Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1917-09-09 / 36. szám

2 Emist Sarlós Eminek! A mikor rueggyűjtom az emlékezés szö- vétnekét, hogy Bárdos Ernőről megemlé­kezzünk, nem sablonos szavakat akarok róla elmondani, hanem olyannak akarom őt megrajzolni, a milyen életében voll s a milyennek az én szivemben éi4 és fog élni míg szivem dobogni meg nem szűnik A tetőtől talpig igaz ember, a meleg lelkű jóbarát, a szívvel' biró, népével érző köz- igazgatási tisztviselő, minden nemes, min­den szép iráni lelkesedő: ez volt Bárdos Ernő. 1914. évi juiius hó 26-án láttam őt utol­jára. Azon a napon, mikor á békét (emel­tük. Piros falragaszok voltak az utcasar­kokon, csendes városunk utcáin hullám­zott a nép s a békés polgár, búcsúzott a családjától, hogy hadbavotuiljon. Búcsúztam én is Bárdos Ernőtől, átöleli, szeme tűzben égett, s mikor most három év után visszagondolok erre az utolsó csókra, csak most értem meg azt a cso­dálatos érzést, a mi akkor, a búcsú pilla­natában- eyész valómat betöltötte. Alig pár hét múlva, egy szomorú, bo- rongós őszi < asárnap délután tudtam meg, hogy Bárdos Ernő hősi halált hált. Úgy ment a halaiba kitár! mellel, lovon ülve, mint századoknak- előtte a daliás leventék, magyar vitézek. Halála hi rét nem tudtam hinni akkor sem, nem tudóm hinni ma sem. Várom, hazavárom Bárdos Ernőt. Mi­kor ebédulánokon szobámban ülve a kis utcában erős lépéseket hallok, az! hiszem ő jön kis fiammal játszani, a kit úgy sze­retett, a mint én# szerettem . . . Szeretik a természetet az emberi élettel összehasonlítani. Vannak kétségtelenül ha­sonlóságok, de nagyok az ellentétek. A természetben a tél dermedtségéi fel­váltja a tavaszi megújhodás, csodát mű­vel az első tavaszi napsugár, megmozdul­nak az élettelen rögök és belőlük élet, vi­rág fakad. Az emberi életben ha egyszer elmúlik tavaszunk, a rövid ríyár után haladna az ősz, a tél, az enyészet felé, melyből e föl­dön nem támad tavasz megújhodása. De míg sokait a rövidre szabott emberi életet békességben és nyugalomban élik le, addig sokan már virrgzó ifjúságukban fe­jezik be a földi pályafutásukat. Ezt a nagy igazságtalanságot a háború a végletekig fokozta. -Hisz á hábdVú mo- loehja fiatal életeket szed áldozatuk Bor­zasztó pagy hadsereg a liősi halált halt ifjú katonák, tábora. A csatatéren marad­iaké, a. le.mettetleneké, a megfagyottaké. A Duna, Száva,MDnyeszter, Búg és egyéb fo­lyókban elveszetteké. A mérgezésben, tü- dővészben elpusztultaké. Az élőhalottaké. Ez a borzalmas tábor, ha feltámad és számon leéri, hogy miért halt meg. miért áldozta fel ifjú életét, mit fog látni ? h-g- rútabb önzést. Az erkölcsök elvaduld ,ai. A pénz imádatát. Hálátlanságot. A földön igazság nincs, egyedül a hitben találhatjuk meg az erkölcsi jogrend egyen­súlyát. Bárdos Ernő idegen földben pihen. A hogy ő hazáját, városát szerette, úgy hisz- sziük ott még pihenni sem tud. Hozzuk őt haza! S egyúttal- emeltessünk díszes emléket sirja fölé,. Emléket, mely dacol az idővel. Mely márványba vésve hirdesse az utó­kornak, hogy nem voltunk hálátlanok. Hogy Bárdos Ernő emlékéi soha feledni nem fogjuk. Hogy haló poraira virágot szórunk, melyet szivünk szereidével veszünk körül. Preszly Elemér. * • Bárdos Ernő hamvainak hazahozatalára és felállítandó síremlékére eddig adakoztak: Dr. Preszly Elemér 50 K, Tauber Ferenc, Sáfár Béla, Végh Artur, Preier Gyula, iij. György Mihály, Krenedits Ferenc, Sommer Gyula 20—20 K, Kondra Mihály, Simon Géza, Kalencsik Ferenc, Bartos Endre, Horváth Ernő, dr. Csongor Gergely, Melha Endre, Borbély István Almási iManó, Mari- csek Dezső, Hidassy Ferenc, Bierbauer Károly 10—10 K. A további adományokat elfogadja Melha Endre polgári iskolai igaz­gató és Borbély István anyakönyvvezető. VÁCI HÍRLAP Kálvin-ünnepéiy a ref. templomban. Múlt vasárnap délután a váci ref. egy­háztanács szépen sikerült ünnepélyt ren­dezett kiváló énekeseink közreműködésé­vel a reformáció 400 éves fennállásának emlékezetére. A 15 pontból álló műsort a Szózat előzte meg, mely után Sáfár Béla ref. lelkész elmonda gondolatokban gaz­dag megnyitó beszédét. A szép szava­latokat, melyeket az ifjúság kiválasztott szavaiéi ügyesen adtak elő, Scheffer Klá­rika és Jurisity Uros duettje élénkítette fel. Nemrég hallottuk a kamara énekest az ifj. Sporegylet műkedvelői előadásán szólóban énekelni, most pedig meggyőződtünk róla, hogy duettben is sikerrel tudja hangját ér­vényesíteni. Scheffer Klárika kiválóan tet­szetős all hangja pedig nemcsak a szak­értők, de a laikus hallgatóság elismerésé­vel is találkozott. Az énekszámok között kedves volt Matkovich Mimi „Gyászban van az egész ország“ kezdetű szólója is. Jól esett hallanunk, hogy Matkovich Mimi hangja nemcsak a Kúrián, hanem a templom kó­rusán is kiválóan érvényesül. Mindhárom énekesi Szuchovszky Zsigmond kisérte orgonán. Beszédei mondott még Kuslár Dániel fegyint. ref. lelkész is, kinek elő­adásál a hallgatóság mindvégig élénk figye­lemmel kísérte. A kedves kis ünnepélyt Sáfár Béla szavai zárták be, mely után a Himnusz hangjai melleit távozott a közön­ség a templomból. A váci katonai rendőrség. Kalló Antal rendőrkapitány arra való hivatkozással, hogy Vácon és különösen a határban nagyon elharapódzott a sok lopás és betörés s ennek meggátlására kevés és gyenge a rendőriegénysé,g, katonai ren­dőrséget kért és kapott is egy kisebb sza­kaszt a helyben állomásozó géppuskások­ból illetve 'kerékpárosokból. A katonai ren- dőíség már meg is kezdte városunkban a működését s nemcsak a város beiterüle- letén, de a halárban is éjjel- nappal őrkö­dik a közbiztonság felett. A katonai ren­dőrség különös figyelemmel van arra, hogy szökött katonák ne csavarogjanak és garáz­dálkodjanak a város területén s éppen azért gyakran igazolásra szólítják fel a katonai korban lévő polgári egyéneket is, miért is ajánlatos, hogy minden ilyen korú férfi állandóan magánál hordja- katonai mentesítő igazolványát, mert a katonai ren­dőrök nem ismerhetik a város- polgárait. Gyermektanulmányi országos tanácskozás. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság az igazgató tanácsának és a központi vá­lasztmányának határozatai alapján a folyó év őszére országos fanácsko/.mányt hív egybe, a melynek főtárgyai lesznek a te­hetséges gyermek fölkarolása és nevelése, az erkölcsi elzüllés veszedelmének kitett gyermek megmentése és javiló nevelése s a hadiárvák nevelése. A tételek részle­tes megállapítása a következő: 1. A tehet­ség megnyilvánulása a gyermekben s vizs­gálatának módszerei. Előadó Révész Géza dr. egyetemi m. tanár. 2. Az iskolai jellem- lapok szerkesztésének szempontjai. We- szely Ödön dr. egyet. m. tanár. 3. A lehet­séges gyermek nevelése, oktatása, társa­dalmi és halósági fölkarolása. Piichla Béla tanár, Szeged. 4. Az erkölcsi elzüllés ve­szedelmének kitelt gyermek megmentése és javító (gyógyító) nevelése. Előadók a) normális gyermekekre nézve Sándor Jó­zsef biró, Brassó; b) pszichopaíhiás gyer­mekekre nézve Révész Margit dr. 5. Pe­dagógiai szempontok a hadiárvák nevelé­sében. Előadó dr. Kármán Elemér. Az or­szágos tanácskozmány november 4-én, va­sárnap délelőtt és délután lesz, ezt meg­előzi november 3-án, szombaton délután a Magyar Gyermektanulmányi Társaság XI. közgyűlése. Az országos tanácskozmány részletes programját, előadóit, helyiségét a később kibocsátandó meghívóban fogják közzé lenni. Az országos tanácskozmá- nyon mindenki részt vehet, a ki előre je­lentkezik s a kettő korona tagsági dijat lefizeti a rendezés költségeinek fedezésére. A tagsági díj elküldése végett csekklapot mellékelnek. A két korona megküldése tagsági jelentkezés gyanánt szolgál. A je­lentkezések történnek Nagy László ügy­vivő alelnöknél Budapest, VIII., Üllöi-út 16/b. 200 születés — 400 halott. Pont szeptember elsejére érdekes két szám bukkan! fel a váci állami anyaköny­vekben. A születések száma ugyanis 1917. szeptember 1-én elérte a 200-at, de — szo­morú, — hogy a halálozások száma e napra éppen megkétszereződött, vagyis kerek 400 lett. Kevesebb a paradicsom. Amióta a zöldségfélék árát maximálták, a budapesti piacokról úgyszólván eltűntek ezek. Az országos közélelmezési hivatal úgy segített most ezen, hogy a múlt szom­baton kiadta a rendeletet, hogy mely pest- vármegyei községnek nem szabad ezentúl máshová szállítani a termelt zöleségféléit, mint a székesfővárosba. A váci piacot annyiban érdekű ez a rendelet, hogy most meg a mi piacunk leli szegényebb, mert eltűntek onnan a veresegyházi, dunakeszi féli kocsik, rajtuk a sok szép piros para­dicsommal, mert ezek a községek is csak Budapestre szállíthatják be terményeiket. Ezentúl tehát meg kell elégednünk a vác- hárlyáni és az ekkörüli községek szállít­mányával. Lesz szövet papírból. A szödélhiány és nagy szövetdrágaság a téli hónapokban enyhülni fog. A kellős rponarchia text! 1 gyárai erősen dolgoznak hogy nagyobb mennyiségű szövelet állítsa­nak elő papírból, amely szövetek szépek, téli ruhára rendkívül alkalmasak. Nagyban a papirszövel méfere-5-20 korona, kicsinyben (5 — 7 korona között fog váltakozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom