Hanem a jutalmazandó, nem szebb, de nagyobb közönséget érdemelt volna. S— s. Városi és vidéki hírek. = Szcmélj i Inát*. Pestmegyé évneg} edes köz­gyűlésén Kemény K mán .Mosunk szülötte a gödöllei szolgabirói hív talLv, egyhangúlag segéd szolgabiróvá választatott. ' ■ tnlálonk ' = évnegyed js közgyűlése f. hó 11-én és következő napjain tolatott meg. A lótenyésztő bizottság elnökévé, vt. e ' ki József választatott meg egyhangúlag.p. „ útügyi költségvetés következő­it.., any nrtatüi s z . 1 kiSzmunkaváltsághól '.000 frt fog befolyni, a hátrálékból 108,000 frt pénztári készlet 116,000 -frt összesen 468,000 frt. Eb­ből hidak és utak fen tartó sá - . 333,000 frt, újabb és nagyobb fontossági vonalak ép:tésére 85.000 frt irá­nyoztatok elő. — A magyar nyelv sikeres tanításá­ban leginkább kitűnt tanítóknak 400 frt szavazta­tott meg. — A* állandó színüiáx építése ügyében ma cl. u. 3 órakor a városház tanácstermében alakuló közgyűlés tartatik. Tárgy: 1. A gyűjtés eredményé­ről való jelentés. — 2. További teendők iránti hatá­rozatok. — 3. Alakulás. — E**kíivo. Sesevák János Szód köz­ség derék fiatal kántoi-tanitója február hó 4-én tartja esküvőjét Félix Aihály sződi jegyző leányá­val a szép és ked-ves Télix Juliska kisasszony nyal. Ezer áldás e szép frigy 'e ! = Peslmegye közigazgatási bizollsága f. hó 12-én ülést tartott Szapáry gróf főispán el­nöklete alatt. A bizottsígi jelentés a múlt félévre semmi különöset nem tartalmaz. A f őmé-rnö k i je­lentés szerint a közmunkaváltásból 333.973 frt folyt be, aránylag csekély Összeg az 1500 kilométernyi ut föntartására. Az adóbefizetésben javulás mutatkozik. 4.417.753 frt 83 kr. adóból bejött 3,996.413 frt 54 kr. A megye gazdasági viszonyai ál­talában kedvezőtlenek voltak. A tanfelügyelő jelenti, hogy még 1875-76-ban 85.425 volt az isko­lás gyermekek száma, 1885—86-ban 65.007. S mig 1875-ben tisztán magyar nyelven 249, a múlt évben 403 iskolában volt a tanítás nyelve. Németül és szerbül egy iskolában sem tanitottak. Magyar nyelvű állami iskola és óvóház nem magyar ajkú köz­ségekben van jelenleg a megyében összesen 52, ösz- szesen 5799 tanulóval. Engedélyezve van 5 iskola, 2 óvóház s kérelmezve van 2 iskola és 3 óvóház. = „Váljunk el.44 S a r d o u Viktor szelle­mes franczia színmű iró eme közkedveltségü vigjáté- kát választá a városunkban időző színtársulat ked­ves naivája Borossné Anna f. hó 20-iki jntalom- játékául, melyre előre is felhívjuk közönségünk figyelmét, mert B o r o s s n é-nak, kit a „Sötét, pont“ Makárinéja, s a „Sári néni“ Mariskája után már is megszeretett közönségünk, Cyprienne a force szerepe. ■= Magyar pezsgő. Az orsz. kiállításnak talán semmi téren nem volt oly hatása, mint abban, hogy egyes kiváló magyar cikkekre hívta fél a közönség figyelmét. Divat volt nálunk eddig, a mágnások kezd­ték, mások utánozták, hogy a franczia pezsgő az egyetlen ital. Lassankint azonban az elfogulatlanabb körökben utat tört a nézet, hogy tudunk ám mi is gyártani jó pezsgőt. Csakhogy sok embernél meg volt az elfogultság, hogy franczia hír nélkül, még sem iható a pezsgő, ha a legpompásabb is. Végre aztán a kiállításon nem lehetett mást inni, mint hazai pezsgőt. A vám is megdrágította a francziát. És e két körül­mény elég volt, hogy megszokják, jónak is találják a hazait. De annyira is haladt nálunk ez iparág, hogy a Törley-pavillonban, kiállítás alatt, két mágnás foga­dásból bülön-kiilöti üvegbe töltette a magyar és a franczia pezsgőt és az izlelök a Törleyét találták francziának, a francziát magyarnak. Ez és ehez hasofi- ló körülmények annyira döntöttek a magyar pezsgő javára, hogy ma már a nemzeti kaszinó az urias tempók e divatterme, a Törley által készített pezs­gőt elfogadta asztalára. És ha ma még nem is szorí­totta ki onnan egészen a franczia pezsgőt, nagy vívmány az is, hogy egyenrangúvá lett azzal. És ezzel meg van törve az út, hogy a franczia pezsgő egészen kiszoruljon asztalainkról és fejünk, erszé­nyünk, no meg közgazdaságunk nagy előnyére végkép helyet adjon a magyar pezsgőnek. = A/, i|»arható«ági megbízottak válasz­tása a f. évre nézve e hó elsején megtörtént, s e szerint a Vácz városi hatóság, mint első fokú ipar­hatóság mellé a következők lettek megválasztva : Raitter István, Hah. er Ferencz. A.ibertv Cerencz. Vörös Mátyás. Roste-.tér Keresztéiy, Hlávae nos, Almásy János, Bónis János. Monszpa'rt József, Eédor Sándor, Mayer Sándor, Vadkerty Mihály, Mú tay Gyula, Olaj Ferencz, P. Kiss Sándor, Leitner Sándor. Hufnagel Imre, Sipos István, Lencsó Sándor és Reiser Henrik; — a Vácz felső járási szolgabiró- ság mint első fokú iparhatóság mellé pedig a követ­kezők választattak meg: Bezdek János. Szekeres Ist­ván. Schmidt Ferencz, Banyák András, Fridrich Alajos, Zomborka Ferencz, Mandics János, Kátay Egeren ez, Velzer Kálmán, Brunner János, Cserny Jó­zsef. Nagy János, ifj. Zsidek Ignácz, Fajcsik Mihály, Ernyey János, Klapka József, Hainis Rikárd, Tápay János, Pápa Lipót és Weiner Ignácz. = Esküvő. Schweitzer Lipót f. hó 19-én tartja Sződön esküvőjét Kohn Sarolta kisasszony­nyal Kohn Ádám sződi regale bérlő leányával. = ltétságou február 6-án a nagy vendéglőben zártkörű bált rendez az ottani előkelőség. rény művész úr, a ki a közönséggel -szemben aláza­tosan méltóztatik existálni merészelni, de a színpa­don merész méltóssággal és élethü alakokban engedi látni művészetét 1“ „És A n d r á s s y ?“ „Kérem, uram, itt tartsunk pihenőt. — Mert ez az ifjú ember nem szokott pihenni. Ha tőlem függne, kényszeriteném, hogy ne engedje drámai tehetsége élét az operette köszörülgetéssel csorbítani. — Alak, a ki alakjainak díszére válik, csak hogy szónoki nyelvén sokszor rajta galoppoz az operette trollalla — üteme. — A mint Vízvári kicsiny volt dráma hősnek, úgy ő nagy a komikához. „Ez jól volt mondva, Balambér, Dobóról is ilyen kedvező véleménynyel van!“ „Sőt kedvezőbbel. Dobó mindig csak neki való szerepeket játszik, — és mindig játszik. — Ebből azt következtetem, hogy őt nem a szerepei teszik mesterré, hanem ő teszi a szerepeit mesteriekké. „Kezdem belátni, hogy az az újság iró rágal­mazó, a ki a sötét pontot az ön agyához, közel kereste. Balambér úr kezdi el hinni, hogy jó mübuáló, s merész vonásokkal festi tovább színházi freskóit. „Az Vranyossy tetszik önnek, principális uram? Nem? Abban nincs igaza. —'Úgy látszik, sze­rep körét nem engedik kifejteni a túlságosan frek ventált operettek .... Olyan jó izü magyar szín xajta kapatastol való létében elkezd kritikát mon­dani a szinielőadások fölött. „De hát Ön nem is volt az előadásokon!“ „Már, hogy én ? ! a kinek ingyen jegye van ?•* ”VaSy u&y • ■ • • • • Hát akkor mondja csak, hogy tetszik önnek a Riizné?“ .„Egy első rendű színésznő, kinek alakításai mű­vészies tömörsége fölötte áll tömöttsége művészies átalakítása utáni törekvőének. . « „És Nagy Linda?“ yJeles teknikáju operett énekesnő, kinek jobban sikerül iskolázott hangjá a kis színpad miatt fogai kozott keskenyebb mederie szorítani, mint a czetfo- gakkal duzzadó idomait megregulázni. „Hm! hm! s Perei el Mari?“ „Lgy perczczel hamarabb jár éneke a játékánál S ,esy Perczczel később már csak a szemeit — lát- juk.“ „Nono ! Hát a „Kit Borosné? „Cvukros búig a, kit csak azért nem nyelünk el szemuntke , mert alakja, ál nagyobb a kedvessége. "yljt' ' • ' nem r°M ^Jése van .... Mit szól ehez „özepessi P a u a ?“ „Igyekszik őt utánozni, de nem tanul tőle.“ _ „AJ, ej maga nem ípen udvarias kritikus, csu- a kozom, xogy az igazg tó ilyen embernek „tiszte­let páholyt“ nyitott. „Mit? A P esti Ih t s / őr V I Q„ 1 h z ui f I az egy igen sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom