Váci Hirlap, 1924 (38. évfolyam, 1-53. szám)

1924-10-12 / 43. szám

negyvenezer koronáért, kellőt pedig hosz* szabb bérletre az árvaház és a Bartoss- földek közt. Ha már a Kertvárosban vagyunk, meg­tudjuk, hogy Hübschl Kálmán és Ivanovits János ottani telkeiket vásártéri telkekért elcserélték, de Hübschl, mert itt, benn na­gyobbat kapott, 1 millió 300 ezer koronát fizet rá, Ivanovics azonban néhány ezret kap, mert kisebb a vásártéri telke. Napirenden a vízvezeték ! — A napokban — mondotta Hübschl mű­szaki tanácsos — Kármán és Fazekas bu­dapesti épitó cég ajánlattal fordult a város­hoz. Megépíti a háború előtt elkészíteti tervek alapján vízvezetékünket saját költ­ségében, de 60 évre koncessziót kér s ez idő alatt amortizálódnék a befektetett sok, sok milliárd. Számításuk szerint egy szoba, lakás és mellékhelyiségei havonta 60—70 ezer korona vizdijat fizetne, a vízvezeték építése 30 milliárdos kerül, az elkerülhe­tetlen csatornázás pedig 10 milliárdba. A nagy számokat néma csendben hall­gatta a városatyák kis gárdája, de megint a polgármester vette át a szót: — Ősi városunknak nincs egészséges ivóvize — mondotta —- az utcákat nem tudjuk tisztaságban tartani, egészségi és köztisztasági érdekek parancsolóan köve­telik, hogy ez a roppant horderejű kérdés többé napirendünkről ne kerüljön le! Meg kell építenünk vízvezetékünket, akár úgy, hogy hosszabb időre koncessziót adunk és egyelőre nem fektetünk be egy koronát sem, de itt meg kell fontolni, hogy a vál­lalkozó hasznot akar ép a lakosság fillé­reiből, akár pedig, mondjuk, előnyös kül­földi kölcsönnel magunk épitjük meg . . . — Ez a helyes, csak Így lehet! szóltak a képviselők közbe egymás után s ezzel mintha egyszerre eldőlt volna a vagy-vagy kérdése. — ... de úgy ugyanakkor félve őrizzük meg, hogy az anyagi áldozat csupán ak­kora legyen, hogy a polgárság leherbiró képessége meg ne dőljön! fejezte be a polgármester nagy helyeslés közben és a városi tanácsnak felhatalmazást adtak, hogy a vízvezeték megvalósítására rögtön kezdje meg a tárgyalásokat. Az első aranykorona Az adó már aranykoronába megy, de az első aranyköltségvetést most látjuk. Mil- liárdoktől már szédült a közgyűlés s most Nagy Sándor főszámvevő plasztikusan meg­magyarázta, hogy a sok, sok milliárd arany­ban kevesebb, mint a mennyi békében kel­lett. Itt van egy kis részlet belőle aranyban és papírban: A városnak 320,913 arany ko­rona a bevétele (papirban 5,455,521,000 K) kiadása 335,874 K (papirban 5,711,048,000 K) tehát pótadóban 14,960 K fedezendő (papirban 254,320,000 K) melyet a föld, ház, társulati adó és igazgatósági jutalékok után kivetendő 50 százalékos pótadóval fedezni is tudnak. A város bevételei lényegesen csökkentek a kövezeívámnál, a szántók és a városi épületek haszonbéreinél, valamint azzal, hogy a tisztviselők államsegélyét a szanálási törvény megszűntette. Viszont a szükséglet tetemesen csökkent a személy­zeti fizetések kevesbedéséve! (a békebeli fizetéseknek 50 százalékát kapják a tiszt­viselők,) de növekedett a városi uj bérpa­lota megépítésével, a vármegye háztartá­sához való hozzájárulásával, az uj motoros hajó beszerzésével, melyek az év végéig elszámolást nyernek. Ha összehasonlítást kívánsz t. polgártár­sam, szolgál