Váci Hirlap, 1930 (44. évfolyam, 1-96. szám)
1930-04-20 / 30. szám
6 VÁCI HIRLßP Betörök a szomszédban Már elmiill a tél. a villabetörések kedvelt szezonja, mégis vasárnap éjjel a szomszédos Sződligeten betörők jártak Vámosi. Károly villájába. A gazda délelőtt még otthon volt és csak az esti vonattal ment Pestre. A betörők az ablakon ál jutottak a házba és minden könnyen mozgathatót elemeitek. Bár mennyire óvatosan dolgoztak a likőrös üvegen olt maradt az ujjlenyomatuk. A zsákmánnyal az éjjelt és a nap egy részét a Duna melletti sűrűben töltötték. Déleiül! halászokkal próbálkoztak, hogy átjussanak a túlsó partra, de azoknak feltűnő volt a súlyosan megpakolt két alak. Mire a csendőrőrs megérkezett nyomuk veszeti, valószínűleg lopott csónakon maguk eveztek ál a szigetre. A csendőrség a vakmerő betörés ügvében folytatja a nyomozást. új felvételei DŐL. BACBJEK világhírű zenekarával Felvételre kerültek többek között Viktória operette slágerszámai (kARAT : CSALOLiÁXY és az összes legnépszerűbb slágerek Kérje Cseiéiiyi József magyar nóta jegyzékét! lemez óra P 6 50 The Gramophone Comp. Ltd. Budapest, IV., Kristóf-tér 3 sz. Kérjen árjegyzéket ^eV'érnernÜ és h ariSr>y0 stopPolás' var™s es h'inzés Vác, Szécheviyi-utcis 16. A váci gazdak tanítása A váci talaj megvizsgálása — Nem kell már földkóstoló — Mennyi mész van a földben ? — Hogy állapítjuk meg a mag csiraképességét? — Uj előadások lesznek A váci gazdák nincsenek elkényeztetve. A mióta emlékezem mindig magukra voltak hagyva. Boldoguljanak a hogy tudnak ! Soha senki sem jött tanítani. És a magyar ember természete. hogy azért nem zúgolódott, de most, hogy szemét kinyitották, látták, mennvil mulasztottak eddig ! Egész váratlanul jelent meg a felsővárosi gazdakörben Tokai Nagy László áll. gazdasági tanácsos, s kiíratta a táblára, hogy délután előadást fog tartani a gazdáknak. Bemutatta, hogy hogyan lehet a legegyszerűbb' módon megállapítani valamely talajnak gminőségm. j Hat pohárba különböző földet tett, és vizet öntött rá. Megvárta inig a földet a viz feloldotta, azután összekeverte jól, majd ülepedni hagyta. A leüle- epdés után látni lehetett, hogy melyik pohárban van több a terméketlen föld. az iszap, a termékeny föld és a viz. Ezt oly egyszerűen mutatta be, hogy azt minden gazda bármikor földjének bármely részen teljesen kö 1 tségnien lesen megállapíthatja. nem szükséges az úgynevezett földkóstolóhoz fordul ni. Azután bemutatta a legegyszerűbb módon, hogy hogyan lehet megállapítani a földeknek mésztartalmút. Minden pohárba egyenlő mennyiségben ecetei öntött a melyik pohárból nagyobb pezsgés zaja hallatszott, abban több voll a mész. Ez csak egyszerű ? így a gazda megállapíthatja, hogy melyik földjét kell meszeznie. Azután a csiráztalásról tartott magyarázatot. Úgy lehet valamely vetőmagnak százalékos csiraképességét megállapítani legegyszerűbben, ha egy nagyobb tányért az első« pereméig megtöltjük vízzel a kisebb.tányért beburkoljuk egy iv itatóspapi- rosba úgy hogy a tányér fenekén kivid lesz az itatóspapiros sima fele, a tányér belsejében pedig az itatóspa- piros behajtása. Ekkor ezt a kistányérral a behaj- lilott italos felé lebontjuk a nagyobb lányért., úgy hogy az itatós beleérjen a vízbe. Most a kistányér fenekére rá feszülik 100 szem csíráztatandó magot s az egészet 8 napig eltesszük olyan helyre, a hol senki nem bánija. Nyolc nap múlva, a kistányérra helyezeti pár magból megtudjuk hány szem csiraképes. Végül igen időszerűen élvezetes magyarázatot adott, hogyan lehet a szőlőket a fagyásiéi a lehetőségig megóvni. Ragyáskor úgy pusziul el el a szőlőtőke, hogy a nagy hideg a szőlő sejtjeit összezsugoritja. Ha már most a felkelőnap ezeket a sejteket a melegség által gyorsain kiterjeszti, a sejtburok nem bírja ki, szétapttajn és igy a tőke sejtjei elpusztulnak. Ez ellen két védekező módszert ajánlott. Egyet a melyet már a szőlő elletésekor a szőlőt keleli oldalára olyan gyümölcsfákat kell ültetni, a melyek a napi álékor árnyékukkal megvédik a tőkéket a gyors felmelegedéslő]. A másik pedig az, hogy a mi dűli a gazda észre veszi, hogy fagyra van kilátás, tartson készen 100 liter vizbeit, 3 4 kilo oldott sót és a midőn látja, hogy szőlőjét a hideg a ragyásig meglepte, akkor napkelte előtt (‘gyárával ezzel a sósviz- oldaltal a megfelelő szerszámmal (■seprűvel meszelővei j, permetezze meg az egész szőlőjét. Nagy László előadását a gazdakö- rilagok feszült figyelemmel hallgatták és az előadásulán élénk eszmecserét folytattak. A kiváló szakférfiú Ígéretet tett, hogy a gazdakört többször felfogja keresni s előadásokat fog tartani. Bakos József A belgák ráfizettek váci kertgazdaságukra A Magyar Belga Kert gazdasági Részvénytársaság, mint a hivatalos lap jelenti, április 23-ikára hívjaösz- sze Várra részvényeseit, hogy előttük az 1929. év üzleti eredményeiről beszámoljon. A belga részvénytársaság veszteséges mérleget mutat ki a múlt évről, pedig alig' van vállalkozás, mely kedvezőbb kilátások mellett indult és folytathatta üzemét, mint a váci Belgakert. Emlékezzünk. Majdnem pénz nélkül szerezték meg Vác városától mai gyönyörű leiepüket. (Akkoriban ez a szó : kertészet» varázserővel bili.) EzL támogatni kell ! mondották a város akkori vezetői, mert a melleit, hogy olcsó gyümölcs kerül piacunkra, kertészkedésre hajlamos népünket a legjobb kenyérkereseti ágban ki fogják olt képezni. Mondani sem kell. hogy a legnagyobb csalódás következett el. A mint megépült a sok melegház, a telep szinte hermeíice lezárult az idegen, a váci előtt. (A váci is idegennek számit a belgák előtt) Nagy esemény volt, ha egyszer, egyszer egy társaságot végig vezettek a melegházakban junius folyamán termését érlelő szőlőlugasok alatt ! Munkás kézre azonban nem volt szükségük, annál inkább nem törődtek magyar munkás kiképzésével. Nem is volt a feladatuk, de mi, botorul, ezt vártuk hála kép. Viszont azonban gazdálkodni se tudtak. A Belgakeli első volt talán az országban, mely primőröket hozott a piacra, azóta egy csomó kon- kurrens jelentkezett, mind él, gyarapszik. fejlődik, csak a Belgakeli megy visszafelé úgy. hogy most már üzemére is ráfizet. Mondják, hogy a belgák már nem adnak többé pénzt, hogy váci telepüket 'modernizálják. Mert talán magyar részvényes nincs is, minden a belgák kezében van. Ott messze, Bruxellesben persze mit törődnek azzal, hogy mi fáj a szépen indult váci kertgazdaságnak ! Ennek következménye, hogy a betört üvegházi tetőket úgy pótolták, hogy leszedték a szomszédos üvegháza kai. melyek igy aztán csupaszon maradlak és a melyeket többé nem tudtak felhasználni céljaikra. Ilyen gazdálkodás mellett holt bizonyosan el kel- lelt jönni a deficitnek, a mit az 1929-es mérleg mutal is. A társaság beszámolójában telkét 23,500 pengőre értékeli, az épülete- ket pedig 14 ezerre. Árúraktára 18 ezer, anyagraktára 5 ezer pengőt ér. 8 ezer pengővel adósok vannak, a pénztár 3 ezer. Ezzel szemben 60 ezer pengő az alaptőke, tőketartalék 10 ezer. Üzemberendezések tartaléka 1250 pengő, jelzálogkölcsön 22 ezer pengő terheli a belgakertet. A nyereség-veszteség számlán 1200 pengő az igazgatási költségek (?) Kamatok 7830 pengő, üzemi veszteség 9,045 pengő. Az összes veszteség 1929-ben I 1,6.95 pengőt tesz ki. A részvénytársaság mérlegében meg célzást sem lesz arra, hogy mennyibe kerüll a leemelés, mennyi! fizetett ki munkabérek cimén és mil veil be az eladott termények címén. Pedig ezt keltené tudni, hogy világosan: lássuk a «veszteségeit». Háromszor csapott le a villám a villanyvezetékbe Szerdán este olyan vihar dúlt Vác környékén, minő rég nem volt.. Az eső, mintha öntödék volna, úgy árasztotta el az utcákat.. Előzőleg azonban jég volt, mely azonban nagyobb károkat Vác határában nem okozott. Ellenben nagy volt a jégverés Nógrádverőcén és Felsőgödön. Az utóbbi helyen még órák múlva is tele voltak a sínek közei jégszemekkel. Ha a jéglől meg is kiméi te az időjárás városunkat, annál inkább látogatta villámcsapásokkal. Mennnyí jutott ebből a legnagyobb vonzóerőbe, a Dunába, senki sem tudja, de öreg világítási hálózatunk három helyen nyögi a szerda esti vihart. Beillőt! a villám a Damjanich-téri transzformátorba s ez volt a legkomolyabb, mert órák hosszára sötétségben maradt a város vasút felé eső oldala. Ugyancsak a kisváci transzformátort is villámcsapás érte, ott is sötétség volt. de aránylag rövidebb idő alatt megtalálták a hibát és kaptak világítást. Az igaz, hogy rosszat, mert a folytonos áramszolgáltatás miatt nem tudnak a vezetéken dolgozni. A kisváciak csak hus- vét alatt kapnak jobb világítást. A harmadik villámcsapás a vezetékbe a Kőkapu körül történt, de a hibára rögtön ráakadtak. Bozókg ezredes előadását a Szentföldről nem tarthatta meg, mert a Keménységre is sötétség borult. Legérdekesebb, hogy a Phőbus, illetve a Tröszt újpesti telepén, mikor látták, hogy jön a vihar. egyszerűen kikapcsolták Vác villamos világítását ! Ha ez igy lesz a jövőre is, akkor eleve is tiltakozik a város a Tröszt önkényes eljárása ellem Újpesten villámolhat, Vácon ragyoghat a nap és nem tudjuk. miért nincs áram. Mert a Tröszt az eget lesi. Azért vannak az automatikus kapcsolók, hogy a Tröszt telepét és Vác villamoshálózatát megvédjék. Több gondosságot,, mini a mennyit a műszerek adnak, nem várunk a Tröszttől sem, de azt igen, hogy nem hagyja Vác házait sötétben !
