Váczi Közlöny, 1886 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1886-01-24 / 4. szám
adjon kifejezést tetszésének és megelégedésének. Különösen a 2-ik felvonásban (a németből átvett) rim- cou plett tetszett nagyon, a mit volt szives Soly- mossy nr engedve a zajos tetszés nyilatkozatoknak többször ismételni. Mellette Dobocsányi (Vaksi Ozséb a csillagászattan tanára) Boross (Piócza Menyhért uzsorás) és M a k a i n é (Sexerliné házmes- terné tűntek ki. A többi szereplő is jó lett volna — ha szerepét tudta volna ; a mit pedig úgy a közönség mint a vendég művész méltán megvárhat azért, hogy az előadás s az élénk, gyors, összevágó játékot kívánó komikus jelenetek hatása legalább szerep nem tudással ne rontassék. Solmossy ur nejével együtt tegnap a „Tót leányban“ lépett fel s kedden utolsó vendégjátékául „Lumpaczíus vagabundusb an“ fog fellépni, reméljük zsúfolt ház előtt. Művészete megérdemli. S.—S. Az állandó színház. Az állandó színház ügye a múlt vasárnap a városház tanács termében tartott alakuló közgyűlésen egy újabb örvendetes stádiumba lépett, mely az állandó színház eszméjét a megvalósításhoz egy nagy lépéssel közelebb hozta. A szép számmal megjelent aláírókat Krenedics Ferencz üdvözölvén a múlt értekezlet jegyzőkönyvének felolvasása után Dr. Freysinger Lajos végrehajtó bizottsági elnök, bemutatja az aláirási iveket, melyeken 20275 írt van alájegyezve; s különösen kiemeli Fekete Károly Pécs Ferencz s .Reiser Béla érdemeit, kik legbuzgóbban fáradoztak a gyűjtés ügyében. Előadja ezután, hogy Piufsich és Benkár urak minden ka- matbiztositás és garanczia nélkül hajlandók befektetni az ajánlott 10000 frtot s csak annyit kötnek ki, hogy a várható jövedelem a kisorsoláskor oly arányban osztassák fel, hogy * 1 * */3 Benkár */3 Piufsich és ’/3 a többi aláiróra essék. Ez örvendetes tudomásul vétetvén, többek felszólalása után kimondatott, hogy az aláírók társulattá alakulnak, melynek minden aláíró tagja marad mindaddig mig az utolsó részlet ki nem lesz sorsolva ; az alapszabályok kidolgozásával, a tervek elkészíttetésével s a színház-társulat ideiglenes képviseletével megbizatik a végrehajtó bizottság, Krenedics Ferencz ideiglenes minőségű elnöklete alatt. A végrehajtó bizottság utasittatott, hogy l hó leforgása alatt intézze el a szükséges előmunkálatokat s közgyűlést hívjon egybe. Hisszük tehát és bizton remélhetjük, hogy a végrehajtó bizottság teljes erővel hozzá fog az alap- munkálatok elkészítéséhez s tavaszra már hozzá is foghatunk a szinház építéséhez. Adja Isten, hogy úgy legyen !- *■*--------------• - Városi e3 vidéki hírek. = Nagylelkű alapftvasiy Virter Bertalan novii czimzetes püspök s székesegyházi kanonok 10000 frtos alapítványt tett egy felállítandó felsőbb leány iskolára ; az agg papok intézetének pedig 1000 frtot ajánlott. A nagylelkű alapitványt tevőnek, ki jelenleg súlyos beteg, kívánjuk, hogy mielőbb felépüljön ! = Püspök uradalmi kormányzóvá a vallás és közoktatásügyi miniszter Gfr. Bátytyányi Zsigmondot nevezte ki azon időre mig a váczi püspöki szék be nem töltetik. _ — NKomélyi Bair. Komócsy Lajos jeles pub- liczista fővárosi iró múlt vasárnap városunkban időzött s a „T ót 1 e á n y“ előadását megnézte. = Esküvő. P. hó 20-án tartotta esküvőjét T ó t h Ernő fiatal földbirtokos Dunakeszin özv. Mészárosáé kedves leányával Gizella kisasszonynyal. Az esketést a menyasszony nagybátyja M é s z á r o s József dunakeszi plébános végezte. Az esküvő után a násznép a plébános ur házánál jött össze fényes vacsorára, mely után a fiatalság tánczra perdült. Sok szerencsét és boldogságot az uj párnak ! == A smnrgw l*‘ii bál, mely február hó 1-én fog megtartatni, ha a fámának hiteit lehet adni, ez idén igen sikerült lesz, mert sokan készülnek az idei farsangot megnyitó ezen bálra. A rendezőség a következő tagokból áll: Dr. Freysinger Lajos, itj. V arázséji Gusztáv, U r s z i n y Arnold, G a j á r y Géza, M o 1 c s á n y i Béla, T rago r János, He 1 v ey Béla és Bre n n e r Márton. = Oyäsxhir. hatinovics Albin cs. kir. kamarást családi gyász érte. E hó 15 én hunyt el édes anyja özv. borsodi Latin ovics Lajosné szül. Saárdi Somosich Mária életének 74. évében. A beszentelési szertartás f. hó 18-án d. u. 3 órakor ment végbe Budapesten, a temetés pedig f. hó 19-én d. u. 1 órakor Dukán a család birtokán. Ny. B! = Az iijueiczoxás városunkban a Vácz városi hadkötelesekre nézve márczius 18, 19 és 20-án, — a járásbeliekre nézve pedig márczius 22—27-én fog megtartartatni. — Az aijoaBCKoaá^i polgári bizottság a következő tagokból áll: elnök Gosztonyi János cs. kir. kamarás megye biz. tag, előadó Réty Ignácz polgármester, orvos Dr. Bolgár Lajos városi főorvos. = A fSMCS« e§ Bői«'■sayésy.íö IsLoiáságf. hó 11-én Tahy Lajos elnöklete alatt ülést tartott Minthogy Béni ez ky Gábor leköszönt az elnökségről, helyébe a bizottság T e 1 e k i József grófot ajánlotta a megyei közgyűlésen. A bizottság a földm. miniszter ama rendelete ellenében, hogy a lótenyésztő jutalomdijakat kiosztó bizottságot az elnök nevezi ki, elhatározta, hogy a bizottságot esetről esetre választás utján fogják megalakítani. — A síBEsy.eaam részére újabban ajándékozott: Bérezi án Irma k. a. egy Leopold féle ezüst pol- turát 1699-ből. = SzoSioJáií az ottani birtokosság f. hó 27-én a nagy vendéglőben zártkörű tánczraulatságot rendez. = ülés. A váczi első általános ipartársulat január 31-én d. u. 2 órakor saját helyiségében évi rendes közgyűlést tart. Tárgysorozat : 1. elnöki jelentés. 2. Pénztárnoki jelentés. 3. Választmányi jelentések. 4. Uj tisztviselők megválasztása. 5. Indítványok. = Sffiúp fsaííitéáeS*. Dr. Rákosy Béla feg}^- intézeti orvos a napokban két oly érdekes operácziót vitt véghez, mely megérdemli, hogy nyilvánosságra hozassák. Ugyanis Schuller Vilmosnak, ki az 1848-iki szabadságharcz alatt lábába*lövést kapott a 37 évig testében viselt golyót Dr. Rákosy kivette s ez által megmenté őt az időszaki fájdalmaktól. — Rá ez Istvánnak a Marczi bandája egyik tagjának pedig torkából egy elnyelt nagy csontot távolított el, mely az illetőt a megfnlással fenyegette. — Fogadja elismerésünk kíséretében a megoperáltak köszönetét és háláját! = Az egyesült liav/.inó-köi’ 1886. évi január hó 31-ik napján délutáni 2 órakor saját helyiségében közgyűlést tart következő tárgysorozattal: 1. Az igazgató évi jelentése. 2. Az évi számadások és leltár előterjesztése a számvizsgáló bizottság jelentése alapján a felmentvény megadása vagy megtagadása. 3. A jövő évi költségvetés megállapítása. 4. A netalán beadandó, illetve előterjesztendő indítványok. 5. Az egyesületi igazgató, aligazgató, jegyző, pénztáros és könyvtáros, 16 választmányitag, és 2 póttag és 3 számvizsgáló választása. = HaláloaiU. Aszódon elhalt Mazanecz Vincze rom. kath. elemi iskolai tanító. — A/ aszódi „Polgárkör4* ez évi január hó 17-én d. u. 4 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését. Ezen közgyűlésen jelen voltak nem csak a helybeli, hanem az Aszód vidéki tagok is és pedig igen szép számmal. Majoros Mihály mint a kör elnöke ^ megnyitván a gyűlést. Elő adta a körnek vagyoni állását s a tagok szaporodását. Továbbá jelezte, hogy a „Polgári kör“ mely 1857. évben alakult azóta folyton gyarapodott. Van saját háza, mely az ingóságokkal együtt mintegy 11500 írtra becsültetik. Ennek beszéde bevégeztével következett a tisztujitás: Egyhangúlag megválasztatott ismét a kör elnökének : Majoros Mihály, alelnöknek : Kreszko József, pénztárnoknak: Bencsok János, ellenőrnek : Klein Pál, köny vtárnoknak : Egry János, gondonok- nak : Csap János, jegyzőnek : Pazar Pál. Választm nyi tagok lettek : Magyary Kálmán, Leber Gyula, Vas- kosy János, Huszerl Sándor, Wolfgang Dániel. Paulo Janos, Weisz Lajos, Poroszkay János, Némedy Károly, Guba Imre, Haraszty Mihály. A gyűlést társas vacsora követte. = Rablíis. Aszódon a napokban Fleiszig és Se h lésinger féle ezcet só s szesz gyár ezéget, ismeretlen tettesek 100 írt erejileg megrabolták. = A fül <3 mi vein társulat múlt vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését. Az elnöki előterjesztés szerint az egyletnek bevétele 306 frt 57 kr. kiadása 51 frt 40 kr. volt s igy maradt 255 frt 17 ki-. A kiadások közt szerepelt 20 frt egy kereszt felállítására s 6 frt a tűzkárosultaknak. A közgyűlés elhatározta, hogy a káptalannál levő 2000 írtból az őket illető 1000 írtra való igényeit, melynek kamatait évek óta nem élvezték, érvényesíteni fogja. A közgyűlés elnökké újólag Báján Jánost, jegyzővé Balog Bodor Ferenczet, továbbá Szentkirályi Albert országgyűlési képviselőnket tiszteletbeli taggá választotta meg. = íUyás/Jasa’. Rég időknek egyik régi alakját rabolta el a halál közülünk e hó 22-én. Ez a régi alak, kit már fiatal korunkban is oly öregnek ismertünk, mint most volt, Ver esz ky Antal, káptalan Vácz városának volt kapitánya és tanácsnoka. A káptalan városnak a püspöki várossal történt egyesítése óta élvezett városaink közpénztárából nyugdijat. Mindenki ismerte őt, mint fiatalabb éveiben szenvedélyes vadászt. Életéhez némi nevezetesebb emlék is fűződik', melyet a boldogult sajátkezüleg jegyzett fel s mely zárt levélben a szerkesztőségre czimezve, hátrahagyott iratai közt találtatott. Ebből tudjuk meg, hogy az 1849-iki szabadságharcz alatt, midőn az elöljáróság nagy része elillant, Vereszky a csata alatt kocsikat és taligákat fogadott fel saját költségén s a csata színhelyén összeszedte a sebesülteket és a kórházba szállította be. Akkor pedig midőn hire ment, hogy az orosz sereg felgyújtja a várost VeVálás után. Midőn elbúcsúzánk egymástól. Kezed kezemben remegett. Piczinyke ajkad selyem hangon Suttogá, hogy „Isten veled.“ Hiszem : velem lesz a jó isten. Hitem erős. bizalmam nagy, Hogy feltalállak, — a föld kerekén Bárhova mentél, bármerre vagy 1 Bonyhay Lajos. Váljunk el. Egy kétségbeesett antropofág-kritikus autodafeja. Irta: UPacrltt^ysu Epen értékpapírjaimat rendeztem. — Vendéglőszámla. mosónő, szabó, czipész, ruhakefélő, huszár, inas, szobalány, billet d’amour akárhány, váltó sok — váltatlanul, pénzérték -- válthatlanul . . . szóval minden a mi volt, és lesz, de soha sincs, mikor kéne ; tán még szerencse, hogy a legfőbb érték anglo-curs szerint, az meg épen a legkevesebb, t. i. az idő. Mindig háborgatják az embert. Még el sem értem a rendezés számba vehető minimumát, a midőn kopognak ajtómon. „Bújj be, ha nincs jó dolgod oda kűrit!“ mondom nyájasan, mert a behizelgő udvariasságot többre becsülöm a goromba kihívásnál. Egy hajdú lép be. A tükörből láttam, hogy Princi rali barátom kezelő tisztje. — Láttam kezében | egy összehajtott papirt, s előlegkópen nagyot esetten- tettem a nyelvemmel. „Tiszteli a tekintetes ur a tekintetes urat, egy particzetlit Küldött.“ „Vakapád, Náczi! - — — hány órakor?“ Biztosra fogtam, hogy megint ebédre hi, pedig j tegnap, a mint a Czukros Bábi és színpadi férje elválási históriáját végig néztem, föltettem magamban, hogy soha nős emberek meghívását ebédre nem fogadom el. „Kérem alásan. délután 3 órakor!