vele a főszámvevö : békében 600 ezer koronával adminisztrálták váro­sunkat, ma 335 eperrel, tehát majd a felé­vel kevesebb a polgárság terhe, de ez már oly szegény, hogy ezt a kevesebbet is a milliárdokat jelentő papirkoronában alig birja el. Pénz nélkül úgy vehet, mint készpénzért íHlJHÁLY-nál Sáthory-utca 1. sz. alatt. rA:z aradi vértanúk A 13 aradi vértanú emlékét a hazájuktól elszakított zipszerek ünnepelték meg leg­méltóbban ez évben. Október 5-én d. u. 5-kor a Keresztény otthon külön termében majdnem teljes számban jelentek meg a helybeli és vidéki tagok. A gyászünnep fénypontja volt a hadiárvaház igazgatójá­nak, a kör pártoló tagjának, Rassovszky Kálmánnak beszéde. Fenséges tartalma könyeket csalt a hallgatóság szemébe, gyö­nyörű gondolatait ezért mai számunkban hozzuk, A beszéd után a kör uj jegyzője, Zsembay Ferenc siketnémaintézeti tanár kuruc nótákat adott elő mély érzéssel, majd Dankó László hadiárva szivbe markoló énekével vigasztalta a megjelenteket: Turul madár szállj,. .. sehol meg ne állj . .. lesz még kikelet Kolozsvár és Szepesség fe­lett ... a végén a tagok buzgón imádkoz­tak az integer Magyarországért. — Az ün­nepély előtt az asztaltársaság megtartotta évi közgyűlését, melyen a régi elnökséget és választmányt némi kiegészítéssel újból megválasztották. A legközelebbi zipser ösz- szejövetel október 26-án d. u. 725-kor lesz. Ezen Bán Mártin fögimnáziumi h. igazgató tcrt vetített képekkel előadást Svájcról, a szabadság hazájáról. Nagyobb szabású emlékünnepet rendez az asztaltársaság no­vember 16-án az utolsó magyar szepesi alispán, Neogrády emlékére. Ezen az Orsz. Szepesi Szövetség Budapestről is képvi­selteti magát. Kiigazítják a kereseti adónkat ! Az általános kereseti adó ellen Vácról annyi felebbezést adtak be, hogy ez már a pénzügyigazgatóságot is gondolkodóba ejtette és megbízta Szepessy Aladár dr. pénzügyi főtanácsost, hogy szálljon ki Váera és vegye tárgyalás aló újra a kiro­vásokat. Szepessy főtanácsos meg is ér­kezett és a városházán rengeteg aktájával a polgármester most elhagyott szobáját foglalta el. Mindjárt azzal kezdte, hogy az általános kereseti adó után járó pótadókaf, igy a 20 százalékos iparkamarai illetéket 5, (földbérlőknél 2) az útadókat 30 száza­lékról 9 százalékra szállította le. Be fogja idézni az összes iparosokat és kereskedő­ket és közvetlen tárgyalás útján iparkodik az ált. kereseti adót megállapítani, arányo­sítani. Remény van tehát arra, hogy az adót jeengedik, de sokaknál az adó emelésére is. Figyelmeztetjük az adózókat, hogy a tár­gyalások végén uj fizetési meghagyást fog­nak kapni kereseti adójukról, mit ha annak összegét magasnak találják, ismét megfelebbezhetik az adófelszólamlási bi­zottsághoz. Riiűiwészrek a városházán A kiállítás művészi anyaga, a legnagyobb valószínűség szerint, a városháza közgyű­lési termében kerül kiállításra, mert a ki­állítás helyiségei, mint azt már megírtuk — szültek. Természetesen egy belépőjegy jo­gosít fel mindkét kiállítási terület megte­kintésére. Nyilt-tér Az állafiartó közönséghez Tisztelettel értesítem úgy a helybeli, mint a vidéki állattartó gazdaközönséget, hogy nyugdíjba lépésem alkalmával állatorvosi gyakorlatomat nem szüntettem be. A városban és a vidéken egyidőóta keringő ezen téves hir csak rossz akaratból terjeszkedhetik ellenem. — Mert én állatorvosi rendelő irodámat (Kossuth-utca 21 szám Túri-féle ház) a megkereső jelek rendelkezé­sére most is nyitva tartom, és az állattartó gazdakö­zönségnek minden időben most is rendelkezésére áll — a hol is, — a szorosan vett hivatalos leendők kivételé­vel — úgy a beteg állatok vizsgálását, minden nemű állatorvosi segélyt, gyógykezelési tanácsot, valamint adás-vételi ügyből kifolyó vizsgálatokat, az esetlegesen a viszkereset támogatására szükséges érvényes bizo­nyítványok kiadását a felek kérelmére jogosan teljesít­hetem. Mikor ezen tényeket a nagy gazdaközönség tudo­mására hozni szerencsém van, egyben további szokott bizalmukat és támogatásukat kérve maradtam Vácon, 1924 évi szeptember hó 25-én. Ruifkay Imrs nyug. m. kir. és gyakorló állatorvos. IS] borellenőrzés bizottságok A vármegye alispánja kinevezte a váci járás és Vác város területén működő bor­ellenőrző bizottságokat 1926 év végéig szóló mandátummal. Váci borellenőrző bi­zottság elnöke Zádor János dr. ny. pol­gármester lett, tagjai Meiszner Rudolf ke­reskedő és Szigvárt János gyógyszerész. A járást ketté osztották: a galgavölgyi községekben borellenörzö bizottság elnö­kévé Trupp Antal főjegyzőt, tagjaivá Ma­gyar Béla és Székely Károly körjegyzőket, a homoki községekben elnökké Szlachányi János körjegyzőt, tagjaivá Schaub István gyógyszerészt és Berhardt Lajos ny. ál­ami tisztviselőt nevezte ki. Szerdán, október I5-én Harry Piel-film LINUS a Kúrián. Halló! Kiállítási iroda! Szerdától a kiállítási irodában telefon könnyűi meg a kiállítás ügyvezető igaz­gatója (a rendezőség) és a kiállítók között felvetődő ügyek gyorsabb lebonyolítását. A fothailmérközéseSt eredményei VÁC — DAC 2;2 (1:1) A VÁC biztos győzelmet mulasztott el vasárnap, a mikor a dorogi Atlétikai clubbal játszóit. Az elbi­zakodottság okozta az j eredményt, mert állandó fölénnyel játszottak. A vezető golt a dorogiak lőtték, a mit kis Juscsák ki­egyenlített, sőt Vasas egy szabadrúgásból eléri a második gólt, de a gyönge kapus szintén egy szabadrúgásból beengedte a dorogiak második gólját. BIK — VSE 3:0. Gyönge összeállítással ment Budafokra a Sportegylet s igy még csoda, hogy csak 3:0-ra kapott ki az elég erős budafoki csapattól. A hátvédek ember- feletti munkája mentette meg a csúfosabb vereségtől. VRTSE — PT 1:0 (0:0). Nehéz mérkő­zése volt a ‘Törekvés spcrtegyletnek a palotai Törekvés sportegylettel, ^merl a palotaiak rendkívül durván játszottak. De a váciak megállíák helyüket,sőt Báján révén a győztes golt is megszerezték. SC —VR 0:0. A váci Reménység csapata eldöntellenül mérkőzött Gödöllőn. A váciak­nak elég'sok gólhelyzetük volt, de a csatárok mem tudták kihasználni a helyzetet. Thesa=cminkák a kiállstáson Az egyre divatosabbá váló, sajátszerű, nagyon tetszetős és hálás kézimunka-: a Thesa a váci kiállításon bemutatásra kerül. Nemcsak a kész munkát, hanem a munka­módját is be fogja mutatni 19-én és 21-én Kalmár Imréné Budapestről, a hol ő már nem egy eredményes tanfolyamot rende­zett. A másik két kiállítási napon 18-án és 20-án váciak ^közül kerül ki a bemutató Móricz Lajosné személyében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom