Váci Hirlap, 1931 (45. évfolyam, 1-96. szám)
1931-01-21 / 6. szám
Ara 12 fillér. 45-lk évfolyam. 6. szám. Vác, 1931 január 21 VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenként kétszer: szereién és vasárnap ELŐFIZETÉSI ÁRA 3 HELYBEN EGY NEGYEDÉVRE. . 3 P - FILL VIDÉKEN EGY NEGYEDÉVRE . . 3 P 50 FILL EGYES SZÁM ÁRA......................... 12 FILL FELELŐS SZERKESZTŐ, KiADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: DEHCSÉMI DEZSŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SZÉCHENYI-UTCA ÉS CSÁNYI-ÜT SARKÁN TELEFON : 17 HIRDETÉSEK, NYILTTÉR DÍJSZABÁS SZERINT Február 6: a képviselőválasztás napja A vármegye alispánja ma, szerda délre hívta össze a köz ponti választmányt, hogy a váci képviselőválasztásra az intézkedéseket megtegye. A választás elnöke minden valószínűség szerint most is Tragor Ignác dr lesz, a választás határnapja pe dig február hatodika. A törvény rendelkezése, hogy a központi választmány gyűlésétől legkorábban 15, legkésőbben 20 napon belül meg kell ejteni a képviselőválasztást. A központi választmány január 21-én ül Össze, tehát a legkorábbi nap február 6 ika, péntek, melyen a képviselőválasztás le- zajlhatik. Ezen a napon hetivásár van városunkban, a mi a képviselőválasztás mozgalmasságát növelni fogja. Korit is IkitiIíi dr programja és tervei Vác fejlesztésére Vasárnap jóval tizenegy óra előtt a helyzet azt mutatta, hogy a ki nem foglalt helyet a Kúria nagytermében, nem lesz szem és íültanuja Kornis Gyula programbeszédének. Nem volt rang, nem volt kor és tekintély, a mellyel tizenegy óra után bejuthatott valaki a terembe : a bejáratoktól messzi kifelé állottak még, hogy valamit is halljanak, ha nem is látnak, százan és százan pedig eltávoztak, mert nem tudtak még olyan helyhez sem jutni, a honnan a szónokokat hallhatták volna. Soha az öreg Kúria ennyi érdeklődőt nem látott ' A kultuszminiszter nem jött cl, mert beteg (de itt lesz még a választási kampány alatt.) Eljöttek Szűcs István, Palay Dénes, UdvardQ János, Krisztián Imre, Karaffiáth Jenő ország- gyűlési képviselők. Nagyon megható volt látni, mint ragaszkodnak Kornis személyéhez az is- kölatársak : a váci iskolatársak szövetségének nagyszámú és előkelő küldöttsége érkezeti Acsay István dr. tankerületi főigazgató, társelnök vezetése alatt. A teljesen zsúfolt teremben az első szó Iluber József dr. pártelnöké, ki a vendégek üdvözlése után szülővárosa szere- tetébe ajánlotta Kornis Gyulát, kit az egész közönség zúgó tapssal és lelkes éljenekkel köszöntött. Kornis Gyula tartotta meg ezután programbeszédét, mely igy szól : Tisztelt Polgártársaim ! Mielőtt egy választókerület polgárai a képviselőjelöltre a szavazatukat ráadnák, tisztában akarnak lenni azzal, hogy micsoda gondolatok, elvek, politikai és gazdasági programúi fogja irányítani ezt az embert j működésében, amikor az or- ! szágházában és a közéletben a j választókerületet képviselni fog1 '• Ennek a programúinak hátterét a jelen esetben már két szempont eleve megadja. Az egyik, hogy az egységes pártnak elvi alapján jöttem ide, a melynek zászlaját gróf Bethlen Istvánnak immár tiz év alatt kipróbált keze tartja erősen. A másik szempont, hogy Önök, szeretett szülővárosom polgárai, ismerik eddigi munkásságomat. Ebből az eddigi életmunkámból már is eleve Önök elé tárulhattak politikai felfogásom körvonalai. Hogy az én váci testvéreim most megtiszteltek bizalmukkal, azt éppen annak köszönhetem, hogy elismerték és megbecsülték Vác fiának eddig kifejtett közéleti munkáját. Tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Minden politikai programm mögött, akár tudatosan, akár lappangva, egy világnézet húzódik meg, melyből a politikai és társadalmi felfogás is táplálkozik. Az én világnézetem lényegében konzervatív természetű, a történeti folytonosság talaján áll, tiszteletben tartja a nagy történeti erőket. De azért haladó természetű is a világ és az élet új igényeit fokozatosan kielégíteni iparkodik. A történeti erők közül két leghatalmasabb : a nemzet és a vallás. Az egyik a nemzet, mely a sajátos történeti hagyomány, a sajátos kulturális közösség tudata és érzése ; ez fog össze bennünket külön magyarsággá s önálló magyar állammá, ez létünknek alapja, a mely nélkül mint oldott kéve széthullunk és elveszünk. A másik nagy történeti hatalom, melyen az egyéni lélek és a társadalom nyugszik, a vallás, az Istennek mély és alázatos tisztelete. A nemzeti és vallási gondolat mélyen összeforr egymással, amit legjobban az bizonyít, hogy akik a hazátlan nemzetköziségre esküsznek, rendszerint a vallásnak is ellenségei. Ebből a világnézeti alapból következik. hogy politikailag is minden olyan intézményt, mely a nemzeti és vallásos gondolatot ápolja és erősiti, elsősorban és mindenekelőtt támogatni és előmozdítani kötelességemnek ismerem. Hála az Istennek, ez a nagy ellentét, mely az ellenforradalmi időkben a kereszténységet és a zsidóságot mély szakadékkal elválasztotta, ma már megszűnt. Melyek azok az időszerű kérdések, melyek megadják a mai magyar politika arcüulaí át ? Közjogi kérdés A. közjogi kérdést mindjárt zárójelbe teszem, mert a jelen külpolitikai viszonyok között egyáltalában nem aktuális. A 67- es kiegyezést követő békés félszázadban egy nagy alkotmány- jogi hallucináció áldozatai voltunk. Állami függetlenségünk külső formái után futottunk hangos szóval, mint gyermek a szivárvány után : eimer és zász- íókérdés, vezényleti nyelv és önálló jegybank a szemünkben teljesen kimeri tetté a modern államiság fogalmi körét s mellettük Jelentéktelenné törpült a reálpolitika : a földbirtokreform, népegészség és népműveltség, a munkáskérdés és a szocializmus, az elbukó középosztály és az iparos és parasztvédelcm. A nagy katasztrófa után a királykérdés megint két közjogi csoportra szakította a nemzetet: legitimisták és antilegitimisták úgy haraptak egymás gégéjébe, azelőtt a 67-esek és 48-asok. Hála az Istennek, ez az ú jabb közjogi viszály eltűnt, mert ma mind a két féllel a nemzeti él- niakarás ösztöne, az önfenntartás feltétlen parancsa beláttatja, hogy a jelen történelmi helyzetben a kérdés véglegesen úgysem dönthető el. Mihelyt a történeti-külpolitikai feltételek is megengedik1, elég időnk lesz akkor is ezt a nemzet egységét megbontó kérdést eldönteni. Az természetes, hogy a reálpolitikai döntésnél mindenekelőtt a trónöröklés törvényes rendjét kell lehetőleg érvényesíteni a nemzeti szuverenitás teljes kidombori- tásával. Nem volna értelme már most a kérdésen viszálvkodni. Hisz sohasem állott annyi más egyéb súlyos föladat előtt a magyar lélek, mint ma ; sohasem tehettek e feladatok oly méltó becsvágy és kitartó munka tárgyai, f mint mostani szomorú I korszakunkban. Ha valaha, ma ! valóban teljesülnie keli a nem- j zeti érdek feltétlen parancsá- I nak : ne személyek, de tárgyi programmok harca uralkodjék a magyar politikában ! A közjogi ellentét kihullván a pártok lába alól, kormánypárt és ellenzék csak egyben versenyezhet : pozitív nemzetépitő programm kidolgozásában, a bajok orvosszereinek kölcsönös tárgyi megvitatásában. G»£d?s3gi kérdés A nemzeti lét és fejlődés főalapja a gazdasági élet. Anyagi erők hijján nincsen sem nyugodt társadalmi rend és béke, sem nem fejlődhetik magasabb kultúra. A földrajzi helyzettől megszabott egységes gazdasági erőhálózatunkat Trianon szétlépte ; a környező államok gazdaságilag is megfojtani iparkodnak ; valamennyi európai állam gazdasági önkielégitésre, 11. 11. antarkiára törekszik. A mező- gazdasági termékeknek, főkép a gabonaféléknek árzuhanása világszerte, de elsősorban olyan agrárállamban, mint a mienk, valóságos katasztrófát idézett elő. Jellemző, hogy csonka-Ma- gyarországnak agrár jövedelme még 1927-ben 2400 millió pengő volt, az utolsó évben ellenben csak 1600 millió. A különbség 800 millió, majdnem a magyar állam egész költségvetése. Ez az egyetlen számadat egész gazdasági helyzetünket jól megvilágítja. De az egész világon ugyanaz a helyzet: mind az iparban, mind a mezőgazdaságban világválsággal állunk szemben, melynek elemi erejével szemben egy kis elszigetelt ország, ha nem is egészen, de túlnyomóan tehetetlen. Persze sovány vigasztalás, ha rámutatok arra, hogy a világ legnagyobb államai a gazdasági mélyponton vergődnek. Angliában az ipari és a bányakrizis szinte elviselhetetlen. Habár olt munkáskormány uralkodik, éppen ennek másfél éves uralma alatt a munkanélküli munkások száma már a 3 millióhoz közeledik. A rettenetes jóvátételi terhektől nyögő Németország, bár bár ipari kivitelét Anglia fölé fokozta, +öbb mint 2 millió munkásának nem tud adni kenyeret. Franciaországot is, melyet most a német munkások aranyverité- ke öntöz, már nyaldossa a gazdasági válság hulláma. Az Észak- Amerikai Egyesült Államok (akkora föld, mint Európa, de 450 millió lakos helyett csak 120 millióval) az utóbbi évtized hallatlan gazdasági virágzása után szintén gazdasági krízisbe jutott : bankjait, gyárait, üzleteit ezerszámra csukja be ; farmerei
