Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-10-05 / 41. szám

szintén bir befolyással a szüreti idő meghatározására. így pl. a tokaj-hegyaljai termeld, ki aszú és nehéz borok eldállitására törekszik — igen helyesen cselekszik, ha addig hagyja szőlejét a tokén, a mig csak lehet s feláldozza a quan- titás egy részét a qualitás kedvéért. A balaton- melléki és moóri termeld, — kitol a vevők nehéz s házasitásra jól alkalmazható testes bort várnak, — igen helyesen cselekszik, midőn csak október hó közepe felé szüretel; a ki kadarkát, sárfeketét, mézesfeketét vörös bor nyerés végett termel — melyeknek sok is savtartalmuk — igen helyesen teszi, ha addig vár a szürettel, a mig csak károsodás nélkül lehetséges; de a ki asztali vizezhető borokat termel, mint pl. a magyarádi szerednyei, ungvári stb. termelők, alig ha teszi helyesen, ha pecsenyebor eldállitására törekedvén, későre halasztja szüretjét. A budai fehér borok azon hibában szenvednek, hogy asztali bornak nehezek, pecsenyebornak könnyük ; savtartalmuk kevés s 2—3 éven túl savtartalmukból annyit veszitnek, hogy törésre s betegségekre hajlandók; miért is a tisztán „saját borukat“ (?) mérd hírnevesebb budai termelők korán szeptember végén szüretelnek ; ha pedig néha kedvezd időjárás mellett mégis nagyon érett lenne szőlejük — ez esetben nem késnek keményebb kamara — erdei, kőbányai vagy egyéb savanyúbb, keményebb borral házasítani össze saját termésüket.

A fentebbiekből kitűnik, hogy bár általában véve a régi tanítás érvényes a szüret idejének meghatározására nézve, mely szerint a szdldfürt- nek tökéletesen érettnek s kifejlettnek kell lennie leszedés előtt, — mégis e szabály alól is lehetnek észszerű kivételek is, — a melyekről érdemesnek tartottuk szüret előtt röviden megemlékezni.

Helyi hírek.

= Az aradi vértanuk lelki nyugalmáért, hétfőn, azaz f. hó október 6-án, reggel 8 órakor, a felső plébánia egyházban gyászistentisztelet tar tátik; miről a tekintetes hatóság, testületek, egyletek és a t. ez. közönség tisztelettel értesitetnek.

~ Szörnyű tett. Egy jenői faszén áruló múlt csütörtökön városunkba jővén s megtudván, hogy Tolmácson lakó sógora zsupp szalmát hozott be eladás végett a városba — szörnyű — tettre határozta el magát. Sógorát észrevétlenül lépten nyomon kisérte bent a városban, mikor aztán látta, hogy a szalma eladatott — haza felé indult a legsötétebb elhatározással, a legembertelenebb tervekkel. — Alig ugyanis, hogy kiért a városból, bevárta mit sem gyanító sógorát, — és lassan követte csendesen haladó kocsiját, mikor aztán az éj sötété — beállt, és se előtte se utánna — emberi lényt nem gyanított sógorán kívül: mintha csak a földből termett volna elé : oda állít sógora kocsija eléje : megállítja a kocsit, aztán jó estét kívánva: megszólítja sógorát, hogy adná oda neki a zsupp árát, mert neki arra szüksége van. — De édes sógor kiáltja megrémültén a megszólított : ne akarj szerencsétlenné tenni, nem a magam szalmáját, másét adtam el, nem enyém az a pénz, a mit érte bekaptam, mit szólna a tulajdonos, ha pénzét oda nem adnám?! — Mire az — válasz helyett egy hatalmas ütést kap jenői sógorától a fején, aztán követtélyesebb alvilági hölgy volt. De annál jobban ismerték az ördög feleségét. Ő „Igazságtalan“ néven szerepelt és nagyra törő családja arra a rangra reflektált, mely egyedül a pokol királyt és családját illette meg jogosan. Hogy ezen házasság erőltetett volt- e vagy sem, az vita tárgyát képezi; de annyi bizonyos, hogy ezen házasságból 7 leány gyermek származott t. i. a hót hajálos bűn. — A pokol király, mint jó családapa, természetesen oda törekdett, hogy leányai jövőjét biztosítsa és őket még ideje korán fejkötő» alá hozza, mi neki hála a jelentékeny hozománynak, melylyel midegyik leányát felszerelte, reményén felül is sikerült. — Csak egyik leánya, a „Kéj“, vonakodott a pártát a szerelem rózsafüzórével felváltani s ő hajlamát követve hajadon akart maradni.

Mikor már mind a hét leány az apai házat elhagyta és a nekik jutott azon szerepet, hogy a világra szerencsétlenségeket és nyomort hozzanak, megkezdették, ördög uram és kedves párja nem egyszer találták unalmasnak az életet alvilági magányukban, mert családjuk, mely a földön megfeszített erővel élt hivatákezett a második és harmadik ütés. A visszhang csak jaj kiáltás és egy esdő követ is megindító, de megvadult emberi szivet könyörületre bírni nem tudó : „Ne ölj meg, oda adok minden nálam levő pénzt, csak életemet hagyd meg, tekints gyermekeimre és szegény családomra“! lélekrázó hang volt a sötétből. — De jenői faszén áruló sógorának szive nem volt, könyörületességet nem ismert: s addig ütötte verte szerencsétlen és védtelen sógorát, mig ez egészen el nem némult. Akkor aztán — kikutatta zsebeit, elvette minden pénzét és agyonütöttnek vélt sógorát lovastól szekerestől szélnek eresztette. — A lovak — mintha sejtették volna gazdájuk szerencsétlen esetét: a kocsit óvatosan haza vonzolták Tolmácsra. A ház kapu előtt szépen megálltak. Itt aztán kijöttek a házbeliek bevitték a kocsit, és levették arról a még akkor is eszméletlen állapotban levő szegény embert, A kocsin egy esernyőt találtak. Ez nyomára vezetett a rabló gyilkosnak. Elfogták; s most B.-Gyarmaton a tszéki börtönben várja — az igazság szolgáltatás szigorú büntetését. — A halálra vert és kinzott tolmácsi szerencsétlen életben maradásához alig van remény.

= BtUEmáhAI kilógott hulla, melynek történeté van. Múlt hó egy körülbelül 20 éves férfi hulláját fogtak ki a Dunából. A szerencsétlenben, Győri Bálint, kosdi lakos, — hasonnevű fiút ismerték fel; a ki öngyilkossági szándékból vetett véget életének. Az öngyilkosság előzményeire nézve a következőket írja — kosdi levelezőnk. Az öngyilkos azelőtt mintegy két héttel — valami kosdi özv. asszonyhoz krumplit szállított atyja kocsijával. — Az özvegy asz- szouy háza egy több ölnyi árok mellett fekszik ifj. Győri Bálint az öngyilkos, a mint kocsijáról a krumplit lei akta, — uj rakományért menendő, megakarta fordítani kocsiját, a kocsin még három kis gyermek, is ült. — Alig, bogy a kocsis — a szerencsétlen öngyilkos t. í. — a kocsit rudjánál fogva — hátrafelé akarja tollni : a kocsi hátsó része besiklik a mély árokba, magával vonja az egész kocsit, lovastól s a rajta ülő gyermekekkel együtt. A kocsi elé fogott két ló azonnal megdöglött. És csodák csodája! a kocsin ülő bárom gyermeknek mi baja sem történt. Ifjú Győri Bálint annyira szivére vette az esetet, gondolva, hogy a kocsin ülő három gyermek is oda van, — hogy ott kereste vigasztalását — a hol mindenki meg találja azt : a sírban s igy vetett véget fiatal életének — a Duna hullámai közt bátra hagyván gyászoló szüléket és egy szerető testvért. Béke porain !

= Az Ipartestület megalakítása czéljából, ma délután 2 órakor a „Curia“ szálló nagytermében értekezlet tartatik, melyre összes iparosainkat falragaszok utján hívta meg az általános ipartársuiat kebeléből kiküldött szervező bizottság. Az értekezletre R á t h Károly és G e 1 1 é r i Mór az iparosok érdekeinek vezérharezosai is felrándulnak a fővárosból.

= Az Ipartársulatok elnökségeit s választmányi tagjait múlt vasárnap d. e. 10 órára értekezletre hívta egybe polgármesterünk az ipartestület megalakítása ügyében. Az értekezlet megtartatott de eredmény nélkül végződött miután a jelenvoltak 8 napi megfontolási időt kértek.

= Az építő iparosok téli tanfolyama. Az állami közép ipartanodában a télen szünetelő építő iparosok, — kőmivesek, ácsok és kőfaragók — számára rendezett tanfolyam f. évi november hó 3-d k napján fog megnyittatni. A tanfolyam négy téli félévre terjed s évenként november hó elejétől már- czius bó végéig tart. E tanfolyamon az illető építő iparosok rendszeres szakkiképeztetést s annak sikeres bevégzése után végbizonyítványt nyernek. Tanulókul felvétetnek a 14-ik életévöket betöltött azon kőmives ács- és kőfaragó segédek, a kik folyékonyan olvasni, írni és számolni tudnak s legalább egy évig a gyakorlatban működtek. A felvételre jelentkezők erkölcsi bizonyítványt, továbbá főnökeiktől igazolványt tartoznak előmutatni arról, hogy mely idő óta működnek a gyakorlatban és melyik szakban dolgoznak. A beiratások az intézet helyiségében (VIII. kerület, Bodzafa utcza 28. sz.) október hó 15-dik napján kezdődik s e hó végéig tartatnak.

— Mözgyülcst tart városi képviselő testületünk ma október hó 5-én és következő napjain délután 3 órakor a nagy laktanya termében, következő- tárgysorozattal : 1. Polgármesteri évnegyedes jelentés

sának, csak nagy ritkán térhetett vissza a családi tűzhelyhez. — Igen hosszú idő eltelte után megtörtént azonban, hogy ördögné asszony egész váratlanul még egy leánynyal ajándékozta meg férjét. — Az uj ördögpolgár születése az alvilági székvárosban természetesen sok mende-mondára szolgáltatott alkalmat, mikkel azonban az alvilági uralkodó mit sem gondolt, hanem a családi örömtől eltelve nagyszerű ünnepélyt rendezett, mely alkalomra a vulkánokat fokozottan fűtteté, annyira, hogy az örökös kínokra kárkozott lelkek borzadalmas jajgatásokban törtek ki, — s újszülött leányának ünnepélyesen a „Rágalom“ nevét adta.

Kezdetben a gyermek is félénk és szégyenlős volt. A kis „Rágalomra“ testvérei mintegy megvetéssel tekintettek, mintha őt magukhoz méltónak nem találták volna. — A hét halálos bűn tekintélye tényleg csakugyan az ördög első hét leányán nyugodott s hogy ezek jó kezekre voltak bízva, amellett az alvilági bevételi naplók is tanúskodtak. A világnak arról, hogy az ördög család egy uj taggal szaporodott nem is volt tudomása. Csak a XIII. század egyik nea pénztárak megvizsgálásáról. 2. Gyámhatósági eljárás és pénzkezelésre vonatkozó szabályrendelet helybenhagyása tárgyában tanácsi előterjesztéssel bemutatott miniszteri rendelet. 3. A kövezetvám behozatalára vonatkozó szabályrendelet tárgyában miniszteri rendelet. 4. A naponkénti piaczokon országos és heti vásárok kivételével fizetendő térfoglalási illetékekről szólló szabályrendelet tárgyában, miniszteri rendelet. 5. Az 1884. évi városi költségek jóváhagyása tárgyában, megyehatósági végzés. 6. A kataszteri költségvetés tárgyában, megyehatósági végzés. 7. Az 1871—1873. évi városi pénztári számadások tárgyában, megyehatósági végzés. 8. Az 1874—1878. évi városi pénztári számadások felülvizsgálása tárgyában, megyehatósági végzés. 9. Az 1879—1881. évi városi pénztári számadások felülvizsgálása tárgyában, megye törvényhatósági végzés. 10. Az 1867 — 1880. évi gyámpénztári mérlegek megvizsgálása iránt tanácsi előterjesztés.

