Váci Hirlap, 1925 (39. évfolyam, 1-94. szám)
1925-09-20 / 68. szám
Ára 2000 korona. 39-ik évfolyam. 68. szám. Vác, 1925 szeptember 20. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik hetenkint kétszer szerdán és vasárnap Előfizetési ár: Helyben egy hóra ..... 15000 K Vidéken egy hóra...................... 20000 K Egyes szám ára ........................... 2000 K Előfizetéseket csak egy hónapra fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos DERCSÉNY8 DEZSŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky-ut 4 sz. (Iparudvar}. Telefon 17. Hirdetések és nyilttér milliméter soronkint díjszabás szerint 1500 levente Jöjjön a pénzügyminiszter Vácra is! A pénzügyminiszter adósa városunknak egy régen várt látogatással. Talán méltóz- tatnak emlékezni, hogy mikor mind nagyobb felzúdulás volt a lavinaszerűen mindent elborító adóemelések elien, a város képviselőtestülete egyhangúlag elhatározta, hogy küldöttséget meneszt a pénzügyminiszterhez és meghívja Vácra, nézze és vizsgálja meg, hogy itt az ipar és kereskedelem az adóalanyok összeroppanása nélkül nem fogja bírni a reltenetes közterheket. Akkor történt az a tragikomikus eset, hogy féltek a városi képviselőtestület sikerétől és ketten, vagy hárman — tudjuk, hogy kik — siettek megelőzni a város polgárságának küldötteit, a kik politikát a kihallgató terem küszöbén hagyták volna és betörtettek egy nappal előbb a pénzügyek legfőbb őréhez. A miniszter, mit tehetett jobbat, megígérte, hogy kijön Vácra. Mikor aztán megtudta, hogy öt a pártpolitika és nem a polgárság egyetemes érdeke akarta kihozni az ősi forrongó városba, elfelejtette ígéretét és magára hagyta a fuldokló adóalanyokat. Ma is várjuk a pénzügyminisztert! Ma is várjuk, mert ha nerrTis az a férfiú ül az őrhelyen, ki annak idején Ígéretet tett, egy vidéki küldöttségnek Búd János határozottsággal kijelentette, hogy oejárja az országot és személyesen győződik meg az adózók panaszairól. Ma is várjuk tehát, mert a mi sérelmeink nem kevesbednek, hanem tetéztetnek! Nagyon értékes tapasztalatokat gyűjthet a miniszter úr, ha közénk jön. És akkor megsúghatja kollégájának, a vaskezű Vass Józsefnek, hogy nincs oka csodálkozni azon» ha a kormány a forgalmi adót két százalékra leengedte és a kereskedelmi és ipari cikkekben sehol sem lát olcsóbbodást. Mihozzánk és bizonyára az ország minden városába, beállítanak igen jó modorú pénzügyi tisztviselők és a nélkül, hogy valaha ismerték a város polgárságának kereseti lehetőségeit, kezdenek forgalmi adót átalányozni. Milyen eredménnyel ? A pénzügyi kincstár érdeke meg van, lúlon túl megvan védve, de az adózó, hisz naponta látjuk, ökölbe szorított kezekkel hagyja el a városháza tárgyaló helyiségét. És ha megmered szólítani, ugyan miért e nagy elkeseredettség, a válasz majdnem mind egyforma : — A forgalmi adót leszállították háromról két percentre és nekem az átalányomat felemelték! A nemzetek tanácsában a pénzügyek legfőbb ellenőre kijelentette, hogy Magyarország népe túl van terhelve adókkal, a forgalmi adói elsősorban enyhíteni kell és a küldöttségek sora, mely bebocsátásra vár a pénzügyminiszter elé, ékesebben illusztrálja, hogy a kincstár képviselői hogyan értelmezik az enyhítést. Jöjjön a pénzügyminiszter Vácra. Autóján egy rövid félóra. Itt rögtön rátalál Apponyi névtelen adózójára, a ki csak a közterhekért dolgozik, lohol, fárad egész éven ál és hallgassa meg. Egy szabadsághös centennáriuma Az utolsó váci 48-as honvédnek, galsai Kovách Ernőnek emlékezetét elevenítjük fel, ki most száz éve született. A világháború kezdetén még az egész város ismerte a szép öreg urat, a ki a társadalomnak kedvelt és tisztelt alakja volt. Kovách Ernő 1825 szeptember 12-én született a zala- megyei Tűrje községben katonacsaládból. Megyéje a daliás szép lisztet a magyar testőrséghez küldte és Ferdinand királyt szolgálta. Az idők fordulása galsai Kovách Ernőt még a bécsi udvarban érte, a honnan a szabadságharc kitörésékor történt Budapestre utazott és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Rövidesen honvédszázados lett s mint ilyen, a hódmezővásárhelyi 30 ik zászlóaljhoz került, mint parancsnok. A kapákkal-kaszákka! felszerelt zászlóaljat rövidesen a honvédsereg egyik legkiválóbb csapaítestévé emelte, a mellyel tizenhét ütközetet verekedett végig, mig 1849 julius 14 én — már mint őrnagy — a bánhegyi csatában egész zászlóaljával foglyul esett. Világos után akasztófára Ítélték, de büntetésének 16 évi várfogságra való leszállításával kegyelmet kapott s több mint hét esztendeig sínylődött az aradi vár kazamatáiban. 1856-ban kiszabadult, mérnöki diplomái szerzett s az áldott lelkű Peitler Antal váci püspök kinevezte a püspöki uradalom főmérnökének. A kiegyezés idején fölszólították, hogy lépjen be a honvédségbe, de ő családi okok miatt a váci, majd később az illavia fegyház igazgatói állását volt kénytelen elfoglalni. Itt történt «meg vele, hogy egy fegyenc-lázadást egymaga fojtott el olyképpen, hogy a mikor az őrség elmenekült, a véptelen szivjóságú öregur puszta kézzel és mosolyogva lépett be a vasdorongokkal felfegyverkezett rabok közé. Azok elszégyelték magukat és . . . bocsánatot kérlek. A derék öregur 1915 május 4-én adta vissza lelkét az Urnák, a ki annyi jóságot és becsületet hintett ebbe a lélekbe, hogy bár jutna belőle az utókornak is. Dobó Kató tanfolyama A jót. Nőegylet női kalapfanfolyamo! rendez saját helyiségében. Megnyitják október 1-én és négy hétig fog tartani. Hetenként hétfőn, szerdán és pénteken két csoportban 3 — 5 ig és 5—7-ig lesz a tanfolyam, melynek Dobó Kató lesz a vezetője. Tandíj 150.000 korona. , A nemzelmentő, nemzetalkotó erő sziszifuszi munkájában belemarkol a duzzadó, sohase lankadó ősért jű magyar anyaföldbe és talpra állítja a magyar föld, a magyar falú gyermekeit, Dávid hadseregét a nagy magyar jövőért. Ennek a nagy, összeforrt turáni erőnek parányi egysége, szervesen kapcsolódó alkatrésze az az 1000 váci járási levente, akik vasárnap, szeplember 20. napján Vác végvár mezején tesznek tanúságot a tanulni, szenvedni, tűrni és — győzni akarásnak arról az erejéről, a mely szomorúan szűkké csonkitolt magyar perspektíva határait a régi határok valóságává fogja kovácsolni. A járás községeiből több, mint ezer levente jön, ötszáz kisérő szülővel. Ezek külön villamossal érkeznek, a távolabbi helyekről. A közelebbiek gyalog és kocsikon, sokezren, Ezekhez fognak csatlakozni a váci leventék mintegy 700 an. Van több is, kétszer- ennyinét is több, de megszervezve még nincsenek. Pontban 2 órakor délután indúlnak el a leventék századai, élükön a dunakeszi és veresegyházi levente-lányok, : szakaszaival a vasút állomásról. A lányok szakaszait a dunakeszi és alagi tűzoltók, majd bemutatási sorrend szerint a járás 20 községének szakaszai követik katonazenéve). A menet a Konstantin téren, Csáky-úíon, a Nagytemplom-téren keresztül kivonul a levente pályára, a hol a felállítás után V24 órakor kezdődnek a szabadgyakorlatok, .hadgyakorlatok szakaszon kint. A bemutatót ünnepi beszéd, Himusz és diszfelvonulás fogja bezárni. A falu leventéit végül a künn felállított sátorban a községek elöljárói megvendégelik. Ezt a magyaros szokást még egy bemutatásról sem hagyták el. Leégett a szedi malom A kár egy milliárdot meghaladja Szalachy Béla sződi földbirtokostól Nyir- csák Ede bérli a környék legnagyobb malmát. Nyircsák a napokban újra őrölni kezdett, a gép a villanyáramot fejlesztő szerkezetet is működésbe hozta, a mit a molnár nem vett észre és kiment a gépházba. Csak két óra múlva tért vissza, de nur ekkor a helyiség tele volt füsttel és a lángok csapdosíak ki. A tűz csakhamar a tetőbe kapott és rövid idő alatt az egész malmot elpusztította, úgy, hogy csak az összegörbült vasalkatrészek és a négy csupasz fal maradt meg. A tüzvizsgálat megállapította, hogy a malom pusztulását rövidzárlat okozta. A malom ötszáz millióra volt biztosítva, de a kár meghaladja az egy milliárdot. Jellemző, hogy a biztositó intézet kár címén csak 183 millió koronái állapított meg.
