Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-01-15 / 4. szám
VÁCI HÍRLAP 3 Nem tetszik, atja&szúrutjal beszámoló az izr. nöegylet báljáról Az idei farsangra a legjobb ötlettel az izr. nö- és leányegylet szolgált, mikor elhatározta, hogy mulatságát divatbemutatóval kapcsoljaösz- sze. A mint hire kelt, a gyöngébb nem figyelme egyszerre a január 11- iki Kuria-est felé fordult s már előzőleg hetekkel titokban súgta egyik hölgy a másiknak a nagy titkot : ki milyen ruhában lesz. A kitűnő rendezőség, élén a fáradhatatlan elnökkel, dr. OberlenderJó- zsefnéval és lelkes segítőtársaival: Fenyő Ernődével és Zöldhegyi Sán- dornéval nagyszerűen kiaknázta az érdeklődést, tudta fokozni azzal is, hogy még pesti neves újságírókat : Borbély Andort, az Újság politikai szerkesztőjét és Borbély Zoltánt, a Nemzeti Újság belső munkatársát kitudta hozni, hogy lássák, mit tudnak Vácon, szülő városukban ! Hát láthatták is. Semmi jele a más évek lanvhaságának. Most mutatkozik be először Vácon az uj divat : a hosszú szoknya vájjon milyen lesz ? * Az uj divatvonal — a hosszú szoknya és rövid derék — teljesen megváltoztatta a nő megjelenését és olyan határvonalat szab a tavalyi és az idei divat között, a milyen változásra már rég nem volt példa az utóbbi évtizedben. Az uj sziluett körül temérdek vita folyik. Hozzászólnak férjek, feleségek, divathölgyek, a divatcégek vezetői és a kérdés az, vájjon a hosszú ruha előnyösebb, szebb-e a mai nő számára, mint volt a rövid szoknya. A férjek szomorúan konstatálják, hogy a ruha most lényegesen többe kerül, mint eddig. A divatos ruhához ma tényleg kétszer-háromszor any- nyi anyag kell, mint a tavalyihoz és szabása oly bonyolult, hogy olcsó szabónőre nem is lehet bizni. A hölgyek közt megoszlanak a vélemények. Egy részük sajnálja a tegnapi divatot, amikor a ruha rövid, egyszerű, kényelmes volt és ami a legfontosabb : fiatalos. A rövid, fiús ruhában a hölgyek legalább tizévet vesztettek korukból (sőt néha még többet is !) és mondanunk sem kell, hogy ez volt a főszempont, ami miatt a rövid ruha oly hamar népszerűvé vált és amiért még ma is sokan ragaszkodnak hozzá. Emellett kevés anyagból lehetett előállítani, hisz három évvel ezelőtt — oh, boldog idő! — két méter selyemből ragyogó estélyi ruha került ki. A mai divat — mondják ezek a «konzervatív» hölgyek — drága és kényelmetlen. Ha esik az eső, a hó, a ruha sáros, vizes lesz — a mozgás sem szabad benne, mert folyton vigyázni kell a földet söprő szoknyára, nem is beszélve a táncról, mikor a táncosok úgy rálépnek az uszályra, a cipfekre, fodrokra, hogy a ruha élete veszélyben forog... És végül : öregit a hosszú ruha ... Ma a tizennyolc éves leány földig érő báli ruhájában néha harmincnak is Játszik, nem is szólva arról, hogy az érettebb szépségeket hány évvel öre- giti ! A rövid ruha hiveivel szemben vannak hölgyek, a kik örömmel állnak az uj divatirányzat mellé, Ezek szerint az uj divatban sokkal jobban érvényesül az egyéni Ízlés, a külön- féleség. Igaz, hogy a negyvenéves höl—T—M~ IIIli lllll11Ml —HíHU gyek ezentúl nem lesznek bakfisok, de — impozáns és előkelő dámák ! Eltűnnek a forgalomból a lábak és nem lesz probléma többé a sovány vagy kövér termet, mert a glokni, hosszú vonal, a drapéria elrejti a fogyatékosságokat __ * Fel hát a függöny nyel : kezdődik az izr. nőegylet bál ja. Negyvennél is több uj ruhát mutatnak be. Izgalom a tetőfokon, mikor a podium előtt megjelenik a sok tagú, de nagyon komoly zsűri. A pódiumon egymás után jelennek meg bájos elfogódottsággal szép asszonyok és leányok s felcsattan a taps a sok szép ruha láttára (bizony az arcoknak is szól az egy kicsit !) Újra felvonulnak, (egy kevéssé több már a bátorságuk) zúg minden megjelenőnek a taps és a bizottság komolyan pontoz, mig kihirdeti Krakker Kálmán az eredményt : A legszebb ruhát Perlusz Ibolya (Szob) mutatta : övé az első dij. A másodikat Krakker Baba, a harmadikat Fenyő Ernőné, a negyediket Lengyel Irén, az ötödiket Pápa Frida, a hatodikat Lengyel Kató, a hetediket Perlusz Lonci, végül a nyolcadik dijat Szó'm/z’Lászlóné nyerte. Nagy éljenzés, de ennek is vége és kezdik vitatni a jury Ítéletét, a mivel — szokás szerint — sokan nem voltak megelégedve s főleg azt kifogásolták, hogy az első dijra nem váci leánykát talált. Sokáig nem diskurálhattak, mert a szépségverseny kezdődött uj felvonulással, uj pártalakulásokkal és sok, sok tapssal. Végre is győzött Perlusz Lonci, a kit lefotografáltak és szinházi újságban is közük szép fekete arcéljét. (Perlusz Ibolya száz pengőt nyert, de a felét visszaadta a nőegyletnek.) Miután megvolt a nagy szenzáció, még eldöntendő volt, hogy szép-e a hosszú szoknya. Hát nem szép — ez volt a többség véleménye, a gyönyörű leányok még járni sem tudnak benne. Aztán határozottan öregit. De hát mit beszélünk !? Ez most divat és ez ellen senki sem tehet. Tetszik, vagy nem : viselni kell ! Lovászy Ferenc muzsikája csakhamar megszólalt és kezdődött a tánc. A rendezők nag}^ örömmel láthatták a sikert, a mely oly nagy volt, hogy némelyik helyen még reggel kilenckor is táncoltak. Az izr. Nö- és Leányegylet táncestélyén a következők neveit sikerült feljegyezni : Asszonyok: Báskay Dezsőné, Vitéz Baintner Ernőné, Borbély Andorné, (Budapest) Borbély Zoltáné, (Budapest) Davey Ernőné, Deutsch Edéné, Dorn Józsefné, Fenyő Ernőné, Fodor Mihályné, dr. Grósz Árminné, Gellért Sándorné, Guttmann Imréné, Haraszti Ernőné, dr. Heimler Viktorné, Hauser Jeaőné, Heksch Jenőné, dr. Krakker Kálmánná, Klein Sándorné, Klein Manőné, Kern Mártonná, Krámer Ferencné, özv. Kovács N-né. Legyei Zsigmondné, Markstein Ernőné, Mayer Lajosné, Nagy Mihályné, dr. Neumann Adolfné, Neumann Nándorné, id. Neumann Mórné, Nagy Zsigmondné, dr. Oberländer Józsefné, Perlusz Ignácné, Perlusz Mártonné, Preszburger Károlyné, Perlusz Samuné, Pick Gyuláné, Pick Lajosné, Révész Béláné, Reiszmann Gézáné, Reiser Józsefné, Rosenherg Samuné, Starnberger Rezsőné, Sterner Henrikné, Sommer Gyuláné, Strasser Imréné, Szőnyi Lászlóné, Szentmiklósi Mórné, dr. Tragor Ignácné, Tanács Dezsőné, Ungár Gyuláné, Vár- day Tódorné, Weinberger Jakabné, Wimer Leóné, Zildhelyi Sándorné, Zsivanovits Józsefné. Leányok: Berger Rózsi, Brichta Lila. Dorn Lili, Együd Ilonka, Elvlich Magda, Éliás Blanka, Heischmann Sári, Heischmann Olga, Grósz Nusi, Hochfelder Baba, Krakker Baba, Klein Vilma, Lengyel Kató és Irén, Lengyel Alice, (Ipolyság) Mayer Rózsi, Márkusz Manci, Nagy Rózsi, Pápa Frida, Perlusz Sári és Loncy, Perlusz Ibolya, PickDusi Perlusz Manci, Rubanicky Gizi, Schlosz- berger Baba, Strasser Panna, Schlésinger Edith, (Léva) Szentmiklóssy Boriska, Tragor Margit, Weinberger Manci, Vida Gizi. Táncestélyen felülfizettek: Grósz Ármin dr., Oberländer József dr 20—20, Blauner Miksa dr., Révéíz Sándor dr. 15 —15, Deutsch Ede, Klein Sándor 14—14, Klein Manó, Reiszmann Géza 11—11, Aszódi István (Budapest), Budinszky Jenő, Vitéz Baintner Ernő, Fenyő Ernő, Hitzigráth Lajos, Hetényi Dénes, Hetényi Mátyás dr. (Budapest), Jótékony Nőegylet, Krakker Kálmán dr., Neumann Adolf dr., Oelsner János, Roller Ferenc, Starnberger Rezső, Szarnék Gyula, Szőnyi László, Vadas József dr., Willersdorfer József (Budapest), Weisz Miksa, Zöldhelyi Sándor 10 —10, Büschitz Mór 7, Rosenberg Tibor, Strasser Imre, Perlusz Márton 6-6, Andor Károly, Aszódi Sándor, Bük Sámuel, Borbély Sándor, Hetényi Ferdinand, Haraszti Ernőné, Jelinek Ferenc (Ózd), Kern Márton, Kohn Salamon, Kovács Pál dr , Lengyel Soma dr., Neuwirth Simon, Neuwirth Lajos, Oberländer Endre, Petrikovics István őrna y, Schönberger Adolf (Bádapest), Vermes György (Budapest) 5 — 5, Heimler Viktor dr., Nagy Péter, Pick Lajos, Sommer Gyula, dr. Tragor Ignácné, Ungár Gyula 4—4, Bartos Imre dr , Fodor Mihály, Guttmann Imre, Gara Jenő dr., Láng Jenő dr., Lobi Gyula dr., Neumann Nándor, N. N., főt. Pollák Fülüpné, Perényi István dr., Sternfeld László dr .Weliacha Károly dr., Végh József, Vasas Gyula 3—3, Davey Ernő, Erdős József, Göllner Miklós, Gellért Sándor, Mendl Sándor, Markstein Ernő, id. Neumann Mórné, Nagy Mihály, Lőwinger Vilmos Pick Jenő, Kohn Lészló, Pollák Henrik, Schweitzer László, Zsivanovits József 2—2, Heksch Jenő, Kovács B László, Mayer Ernő, Mayer Lajos, Nagy Zsigmond, Perlusz István, Spatz Imre, Spatz László, Weinberger Jakabné 1—1 pengőt. Fogadják az adakozók az egylet vezetőségének hálás köszönetét! —---——mf^i di11 ■■ mámmá Piaristák templomának tornyáról fog megszólalni a tüzet jelző sziréna A Tűzoltó Testületnek régi vágya közeledik a megvalósuláshoz, a mikor a legközelebbi jövőben közismert lesz a városban a tűzoltó-sziréna riadója. Nem lesz kongatás, hanem sziréna szólal meg tűz esetén. A megindított akcióra nagy áldozat- készség következett és ez lehetővé tette az első lépést : A testület árajánlatot kért egy nagy halló-távolságú riasztó készülékre. A legkedvezőbb ajánlatot az Egyesült Magyar Műszaki- és Villamossági Vállalatok eladási központja tette, a honnan a tűzoltó parancsnokság rendelt is eg}' 2.5 lóerős, három fázisú sziréna motort, ezer pengős vételáron. Természetesen a vételárral még nem zárultak le a szirénaüggyel kapcsolatos kiadások, mert az elhelyezés, felszerelés, üzembehelyezés újabb költségeket igényelnek. Különös gonddal jár az elhelyezés kérdése, ugyanis a célnak legmegfelelőbb helyet kell biztosítani az elérhető legolcsóbb feltételek mellett. A sziréna ugyanis a maximális teljesítőképességét akkor éri el, ha a hangforrás legalább 5 méterrel meghaladja a környék legmagasabb nagyfelületű kiemelkedéseit. Legolcsóbb és legkényelmesebb lenne az őrtanya fölött való elhelyezés. De az őrtanyát földszintes és magas épületek veszik körül. A Fehérek-templo- ma e célra ideális lenne, ellenben a nagy távolság tetemes költségtöbbletet okozna, ha figyelembe vesszük, hogy G'-szor 450 méter huzal szükséges az áram vezetéséhez. A kapcsolás ugyanis az őrtanyáról történik. Harmadik, egyben mint legmegfelelőbb helynek kínálkozik a piaristák temploma. Szabadon emelkedik a környék fölé s aránylag közel is fekszik az őrtanyához. Az az előzékeny és megértő fogadtatás, melyet a tűzoltóság ez irányba tett kérése, úgy az igazgatóság, mint a rendfőnökség részéről talált, valószínűvé teszi, hogy a sziréna innen fogja elemi csapások idején a riadót hirdetni. Mindkét fórum a megyés főpásztortól teszi függővé az engedély megadását. Önkéntes adományaikkal eddig a következők támogatták a sziréna beszerzését : Hanauer Á. István, Horgany-hengermű, Kodak Limited 100, Budinszky Jenő, Egyházmegyei Takarék, Kőtő-szözőgyár 50-50, Egy hitelszövetkezti betétkönyv félévi kamatja 40, Dakota 25, Borkereskedelmi rt., Bflschitz Márk, Iparbank, Fa- és csertermelö rt., Neuwirth és tsa, Neumann Zs. és fia, Váci Fonógyár 20 — 20, Belgakert, Hlavacsek János, Kohn Adolf, Preszburger Károly, Schmiedl Samu, Szalay Géza 10—10, Hochfelder Mátyás, Kiszner Márton, Perlusz Márton, Roller Gusztáv, Szigvárth János, Wohl Henrik 5—5, Laáng M. és tsai, Szikvizgyár, Wohl Ernő 3—3, Breitner István, Nagy Lajos, Nagy Zsigmond, Schumacher Jenőné, Sapka József, 26 tétel 2—2, Góts J. Viktor, Kristóf József, Kummer Albert, Müller János, N. N., N. N., N. N , P. M. 1—1 pengőt, Veres Imre 50, Schifler Rezső, N N. 40 — 40 fillért. Az adományok eddigi összege 773 pengő 80 fillért tesz ki. ^ VÁCI HÍRLAP egyes számait megvásárolhatja a középvárosban: Blau Miksa és Társa főujságbizo- niányosnál, Csáky-út Borovi Gottfriedné bazáros üzletében a fehérek temploma mellett j Gulyás Antal papir- és tőzsdeüzletében, Városháza-épület Szungyi Jánosné trafikjában, Csáky- út (Pannóniával szemben) Hoffmann Ödönné trafikjában, Csáky- út (Kórmányzói-épület) Spitz Gizi trafikjában, Széchényi-utca I Borsos Endre trafikjában, Városi-bérI palota Neumann Dezső budapesti újságok bizományi üzletében, Széchényi-utca M. kir. Nagytőzsde, Konstantin-tér (Ottó-ház) Velzer Alajosné trafikjában, Görgey-út (szemközt a postával) Prukkerné Kossuth-utcai trafikjában Kisvácon : Prohászka Emil kistőzsdéjében Schubert Zsigmcnd üzletében, Kis- váci-főút Alsóvároson: Simonetz Ilona Damjanich-téri trafikjában Schmidt Ferenc papir- és könyvkereskedésében. Budapesti-főút Lett Kálmánná Géza király-téri trafikjában Deákváron H Klein György üzletében Olcsó telkek kedvező fizetési feltételek mellett kaphatók DEÁKVÁRON Érdeklődni lehet mindennap B A EUR MIHÁLYNÉNÁL Halálra I watt Ítélve I minden kereskedő és iparos aki a mai nyomasztó gazdasági viszonyok mellett nem ismeri fel a hirdetés óriási jelentőségét. Mert a hirdetés közelebb hozza a kereskedőt és iparost a közönséghez, megismerteti vele fontosabb cikkeit és termékeit. A mai elszegényedett és lerongyolódott nép csak oly helyekre gravitál, ahol szükségleteit a legjobban és legolcsóbban tudja beszerezni. Ezért a Váci Hírlap hasábjai jutányosán rendelkezésre állanak az eredményesen hirdetni óhajtó kereskedő- és iparos-világnak.
