Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-10-05 / 41. szám

nokságnak értesítése szerint nevezett őrmester f. hó . 2l-én este egy szántó földön levő szalmában halva találtatott, mellette egy kis forgó pisztoly melynek egy tölténye ki volt lőve ; szülői Galgóczon jó hírnevű kereskedők voltak, a szerencsétlent ezelőtt tetemes pénzsegélyben részesítették, azzal azonban megelé­gedve nem lévén, osztály részét is elprédálta. Tetté­nek oka zilált körülményeinek gyanítható. — Tűz. F. hó 2-án reggel fél 5 órakor a vész­harangok kongása kelté fel városunk lakosait álmuk­ból. A tűz Kis-Váczon volt s B i k k e s városi rend­őrünknek házát hamvasztá el. Tűzoltóink a lehető leggyorsabban érkezve a vész színhelyére, azt lokali­zálták s igy a nagyobb szerencsétlenségnek ele­jét vették. = Tiiaol tóink ma délután, ha az idő ked­vező loend teljes gyakorlatot tartanak a vörösházban levő mászó toronynál. = Ö íclségc a király neve napja alkalmából tegnap a székesegyházban ünnepélyes hálaadó isteni tisztelet tartatott, melyet Noszveda István felszentelt püspök végezett fényes segédlettel. A misén jelenvol­tak a helyben állomásozó honvédtisztikar, hatóságok, testületek stb. = Mi ne volna Bsivasaesi, mi kép dolgozik Jókai Mór, a legnagyobb magyar író? Korán reggel kel, mert korán este fekszik le, nincs rá eset, hogy este kilencz órán túl ébren maradjon. Dolgozó-szobá­jában van egy tágas, öreg szekrény, teliden tele az ő könyveivel, azoknak magyar, német, angol, franczia kiadásával. Egy egész bibliotheka. Az íróasztalon előtte kinyitva fekszik egy picziny de vaskos „notes- könyv“. Senki sem gondolná, hogy ez az egy kopott könyvecske szülte azt a többit valamennyit! És hogy még ki tudja, hánynyal terhes! Megérdemli az „anya könyv“ nevet. Ebbe szokta t. i. feljegyezni Jókai apró betűkkel az ő regénytárgyait, a miket kikombinál, vagy a miket kap és átidomit. Az egész mesének ott a váza, még az egyes fejezetek is stb. stb. Ilyen rend­kívüli érdekesen ir Mikszát Kálmán Jókai Mórról, a Magyar Salon októberi számában, mely ez alkalomból a Jókai-családnak arczképét, Jókai dolgozó-szobáját és < Jókai sajátkezű. írását mutatja be a közönségnek. A I Magyar Salon ezen száma egészen Jókainak van szén- I telve és Mikszáthon kivül Hegedűs Sándor is rendki- j vül érdekes czikket közöl Jókairól, kihez ö közel rokoni viszonyban áll. A Magyar Salon októberi számát az egész napi sajtó a legnagyobb dicséretekkel halmozza el és általán el van ismerve, hogy ennél díszesebb, gazdagabb, tartalmasabb és értékesebb folyóirat még nem jelent meg a magyar irodalomban. Az irodalom és művészet legelső kitűnőségei dolgoznak a Magyar Salonba, mely rövid múltja daczára minden művelt magyar családnál otthonos. Ideje is, hogy a magyar irodalom és művészet egyszer teljes erővel lépjen föl a külföldről importált folyóiratok és a nagy garral hir­detett hazai selejtes termékek ellen, melyek gomba­módra ütik föl minduntalan fejüket. A „Magyar Sa­lon“ ok tó bori száma vagy 60 képet közöl, melyek egytől-egyig eredetiek és gyönyörű szép kivitelük ál­tal a füzetet oly díszessé teszik, hogy a „Magyar Sa­lon“ a külföld legelső folyóirataival is kiállhatja a versenyt. Jókai regénye, Kiss József, gr. Zicbi Géza, Szász Károly költeményei, melyeket az októberi füzet közöl, a legjobb irodalmi termékek, miket ez évben produkáltak, gyönyörű elbeszélést találunk továbbá Beniczky-Bajza Lenkétől, a kinek pompásan sikerült arczképe is közöltetik. Mikszáth pompás humorral irt karczolatot közöl az uj országgyűlésről, mely egy cso­mó tréfás képpel van illusztrálva. Találunk e füzet­ben továbbá az olasz legújabb festészeti iskola reme­keiből pompás mutatványokat, és Pulszky Ferencztől nagyérdekű |czikket. Könnyebb szórakozást nyújt az Egyveleg, mely teli vau kedves apróságokkal, humo- ristikus