11. Tanácsi előterjesztés a költségvetés VII. fejezete alatt nyomtatványokra megállapított és kimerített összeg trilkiadási többletének fedezése iránt. 12. Tanácsi előterjesztés Havas Mária ápolási költségeinek fedezése iránt. 13. Tanácsi előterjesztés az országos ipar-egyesületnek a házi ipart tanulni kívánók részére teendő alapítvány iránt, a városhoz intézett átirata tárgyában. 14. Tanácsi előterjesztés a f. é. borszüret határnapjának megállapítása iránt. 15. Az ipariskola ügyében tanácsi véleményes jelentés. 16. A választás alá nem eső képviselők 1885. évi névjegyzékének kiigazítása czéljából kiküldendő bizottság megválasztása iránt, tanácsi előterjesztés. 17. Nagyméltóságú Peitler Antal József váczi megyés püspök átirata, a helybeli kegyesrendiek fögymnasiuma részére felállítandó tornaiskola tárgyában. 18. Főt. Panek Ödön helybeli fő- gymnasiumi igazgató átirata tornaiskola tárgyában. 19. A váczi rom. kath. iskolaszék átirata a kath. iskolaszék 4056 frt 562/s kr. költségeinek kiutalványozója iránt. 20. A városi rom. kath. iskolaszék átirata a Yácz alvárosi köztemetőben levő sirásó háznak tulajdonjogilag leendő átengedése iránt. 21. A helybeli fegyintézet igazgatóságának átirata az úgynevezett prótünt- ház körüli átalakítások tárgyában. 22. Lovag Fáik Zsigmond és érdektársainak átirata a Vácz- B-Gyar- mati vicinális vasut-vonat tárgyában. 23. Hlavacsek János kádármester és mérték hitelesítőnek, a mérték hitelesítés kibérlésére vonatkozó szerződés módosítási iránt. 24. A helyben állomásozó 6-ik honvéd-huszár ezrednek átirata egy uj lovardához szükségelt térhelyiség átengedése iránt. 25. Witt Manó városi képviselő úr indítványa az utczák és terek elnevezése iránt. 26. Olgyay János városi képviselő úr indítványa az italmérési regale jog tárgyában. Jegyzet. Miután az ipariskola ügyében tett előterjesztés folytán 12 tagú ipartanodái bizottság, úgy nem különben a választás alá nem eső képviselők névjegyzékének kiigazítása végett, kiküldendő 8 tagú bizottság szavazatlapok beadása mellett választanak meg. Felkéretnek a t. képviselő urak, hogy az ezen két rendbéli bizottság megválasztásához szükségelt szavazat lapokat kiállítani s a közgyűlésre elhozni szíveskedjenek.

= A megyei állat tenyésztő egyesület által f. évi szeptember hó 28-ikára Gödöllőre kitűzött lótenyésztési jutalomdij kiosztás f. é. október bó 26- ikára halasztatott el.

= A honvéd ellenőrzési szemle, október hó 22-én a város házánál fog megtartatni.

= A csendőr altiszti tanfolyam f. évi

október hó 15-én fog a nagy laktanyában megnyittatni.

= Csőd. Rosenberg István váczi bej. bőr- keresk, ell. (lak. Váczon) a budapesti kir. kereskedelmi törvényszéknél a csőd megnyittatott. Csődbiztos Végh János törvényszéki biró, tömeggondnok Krno Péter váczi ügyvéd, helyettes dr. Lengyel Soma váczi ügyvéd, bejelentési batáridő 1884. november 16., .fel- számolási batáridő 1884. deczember 16.. csődválasztmány megválasztása 1884 deczember 19.

= Üllői plébánossá G r ä f f 1 Elek szende- helyi plébános neveztetett ki megyés püspökünk által.

= Öngyilkosság. Beraun Nándor 6-ik honvéd-huszár ezred állományába tartozó czimzetes őrmester a komáromi m. kir. postahivatalhoz próba szolgálatra való beosztása folytán három hóra szabadságoltatott. A nagyszombati hovéd állomás parancsvezetes fabulistájánalc sikerült a nyolezadik ördögkisasszonyt Délfrancziaország egyik városában fölfedezni. A még csak zsenge korú gyermek tisztességes nevelésben részesült, mi körül az ördög pár úgy az alvilág legjelesebb tanítói és tanítónői sikeres tevékenységet fejtettek ki. Az alvilági uralkodó szivéről legifjabb leánya születésével nehéz kő esett le. A pokol király agyát gyakran szomorú gondok foglalták el s azon eshetőségen töprenkedett, ha bét leánya szerepéből kiesnék, mi lenne az ő hatalmából ? Az esetben, „Rágalom“, gyermekem, ki jóllehet nem halálos bűn, lesz megindítónk kiáltá ilyenkor diadalmasan. A „Rágalom“ fogja a világ népét szántóföldhez hasonlóan művelni, hogy a hét halálos bűnre annál gazdagabb aratás várjon és ezen elvnek inegfelelőleg intézte legifjabb leánya neveltetését. — Midőn ez már fölserdült és nevelése befejeztetett, a földre küldé őt atyja az emberek közé, hogy megmutassa, vájjon a fáradság és pénz, melyet reá fordítottak meghozza- e méltó kamatját ?

Azon franczia város, hol a fentemlitett fabulis-