Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-10 / 41. szám

= Ax őpitő iparosok téli tanfolyama budapesti állami közép ipartanodában (VIII. Sán- rr tér 4 sz.) folyó évi november hó 3-ik napján fog .egnyittatui s a be íratások október bú 15-ik napjától ovember hó 2-ik napjáig tartatnak. A tanfolyam égy téli félévre terjed s évenkint november hó ele­itől márczius hó végéig tart; e tanfolyamon az il- :tő építő iparosok rendszeres szakkiképeztetést s nnak sikeres bevégezése után jogérvényeskő- livesmesteri bizonyítványt nyernek, ’anulókul felvétetnek a 14 életével betöltött azon őmives-, ács- és kőfaragó segédek, a kik folyékonyan Ivasni, Írni, és számolni tudnak s legalább egy évig gyakorlatban, működtek. A felvételre jelentkezők rkÖlcsi bizonyítványt, továbbá főnökeiktől igazol- ányt tartoznak előmutatni arról, hogy mely idő ta működnek a gyakorlatban és melyik szakban lolgoznak. = fiai ss. fim mik hirdetési rovatában Lozzuk a f. évi okt. hó 12-én kibocsátandó magyar i a z a 1 i k a sorsjegyek tervezetének kivonatát. £ sorsjegy kölcsön, melynek engedélyezése, mint lalljuk az ilynemű különben is nehezen engedélye­zett sorsjegyek sorában az utolsó leend, nagyon ked­vező benyomást tesz. Úgy tetszik, még inkább hi­vatva van a kedvező talajt, melyet a kibocsátásuk >ta jelentékenyen emelkedett magyar vörös-kereszt- lorsjegyek az úgynevezett kis sorsjegyek elárusitása izéljából teremtettek, még jobban kibővíteni. A ba- dlika-sorsjegyek, nem tekintve a kölcsönnek az álta­lános támogatásra annyira méltó czélját, a gyakori nuzások, melyeknek elseje 120,000 frtos adómentes lyereménynyel már ez évi november 1-én fog meg­történni, a sok és nagy nyeremény és a kitűnő ala­pítás által oly előnyökkel bírnak, melyek csak sok­kal magasabb áru nagy sorsjegy kölcsönök által nyujtatnak. = Olvasóink figyelmébe ajánljuk azon egyént ki mint a „Magyar Salon“ kiadóhivata­lának megbízottja városunkban időzik és e szép- irodalmi folyóiratra előfizetőket gyűjt.. A „Magyar Salon“ bárom évi pályafutása sokkal nagyobb tért hódított magának országszerte az irodalmi körökben és sokkal ismeretesebb mindenütt, sem hogy az bő­vebb ismertetésre szorulna, csak annyit említünk meg, hogy e folyóirat, mely most negyedik évfolya­mába lép, megnagyobbítva és az eddigi­nél is sokkal díszesebb kiállításban jelenik meg. Mitán a „Magyar Salon“ ez idősze­rűit azon egyedüli szépirodalmi folyóirat, mely tar­talmának és kiállításának gazdagsága által nemcsak a magyar müveit közönség igényeinek felel meg min­den tekintetben, hanem kiállja a versenyt a legelő­kelőbb külföldi folyóiratokkal is, nem mulaszthatjuk el, t. olvasóink figyelmét e folyóiratra felhívni és annak pártolását melegen ajánlani. nyilatkozat. A „Váczi Közlöny“ 40-ik (múlt vasárnapi) szá­mának „Szerkesztői üzenet“-éből azon szomorú ta­pasztalaira jöttem, hogy némelyek a ..Pletykaföldi Pletykási Kuniguuda“ ez. tárczámban ezélzatos Ha Mendelssohn atyja gondos ápolás helyett rosszalta volna fiának zenei tehetségét, mely akként nyilvánult, hogy egy Bach-féle hangversenyben fel­fedezett hat borzasztó vétséget a zenetan ellen (egy­mást követő ötödöket;) sohasem élvezte volna a világ azon tündéri fenségű zenét, melyet nyújt a Shakes­peare „Szentiványi álom “-jahoz alkotott zenemüve. Minden ember kíván valamely mesterségben kitűnni é3 sokkal többet ér dicsőséggel nem járó hivatás élén állani, mint utolsónak lenni olyanban, melyet a világ tisztességesnek nevez. Kit mivé alkotott a természet, legyen azzá. senki ne hagyja el hatáskörét, abban legyen kiváló. Az ember hajlamai nem mindig mutatkoznak az ifjú­korban ; még a kitűnőségek sem lépnek fel úgy a világba, hogy a körülményekből meg lehetne jósolni a kiváló adományokat. Kevés jó harezos találtatott feltűnő jelekkel, kiből seregtipró hadvezér vállandott s kevés milliomos, ki ezüst kanállal a szájában jött volna a világra. Az is igaz azonban, hogy a hiúság könnyen el­ragadja az embereket, hogy a fiatal vér igen haj­landó' túlbecsülni erejét. Hány ember tartja magát másnak, mint arai ! Ily tévedések gyakoriak, azonban a tanulság mindig arra vezet, hogy mindenki egy hivatás betöltésére rendeltetett, s nagyon balga do­log azt másoknak rovására elhanyagolni. Némely fiú kezébe a kalapács, máséba éppen a meter illik. Né­melyek idegenkednek a tudományos foglalkozástól, kik minden könyv felett osztoznak; mig mások, kik­nek talán semmi hajlamuk az üzérkedéshez, élénken vonzódnak valamely történelmi munka után, vagy éber figyelemmel kisérik a nagyitó üveg felfedezéseit. A szülő kötelessége hosszasan, türelemmel meg­figyelni a természet kora jeleit még a hol homályo­sak is, semhogy elhanyagolni, még bizonyosságot lát. „Egy vegyész ügyességével kell minden szellemi próba-elemeket alkalmazni, mig azok kimeritve nin­csenek ; olykor a lélek korlátozatlan kereséseire ügyelve ; olykor a világ tárházát hozva eléjük, hogy válaszszanak.“ Szerencsére az ébredő iélejf hajlama oly erős, hogy nincs szülői hatalom, mely azt ellen- Hulyozza nyilvánulásában. A férfikort megelőzőleg ngy tárgy kisérti őket, s a lélek szeme azon egy tárgyra tapad folytonosan. Választanak egy bizonyos pályát, nmn azért, mert azt hiszik legjobbnak ; de ságot, vagy — hogy úgy mondjam — rossz­akaratot vélnek találni. Erkölcsi kötelességemnek tartom tehát ünnepélyesen kijelenteni, hogy a fen- nebb említett tárczám ment minden ezélzatos- s ágtól és annak megírásánál sem rosszakarat nem vezetett, sem pedig hősnőjében nem volt szándékom — a legtávolabbról sem — valakit pelengérre , állítani. Nincs reális alapja a tárczának ; az egész a képzelem szülötte. Elismerem, hogy egy kissé erősen fakadtam ki a „pletyka-asszonyok“ el­len; de hogy ez alatt speczialiter valakit értettem volna : kereken tagadom. Tagadom, hogy e czikket valaki sugalmazta volna; tagadom, hogy vele sérteni akartam. Az egész csak ártatlan tréfa ! A midőn tehát — itt a nyilványosság terén — ünnepélyesen elmondom a „s z á n o m-b á n o m“-ot; ’a midőn még egyszer kijelentem, hogy senkit sérteni nem akartam, senkit pelengérre állítani nem volt szándékom : azt hiszem, eléggé meg van oldva a ti­tok, amely talán egynéhányat ez ideig kétségben tartott. Ha pedig némelyek — ezen ünnepélyes nyilatko­zat után is — valami olyan ezélzatosságot találnak benne, amelyet a legtávolabbról is magukra vehet­nek s ezt nekem világosan bebizonyítják: a f e le­lő * s é g e t ezekért minden tekintetben magamra vállalom. Budapesten, 188G. évi október hó 9-én. Kapás Lajos. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Varázséji Gusztáv. Árverési hirdetményi kivonat. 3206/1886. tkkvisz. A váczi kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi: hogy a kir. kincstár végrehajtatnak Pál Mihály és neje végre­hajtást szenvedők elleni 56 frt 65 72 kr. tőkekövete­lés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a pest­vidéki kir. törvényszék és a váczi kir. járásbiróság területé levő váez város és határában fekvő a váczi 1178. sz. tlkjkvben Pál Mihály és neje szül. Szabó Erzsébet nevén álló A fi- 1 sor 1078. hr. 1252. nép- sorsz. házra 240 frt; kikiáltási árban ; — ugyanazon tikvben ugyanazok nevén álló A -j- 2. sor 4072. hrsz. patakfői szőlőre az árverést 162 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte s hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1886. évi no­vember hó 23-i!t délelőtti 10 órakor ezen kir. járásbiróság hivatalos helyiségében megtartandó nyil­vános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is el adatni, fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/0-át, vagyis 24 frtot és 16 frt 20 krt készpénzben, vagy az 1881. 60. t.-cz. 42. § ában jel­zett árfolyam mai számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügy miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. t.-cz. mert nem lehetnek máskép, s ugyanazon okból, mel­lette maradnak, mig élnek. A mit tudnak csak annyi, hogy szeretik hivatásukat s annak adják egész éle­tüket. Lánczold le ezeknek géniuszát hálátlan szol­gai foglalkozáshoz, végre is megjő az idő, mikor nem fog tovább tűnni; midőn hajthatlanul megtagadva „kötelek további verését,“ szobrot farag, vagy képet fest és előáll egy Apolló, egy Madonna vagy egy „Elveszett paradicsom,“ Divina Comedia, a mint a sors vagy a sugallat intéz ! Ott volt Byron, Petőfi, Tóth E.; Milton, Huszár, Petrarca, Correggio, Händel; ott van Munkácsy, Liszt, — mi képesité a kitűnőségeket azon tökély elérésére, mely az emberiséget meglepé és elragadá? — Sem az anya helyeslő mosolya, sem az apa rán- czolt homloka, sem a tanítók segitsége, sem a világ elhamarkodott tapsai, — hanem az az élénk villa­nyosán átható élvezet, melylyel az egyik valamely kifejezést ragadott meg vagy a lélek azon elraga- dottsága, „mely a másiknak szemében ült, midőn egy angyalt rajzolt le az égről.“ A mondottak után ne feledkezzünk meg a hiva­táshoz való ragaszkodás fontosságáról. A csüggedés óráiban, vagy valamely csalódás fájdalma alatt a fiatal ember hajlandó hinni, hogy valamely más hi­vatásban sikeresebb lehetett volna. Oly könnyű, mig valamit a távolból nézünk, annak csak a fényes ol­dalát látni ; oly könnyű a szándék szivóságáról, melylyel haladva és képzelemben felszállani a ieg- kápráztatóbb tisztességekhez minden vetélytársak daczára, hogy nem meglepő ; ha némelyek elhagyják pályájukat olyanért, melyre kevesebb a képességük. Meg kell gondolni, hogy az ember ugyanaz bár­mely foglalkozásban, hogy nem alakítja át szellemét állásának változtatása, mely csere által nem igen fog nyerni. A fiatal ember legyen ovatos, főkép sok be­cses tapasztalat megszerzése után, csak akkor taná­csos uj foglalkozást keresnie, ha a legelszántabb kí­sérletek ismétlése is sikertelen maradna. Miként is lehetne teljes erélylyel és teljes szívből dolgoznia va­lakinek, kit folyvást azon eszme kisért, hogy más hivatásnak jobban tudna megfelelni V ! Semmi esetre sem bizonyos, hogy az illető vá­lasztása eredményesebb e mint a szülőé. Nagy ingadozásra találunk manap iíjainknál; raig egyik ragaszkodik állásához, melyet el kellene 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elő- leges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismer­vényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1886. évi julius hó 5-ik napján. A váczi kir. jbság, mint tlkvi hatóság*. Árverési hirdetményi kivonat. 3610/1886. tkkvisz. A váczi kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi: hogy Rada Elek végrehajtatónak Kapler János és trsai végrehajtást szenvedők elleni 104 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir. tör­vényszék és a váczi kir. járásbiróság területén levő Yácz városában fekvő, a váczi 36. sz. tlkjkvben Kapler János, Eerber Anna, és Rada Elek nevén álló A + 2. sor 93. hr. sz. kertre egészben, még pedig ezen kertből Rada Eleket illető 2/6-od részre is az 1881. 60. t.