karczolatokkal, jutalomdijas talányokkal stb, stb. A „Magyar Salon“ előfizetési ára félévre 3 frt 50 kr., negyedévre 1 frt 75 kr., egy füzet ára 60 kr. Az első 5 füzet díszesen bekötve 3 frt 80 kr. Októ­ber elsejétől fogva a „Magyar Salon“ füzetei havon ként két részben 1-ón és 15-én jelennek meg 30 — 30 kr javai. A kiadóhivatal Budapest, Dobány-utcza 12. sz. E kitűnő uj folyóiratot nem ajánlhatjuk eléggé j olvasóink figyelmébe. Oly rendkívüli szép és oly tar­talmas, hogy minden művelt családnak elő kell rá fizetnie. tának „Rágalom“ ördög kisasszonyt leálczázni s léte­zését a világnak kimutatni sikerült rémületes esemé­nyeknek volt színhelye. A vásárt naponkint lepték el egyének, kik izgató proklamácziókkal igyekeztek a népet sodrából kihozni. Tele terokkal kiabáltak, hogy a népet zsarolják és lépten nyomon csalják, továbbá, hogy hamis mértékkel és élvezethetlen árukkal azt nyomorba hajtják. Ha ezek vádak ellenében valaki igazolására mértékeit vizsgálat alá bocsájtani óhaj­totta, lármájuk még nagyobb fokra hágott és senkit sem engedtek szóhoz jutni; az állványokat, melyeken az árak elhelyezve voltak feldöntöttek s igy az áruk sárba hullván, nem lehetett megítélni, vájjon azok megromlottak és élvezhetőnek- e ? Ennek az lett a következménye, hogy a vásáro­kon becsületes ember meg sem jelent s a városban nagy Ínség ütötte fel tanyáját. A lázitó csőcseléket a „Rágalom“ fogadta szol­gálatába. Nem volt e városban oly állás, .hivatal vagy foglalkozás mely a legnagyobb indignáczióknak nem Vidéki hír. — Kgyházi jubileum Újpesten. Illek V i n c z e rém. katb. plébános 25 éves áldozárságá- nak emlékére újpesti hívei, kik között 16. éve műkö­dik, folyó hó 23-án este ünnepélyeket rendeztek, me­lyeknek élénk részvét melletti lefolyása mindenkit | meggyőzhetett arról, hogy e nap Újpesten az elisme­rés és szeretetteljes ragaszkodás ünnepe volt! Este 8 órakor bosszú fáklyásmenet indult nagy kerülővel a jubilálónak a főtéren levő lakása elé, hova a Rákóczy- induló hangjai és erős éljenzések között érkezett meg, kisérve az újpesti lakosok óriási tömegétől. A fáklyás­menet, melyben 120 fáklyavivő volt és özek sorát az ottani elöljáróság tagjai s a bouorácziórok nyitották meg, mozsárlövések közben megérkezvén az ünnepelt lakása elé, itt a dalárda énekelte a himnusz pár sza­kaszát, utánua U 1 e r i c h Gyula tanár tartott üdvözlő beszédet, kiemelve a jubilálónak a község kö­rül szerzett több oldalú érdemét és fentüntetve sike­res egyházi működését s biztosit:! őt nemcsak hívei, de az összes lakosság maradandó ragaszkodásáról ! Az éljenzéstől követett beszédre az ünnepelt megha­tottál! és hosszan felelt s örömének kifejezése után viszont biztosító híveit, „barátait“ állandó szereteté- röl. Majd újra a dalárda énekelt, a zenekar játszott, mozsarak durrantak és az impozáns menet szeretett lelkészének folytonos éljenzése mellett vonult el. A fáklyásmenet után a Kei 1-féle kert feldíszített he­lyiségében 120 terítékű bankett tartatott, melyen mi­dőn Illek V i n c z e plébános a küldöttséggel meg­jelent volt s az éljenzés lecisilrapult, A r g a y Ár­pád egyház tanácsos üdvözló őt, s mint a hívek aján­dékát: egy díszes, domborművű eüst ser­leget nyújtott át, melyet, miután az ünnepelt, a ragasz­kodás ujabbi jeleként elfogadva, szép szavakban meg­köszönt, — kezdetét vévé az estély, mely minden izé­ben ügyes rendezésre vallott. A felköszönktők so­rát 0 d r y Lehel színművészünk kezdé meg, ki maga is újpesti lakos lévén, községbeli társai nevében üd­vözlő és élteté az ünnepeltet azou érdemes fáradal­maiért, melyet úgy az itteni hitközség szervezése és felvirágoztatása körül kifejtett,*— valamint a községi és társadalmi egyéb ügyekben tanúsított. A beszédét követő éljenzés után Futó Ferencz budapesti tszóki- jegyző a kint nyaralni szokott fővárosiak nevében él­tető lilékét, mint aki kedves modorával nemcsak a hozzá közel álló híveinek, — hanem a reá idegen fő­városiaknak is kitudta szereiét érdemelni, s kik azért testületileg voltak jelen, hogy üdvözletüket az újpes­tiekkel karöltve mondhassák el! Az újabban felhang­zott éljenzés után N é v y László ismert iró emelé po­harát Újpest intelligencziájára, majd M á d y Lajos re­formátus lelkész a jubiláló nemes collegára, — utóbb B e n i c z k y Antai az ünnepeltre és a buzgó egy­háztanácsra, s később többen is mondának pohárkö­szöntőt, miközben jó czigányzene emelé a vig hangu­latot. Az ünnepélyek sora 24-én délelőtt vette folyta­tását az ünnepélyes bálaadó istenitisztelettel, melyre mozsárlövések hívogatták a hívőket, a jubiláló plébá­nos pedig fényes segédlet mellett teljes díszben tar­tott énekes misét, mialatt a szentélyben mely virá­gokkal volt díszítve, az egybáztanács |fáklyát tartó tagjai és fehér ruhás lánykák állottak körben. Mise végeztével Illek úr adott nagy ünnepi ebédet tisz­telői számára, melyen a helybeli tisztviselők és hono- rácziórokon kivül Váczról is számosán jelentek meg. A vendégek közt volt P e i t 1 e r Antal megyés püs­pökünk is, és Kapriuay Gábor a Károlyi urada­lom jószágigazgatója. A vendégek nagyrésze a jubiláns vendégszerető házától csak a késő esti órákban vett búcsút, éltetve a köztiszteletben álló plébánost, — lett volna kitéve, annyira e zsivaj közepette azt lehe­tett hinni, hogy e városból a hit, humanismus és be­csületesség száműzetett? — A lakosok szokatlan bi- zalmatlanssággal tekintettek egymásra! a korcsmák­ban és csapszókekben a nép féktelensége a legna­gyobb botrányokká fajult, úgy bogy a hatóság már semmi módot sem talált a nyugalom helyreállítására. Egyes előkelő, vagyonos családok a várost elkezdték hagyni; az ipar és kereskedelem pangott ; a munkás osztály keresetforrása apadt, — csak a csapszékek virágzottak, ezek voltak gyülekezések színhelyei hol a „Rágalom“ elnökölt. A városban ekként nagy nyomor ütött ki s maguk a „Rágalom“ szolgálatába lépett lázitók is éhezni kezdettek, mert az Ördög kisasszony­nak meg volt ugyan az a hatalma, hogy éhségét tá­maszthatott, de jóllakatni még a leghívebb alattva­lóit sem volt képes. Ekként írja le az említett regélő azon franczia város állapotát, hová a „Rágalom“ első próba útját tette. Mindenütt csak bizalmatlanságot, gyűlöletet, kinek mi is őszintén kívánjuk, hogy a haza, az egy­ház, s plébániája híveinek javára, még sok éven át buzgólkodhassók ! Irodalom és zene. A .„Hmlapesti IIirlap*‘-ot, mely jelenleg a fővá­ros legterjedtebb napilapjai között első helyet foglal el, olvasó- iulc figyelmébe legmelegebben ajánljuk. A „Budapesti Hírlap“ nem pártlap. Pártja olvasóinak kiterjedt köre. Szolgálatokat nem ki­van se kormánynak, se jobb, se balpártnak teuui, csupán a kö­zönségnek és a mi ugyauaz, az országnak. Miből állnak ezek a szolgálatok ? Első sorban abból, hogy mindenről a mi az orszá­gon belül vagy kivül akár politikai, akár társadalmi, akár mű­vészi, akár tudományos téren fölmerül: híven, pontosan, gyorsan, röviden, de mégis kimerítően és részrehajlás nélkül értesítse kö­zönségét. A „Budapesti Hírlap“ rendes tartalma a következő : I. Politikai és társadalmi vezérczikkek. II. Tudományos, ismeretter­jesztő és mulattató tárczák. III. Az apró politikai birek, a l'ővá- rosi ügyek, az egyesületek, a művészetek rovata. IY. A fontosabb események bővebb leírása külön czikkekben. V. Távirati tudósí­tások. VI. Napi események rovata. VII. Közgazdaság. — Ezenkí­vül a mellékleten rendesen egy-egy vezérczikk a társadalom va­lamely osztályának érdekeiről, országgyűlési tudósítások, tárcza, törvényszék, vidéki hírrovat, önálló ismeretterjesztő, szórakoztató czikkek, tudósítások a divatról, hasznos tudnivalókról és állan­dóan egy regény. A „Budapesti Hírlap“ rendes Írói: Csukássy József szerkesztő, b. Kaas Ivor, gr. Teleki Sándor ezredes, Rá- kososi Jenő. Balogh Pál, Benedek Elek, Berényi László, dr. Csa­póéi István, Déry Gyula, Huszár Imre, Ivacziány Géza, Molnár László, Rákosi Viktor, Szokolay Kornél, dr. Volf Vilmos. Rend­kívüli alkalmakkor a „Budapesti Hírlap“ rendes terjedelme, a mely 12 oldalnyi, hol egy fél, hol egy egész ívvel kibővül. Na­gyobb ünnepekre ünnepi számokat ad. melyek a feldolgozott hír­lapi napi anyag mellett becses és érdekes tartalommal bírnak. Kiváló események színhelyére külön tudósítókat küld, akik ügyes­ségük és megbízhatóságuk által egyaránt lekötelezik a közönsé­get és a szerkesztőséget. Bécsben, Berlinben. Parisban, és Lon­donban valamint Európa minden nevezetes városában rendes tu­dósítói vannak, a kik közvetlen benyomásaik alapján adnak hirt arról, a mi a világvárosok lakóit foglalkoztatja. A „Budapesti Hírlap“ a legolcsóbb politikai, szépirodalmi, társadalmi és gaz­dasági napilap. Előfizetési ára : Félévre 7 frt. — Évnegyedre 3 frt 50 krajczár. — Egy hóra 1 frt 20 krajczár. Az előfizetés leg­egyszerűbben postaulalványnyal teljesíthető e czimen: „Budapesti Hírlap“ Budapest, kalap-utcza 16-ik szám alatt. Tisztelettel ajánl­juk a „Budapesti Hirio,p“-ot, első és rendithetlen hirdetőjét a magyar nemzet államérdekeinek, a t. magyar közönség fi­gyelmébe. = Jókai njabb regényeinek füzetes kiadáiából ismét két füzetet kaptunk (13—14). Ezekben „A lőcsei fehér asszony“ második kötete is befejezést nyert, sőt jókora darab vau már a harmadik kötetből. Szerzőjének ragyogó tolla nem fá­rad. A népregék, melyekkel olvasóit bámulatra ragadja, melyek­kel valóságos bübájt áraszt, nem fogynak: minden sor, minden szó egy lánglelkü iró remekműve és az egész regény oly mes­teri alkotás, milyent egyedül csak Jókai képes nyújtani. A füze­tes kiadást nem tudjuk eléggé melegen ajánlani. Legnagyobb írónk legszebb műveihez igy nem csak olcsón jutunk, de oly ki­állításban is kapjuk a regényeket, melyek díszére válnak minden könyvpolcznak és asztalnak. — Az egyes füzetek ára 25 kr. és legczélszerűbben a kiadóknál, Révai testvéreknél szerezhe- tőkmeg. Nyilt-tér, Megtalálta. „Csacza. Magyarországban. Brandt Richárd gyógyszerész úrnak Zürichben. Tekintetes úr! Engedje meg kérem, hogy há­lás köszönetem a következő nyilatkozatban kifejezhessem. A múlt évben egy magyar újságban olvastam a Brandt Richárd-féle svájezi labdacsokról. Mivel minden szenvedő, betegas ember, fájdalmai­nak enyhítésére s javulására törekszik, én is ezt keresve, Török József budapesti gyógyszertárából meghozattam az ön labdacsait. S a mit kerestem, e gyógyszerben meg is találtam, gyomor- él bélbajaimból már is tetemesen javulóban vagyok. Ezer köszönet önnek ! Teljes tisztelettel, Szikora Ferencz kereskedő.“ Brandt R. svájezi labdacsai, 70 krért egy dobozzal, a ma­gyarországi gyógyszertárakban kaphatók. Felelős szerkesztő s kiadó tulajdonos : If]. V A R AZ S É J I GUSZTÁV. ellenségeskedést és üldözést lehetett látni, s igy a pokolkirály óhaja beteljesedett s a hét halálos bűn útja jól volt egyengetve. Hogy a város miként mene- kedett meg e nyomorból, az külön történet tárgyát képezi. De említésre méltó jelen esetben azon körül­mény, hogy egyes józan polgárok végre családjukat a fenyegető vésztől megmentendők, egyetórtőleg szö­vetkeztek a belviszály fékezésére; s ebbeli törekvé­süket siker is koronázta, mert az ördög kisasszony­nak végre is odább kellett állni s atyja alvilági Tá­rába visszavonulni. Azt állítják, hogy az ördög leányai tükör láttára megfutamodnak. Üdvös volna tehát a „Rágalmat“, mihelyt az megjelenik tükörrel üldözőbe venni s ek- kép az ördög család hatalmát idejekorán megtörni, nehogy az városunkban is uralomra jusson !

Next

/
Oldalképek
Tartalom