Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-07-02 / 49. szám
T Ara 12 fillér. ****** évfolyam. 49. szám. Vác, 1930 Julius 2. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi Hetilap, megjelenik ftefenkinf kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: •#«Syü»«n egy negyedévre . . 2 P 80 fill, vidéken egy negyedévre ■ . 3 P 50 fill. ®9Sf«ss szám éra ...............................- P 12 fill. (Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos BERCSÉNYI DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sxéchényi-utca és Csányi-út sarok. Tel. 17 Hirdetések és nyilttér milliméter soronkinl díjszabás szerint A vármegye elutasította illikuskáék feféllitereséi. a felebliezésben foglalt vádak kivizsgálásával megbízta az alispánt Kél héltel ezelőtt szenzáció erejével hatott, hogy az utolsó huszonnégy órában Mikuska János 65 társával együtt megtelebbezte a város képviselőtestületének azt a két határozatát, a melyek a csatornázással, illetve annak megépítéséhez szükséges kölcsönösön felvételével foglalkoznak. Megírta akkor a Váci Hírlap, hogy hiába akadt 65 olyan, aki megérthetetlen «közérdekből » útját akarta állam annak, hogy sok nyomorgó munkanélküli legalább a mindennapi betevő falatját megkereshesse, mert a felebbezés miatt a munka nem fog nagy késedelmet szenvedni. Nem is mert a legközelebbi vármegyei kis- gyűlés, amit tegnap, kedden tartottak meg, foglalkozott a felebbezéssel. Dacára annak, hogy a vármegye kis- gy ülése már egyszer jóváhagyta a képviselő testületnek ezt a két határozatát, mégis dr. Pupp Ernő tb. főjegyző a váci ügyek előadója alaposan fontolóra vette a felebbezés «érveit.» Kedden délelőtt 280 tárgysorozatot tárgyalt a vármegye kisgvülése. Ezek közt volt a váci felebbezés ügye is. Az előadó ismertetve azt a két határozatot, amiket Mikuska társaival egyetemben megfelebbezett, rárátért a felebbezés indokainak ismertetésére. Illetve csak rátért volna, mert a főjegyző szerint Mikuskáék felebbezésüket ug\T szólván semmi alapos okkal nem indokolják. Egyet| len számba veendő érv, ami Mikus- káck felebbezésében a csatornázásra vonatkozik az, hogy váci iparos nem részesül a munkából, elesik, mert az ajánlattevő cég írásban adta, hogy az anyagon kivül a munka ötven százalékát váci iparossal, illetve munkással fogja elvégeztetni. Az előadó tehát azt javasolja, hogy a felebbezés« a kisgyülés utasítsa el. Tekintettel azonban arra — folytatta az előadó — bogy a felebbczésben a csatornázásra vonatkozó ellenérveken kivül a város Ügykezelésével kapcsolatban egyéb vádak is vannak, javasolja, hogy a felebbezés« tegyék át az alispánhoz, a vádak megvizsgálására és a további eíjáfásra» A kis gyűlés vita nélkül az előadó javaslatát fogadta el. Érdekes, hogy az előadó nem foglalkoztt sem azzal a kérdéssel, hogy a- városnak előnyösebb lett volna-e egy uj versenytárgyalást kiírni, sem pedig, hogy előnyös, illetve hátrányos volt-e a csatornázásra felvett kölcsön, hanem csak a fentemlitett egyetlen kifogást vette figyelembe. A kisgyülés tehát elutasította a felébb ezőket, csak a határozat záradéka ad még alapot nekik, hogy ideig- óráig, mint a közérdek védelmezői mezében jelenhessenek meg a nyilvánosság előtt. Tudósítónk felkereste Papp Ernő főjegyzőt, a váci ügyek Ha szobrász lennék! Ha szobráiz lennék mit faragra éles vésőm fehér márványba ? — Tán nagy hadvezért a harcmezőknek hősét vagy nagy tudóst tán a világ jótevőjét, királyt vagy herceget nagy nevűt és dicsőt szemlélődésre érdemes fejedelmi főt, babértól ékes dalnokot vagy széles mellű bajnokot alája Írva neveket, ö mind legyőzte ezeket. — Mártírt vagy elnyomót . . . Szent életű remetét vagy pörölyt forgató kezekkel a munka emberét ? Vésőmnek éle gyémánt-kemény karom emelni kész — Nem ! Egyse’ méltó érzem én, hogy munkám kárbavész ! Fehér márvány, te érdemes, csak egyre vagy, tudom az Istenadta ihletet ha beléd faraghatom : Egy ifjú akt, szép karcsú testtel ölelésre kinyújtott kezekkel fejét egy kissé oldalt lehajtva, hogy akt párját megcsókolhassa s behunyt szemmel az ajkát kínálva, ölelökarral magához zárva egy tündérlány ki csókot kér az ajkuk éppen össze ér. S örökkön össze érve ajkuk sosem engedne ölelő karjuk. Ha hiba nem lenne művemen, alája imám: Szerelem ! Kozma Andor Vác városának hires „Kőkap Mária Terézia halálának százötvenéves évfordulója alkamából rendbehozzák a váci „Kőkaput“ Ez év november 29-én százötven éve lesz annak, hogy Mária Terézia, Magyar- és Csehország királynője, meghalt. Az osztrák köztársaság azzal készül hódolni a nagy királynő emlékezetének, hogy egy nagy művészeti és iparművészeti kiállítást rendez Mária Terézia korának, művészetéből és iparművészetéből. A schönbrunni kastélyban akarják ezt a nagyszabású kiállítást megrendezni. Mária Terézia a magyar történelemnek is egyik kimagaslóan nagy egyénisége és korának művészeté — bár természetesen idegen eredetű — de a magyar talajban is hosszú ideig sarjadzó gyökeret hajtott. A népnevelés rendszeresítése, a jobbágyság sorsának könnyítése, a kínvallatás eltörlése, egyetemünknek Nagyszombatból Budára való helyezése, a bécsi magyar intézmények mind az ő referenséi, aki a záradéknak a következő magyarázatát adta : Az egész abból az elvből indul ki, hogy egy felebbczésben csak egv tárggyal lehet foglalkozni. A vármegye azonban nem akarta határozat nélkül elutasítani Mikuska és 65 társa felebbezésének azon részéit sem, amik nem a csatornázásra'vonatkoznak. s azért azoknak kivizsgálásával megbizta az alispánt. A vármegye azt akarja, hogy a gyanakvásnak még az árnyéka sem férkőzzék a közigazgatás tisztviselőihez. A Váci Hírlap eddig szándékosan nem foglalkozott a felebbezéssel, meri nem akart elébe vágni a felsőbb fórum Ítéletének. Most azonban, mikor a vármegye elutasította ugyan a felebbezést, de a benne, foglalt gyanúsításokat vizsgálat tárgyává teszi, szükségesnek tartjuk, hogy ezeket a «vádakat mi is ismertessük, már csak azért is, hogy a nagyközönség maga is Ítélhesse meg azoknak nagyságát és alaposságát. Mikuskáék fö- lebbezésével és a bent foglalt vádakkal lapunk legközelebbi Számában bőségesen foglalkozunk. Debrecenben A gyógypedagógiai tanárok orsz. egyesülete ez idén Debrecen város meghívására az ősi városban tartotta közgyűlését. Vácot a gyűlésből az érdekli, hogy az egyesület elnökévé a váci származású Harodek Károlyt, a vakok budapesti intézetének igazgatóját, alel nőkévé pedig Nagy Pétert, a siketnémák váci kir. orsz. intézetének igazgatóját választották meg. nevéhez fűződnek. Bár annak a történelmi felfogásnak, hogy a magyar főnemesség akkori elnémetesedésé- nek az ő személye az oka, van bizonyos alapja, 1778-ban, amikor a bárom bánsági megye visszacsatolását elrendelte, azL Írja, a királynő : Jó magyar vagyok, szivem tele van kával e nemzet iránt. A pozsonyi Mária Terézia-szobor megsemmisülése óta a millenáris emléken álló Mária Terézia-szobron kivül Vác városában van még egy nevezetesebb emlékmű, mely a nagy királynő emlékét megörökíti. Kevéssé ismert, csendes városka volt a legutolsó évekig Vác. Pedig kedves, rokonszenves kis város. Székesegyháza, a püspöki palota és a püspöki kert, a káptalani házak, szép templomai és barokk-épületei elég érdekességet nyújtanak annak, a ki egy-egy vasárnapot falai közt akar töletni. A váciak öregebbjei vasárnap délutánokon az ablakba könyökölve nézték az ilyen ritkaságba menő, ide-oda sétáló «idegent.» Mintha egy második Grác lett volna ez a kis város, sok öreg, nyugdíjas ember la- akik órák hosszat üldögélnek el Kolrasüsiiíáry EVliSiály — 40 éwats jjjssp Egész csendben, a profán világtól elvonultam de lélekben emelkedetten töltötte be papi működésének negyvenedik évfordulóját Kolossvárg Mihály prelátuskanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő. Vasárnap volt a jelentős évforduló, mikor a kiváló egyházi férfiú primiciájának négy évtizedes fordulójához ért. A külvilág nem igen tudott róla, a mi tudósításunk hozza ezt nyilvánosságra. A tisztelők serege bizonyára megragadja az alkalmat, hogy egyházmegyénk és közéletünk nagynevű és nagy munkásságé vezéralakja iránt lerója tiszteletét és kifejezésre juttassa, hogy mily sokra becsüli értékes munkáját, melyre Isten áldását és segítségét kívánja ! EskűvíS a siket-cérnák kápolnájában Nagy Péter siketnémaintézeti igazgató családjában nászünnep van. Erdős Árpád mérnök ma, szerdán délelőtt vezeti oltárhoz Nagy Ilonkát a siketnémaintézet házi kápolnájában. Évzáró ünnepély A Hadiárvák m. kir. állami pőripa- ri szakiskolája szokásos tanévzáróünnepélyét, ma július 2-án, délután 4 órakor tartja, a testnevelés eredményeit pedig este 1/26 órakor mutatja be. Mindkét alkalomra ezúton hívja meg az intézet iránt érdeklődőket az igazgatóság. Belépődíj nincs. evissxiils iixletéhe a vevői, ÍCi filrőeiését a VÁCI HIUEAVnAN KÖZEI csöndesen, nyugodtan, elmúlt szép időkről álmodozva. A házak mögött egyszerű, kedves virágoskertek vannak, nagy diófa az udvar közepén, zöldséges ágyak, színes virágok, mályvák, napraforgók, illatos fűszeres «Euck» és gyümölcsfák. Most vasárnapokon és ünnepnapokon a kirándulók százai és ezrei keresik fel a hajdan csendes, nyugodt városkát és a dunai «strand» habjaiban lubickoló szines fürdőruhás «\ve- kendezők ezrei hűsölnek. A kirándulók, weekendezők hangos, jókedvű csoportjából azonban csak kevesen kerülnek el a város szélén lévő, elhagyott helyen álló, hires «Kőkapu»- hoz. Pedig ugyancsak fényes és előkelő társaság járt ezen a helyen, a mely akkoriban Vác határa volt. A várost a Kőkapu határolta el ugyanis az akkoriban még Nógrád vármegyéhez tartozó Kisvác-tói. Itt fogadta 1764-ben gróf Migazzi Kristóf bibo- rospüspök Mária Teréziát, aki férjével, Lotharingiai Ferenccel, és gyermekeivel, József római királlyal (a későbbi ü. József), és Lipót főherceggel (ki később II. Lipót lett), továbbá Marianna és Mária Krisztina „HELLE R“ DOBOZEMENTHALI A