“ Egy újonnan forgalomba hozott ócska forintot röpítettem a Náczi huszár felé, a ki azt kopó ügyességgel kapá el. Úgy is rászolgál a dugó húzásnál, mert Princi Pali pajtás a feleségén kívül több csat- tanó-duzzogó, puffogó tulajdonságok ura, s tudtommal még nem adta el a tokaji szőlejét. Ott leszek, minden szolidsági fogadalmam daczára. — Csak nem veszhet kárba a malacz pecsenye, a nyulderék, őz- ezomb, medve talp . . . azaz hogy a medve meg a talp nálam csak fogalmi rokonság, de ha sokáig maradunk, r o k o n f og a 1 o m is válhatik belőle. Hol Iá ! Nézzük csak! Értékpapírjaimat bedobom a papírkosárba (egy kiszolgált élesztős láda) s tudva, hogy mai napon „zsur-fikszem“ vagyon az „ö n ki v ü 1 e t i z á r t e g yI e t“ heti estélyén, hirtelen kiterítem P. P. barátom meghívóját, s hogy bámultombam kopaszszá őszültem, kedves olvasóim őszinte bámulatát csodálkozássá változtatja a következő e b é d re hi v ó, a mely előttem még most is kiterítve fekszik: .1* ELHÍVÓ. Minden barátomat és Összes tisztelőimet szívesen látom ma délután három órakor a temetésemre PRINCI PALI Hát láttak már önök valaha ilyen bolond meghívót? Ugye nem? Én sem. Hiszen tegnap még a színházban láttam őt izzadni az élvezettől, sőt többet mondok, még egy rögtönzött viharzó, de elégtétel képen annál csattanósabb jelenet elő, közép és utójátékánál is láttam őt pirulni és sápadni, mert ezt csak ő teheti egyszerre. Es ma? Uraim! ebben a locs- I(öcs időben, ebben az elkárhozottak végítéletében meghini — Szt. Kárpát! — a saját családjánál be következett torra, és minő torra? halotti torral szo- motorra! . . . engem, aki vakságomban (örömömben) látatlanból (oh! bár ne tettem volna) siettem kiadni a rendeletet és egy forintot, hogy ma n e m ebédelek itthon (oh! bár tettem volna). Későn néztelek meg, végzetes papir, melynek név értéke nagyobb valamennyi papírjaimnál! Rohantam hozzá . . . A hogy a konyha ajtón bepillanték, látom a cselédet a tűzhely mellett sürgölődni. A kulcslyukon át orromat ingerlő illat vette ostrom alá (pedig szangvinikus temperamentumom mellett lukszusz az efféle fűszer!) . . . Örömömben olyan erős czipő csiszolásnak eredtem a küszöb-gyékényen, hogy a ka- lucsnim — nedves idő van, kérem szépem — hátra felé repiiitében kiverte egy X-ed rendű Munkácsy ablakát! Nem fogadtam szót a cselédnek. Azt sem tudom, mit mondott. Dőltem be egyenesen a szobába s ottan láték a mellékfülkében egy asztalt fekete posztóval borítva . . . Az ablak felőli sarkakon két gyertya égett, közöttük a bibliával. (A szerencsétlen, kálvinista vala) ... A biblia mögött az asztal közepén egy petroleum lámpa s fölötte egy izzó réztoll! ...8a ki-ttő között — oh borzalom ! —^valamennyi tárczaczikkének a hamva, még csa^** 1®* \psásra is alkalmatlanná pörkölve ! Vt maiig Köröttem egyetlen élő lény senV-mutatkozott, csak egy iv papir a biblia tetején . . . így hangzék az írás : Kedves Parittyám ! Köszönöm, hogy eljöttél, (no nézd, biztosra vette !) dobj reám egy piczike rögöt (a ravasz!) mert én nem létezem többé! (Kibújt az ebéd alól!) Talán még izzásI ban találod hamvaimat (a rezes orrodat!) de fitogtató i kedvemnek vége örökre (minő szerény !) '. . . MeghalI tam. A szék üres . . . Tárczámat reád hagyom . . . (No lám, igy beszél, mintha már is miniszter volna . . . Köszönöm azt az üres tárczát az van nálam is fÖ lösen). Jól laktam a világgal (a kópé? én meg éhesen gyászolom) Hálátlan dolog a mai világban kritikusnak lenni. (Biz az kritikus állapot!) A múltkori ballépésemért a „Váczi Közlöny “-ben majd hogy ha Iáira, nem kerestek. Babérjaimat megirigyelték, s Balambéromat sokan magukra vették, pedig mindjárt A „VÁCZI közlöny' tárczája'