-cz. 156. §-a pontja alapján 16 frt kiki­áltási árban a váczi 3554. sz. tikvben foglalt A -f- 1. sor 41 hr. 41. népsorsz. házból Eerber Annát il­lető V6-od részre az árverést 518 frt 66 krban ezen­nel megállapított kikiáltási árban elrendelte s hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1886. évi no­vember hó 8-iU. napján délelőtti 10 órakor ezen kir. járásbiróság hivatalos helyiségében meg­tartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiál­tási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10°/0-át, vagyis 1 frt 60 krt., 5 frt 81 készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi no­vember hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügymi- nisteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes érték­papírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály- szerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1886. évi julius hó 28. napján. A váczi kir. jbság, mint tlkvi hatóság. Versenytárgyalási hirdetmény. A váczi püspöki uradalom tulajdonát képező udvarhelyi pusztán leégett tiszti- és cselédlak hely­reállítási munkálataira, és pedig az ács munkára 734 frt 60 krról esetleg 904 frt 60 krról, kőmives mun­kára pedig 177 írttal előirányozva ezennel verseny- tárgyalás hirdettetik; s az írásbeli ajánlatok beadá­sára záros határidőül f. hó 11-íkének délelőtti 1) órája tűzetik ki, mely időig az ajánlatok írásban s az előirányzati összeg 10°/0-ka mint bánat­pénz hozzá csatolásával lesznek alúlirt püspök ura­dalmi gondnoksághoz benyújtandók, a hol is addig a részletes mérnöki felvétel betekinthető. Az ajánlat a bánatpénz elvesztésének terhe alatt kötelező az ajánlat tevőre, ellenben az urad. gond­nokság a versenytárgyalás feletti határozatot min­den irányban korlátozás nélkül teljes szabadsággal fen tartja magának. Váczon 1886. évi október hó 8-án. A püsp. urad. gondnoksága. hagynia; tizen elhagyják azon hivatást, mely mel­lett maradniok kellene. Mennél jobb a hivatás, annál valószínűbb, hogy ezt tegyék; mert mindazon nemei a foglalkozásoknak, melyeknek legbiztosabb a sikere, melyet az idő folytán legjobban fizetnek, kezdetben a legkevésbé kecsegtetők. Az is megmagyarázható, ha valaki akadályra bukkan útjában, hogy azt képzelje, a többi utak egészen simák. Azonban nem lehet semmire sem mennyi a szándék szívóssága nélkül ; ne adja fel tehát senki megfontolás után választott foglalkozását; ha csak a visszalépést ajánló érvek nem sokkal súlyo­sabbak a folytatást ajánlóknál. Hányszor hallunk az ifjúság részéről ily forma dicsekedést, hogy mily magasra léptek volna már, ha nem békoztattak volna a földhöz; s mily ragadó dolgokat végeztek volna már, ha nem lettek volna elzárva, korlátozva és visszatartva alacsony és szűk hatáskörben. Igen ked­vesen hangzanak az ily beszédek és feltehető, hogy azok, akik hallják, valami nagyra törő jellem jelei­nek fogják venni, mely nagyobb dolgokra képes, mint a minőket alkalma van felmutatni. Amit valaki ily szellemben mond, igaz lehet; de a világ, mely a si­kert tartja az érdem próba kövéül, hiúságnak fogja azt tulajdonítani. Ha hivatása valakinek alacsony nemesítse meg azt azon modor által, melyben köte lességét teljesiti, és ki fogja vívni a tiszteletet mind azoktól, kiknek kedvező véleménye ér valamit. Azon napok rég elmúltak, midőn valakinek le kellett csüg- gesztenie fejét, mivel hasznos foglalkozását kicsi­nyelték. Lord Jowensend, ki a répát honositá meg Európában, ezért gúny nevet kapott az udvar élcze- lőitől; de ma alig van valaki, ki be nem látná, hogy több jót tett ez által, hazájával, mint a léha udva- ronezok egész serege. Nem az állás nemesíti az em­bert, hanem az ember emeli a hivatást. Ebben az élet színpad. Minden színész nem játszhatik főszere­pet, még ha mindegyik képes volna is reá ; de a já­ték sohasem' sikerül jobban és sohasem arat annyi tapsot, mint midőn a jellemek, le a legkevésbé lénye­gesékig, oly egyénekkel vannak betöltve; kik sok­kal nagyobb képességgel bírnak, mint a mennyit kimutatniok kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom