Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1917-01-21 / 3. szám

Marmincegyedih évfolyam 3 szám Vác 1917. január 21 VÁCI HÍRLAP PolitiKai Lap, megjelenLK szerdán es vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K. félévre i Egyes S7Óm ára 20 füle' h, Felelős szerkesztő és laptulajdonos: k Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (iparudvar.) Nyiltttr so a egy korona. Telefon-szám 17. I. FERENC JÓZSEF váci látogatása. A Váci Múzeumegyesület január 6-án tartott közgyűlésére irta : FARKASFALVI IMRE. Abban az időben, mikor Sczilovszky Já­nos volt az esztergomi érsek, azzal a ké­réssel járult í. Ferenc Józsefhez, Ausztria császárához, hogy ifjú nejével, Erzsébettel látogatná meg hazánkat, a váci püsköki székben még Roskoványi Ágoston ült; ha­nem már akkor, midőn ez az örvendetes nap reánk virradt, ez a jeles főpap s nagy kanonista Nyitrára költözött 1857. május 4-én lépte át az uralkodó szereled Magyarországa határát először gyönyörű hitvesével s már hal órakor meg-t dördültek a budai Szent Geilért hegyen az ágyúk, jelezve, hogy emlékezetes napra virradtunk. Az „Adler“ nevű gőzhajó röpitetle az uralkodó párt délután három óra tájban Vác mellett, a hol a kiváncsiak nagy tö­mege várakozol!, de nem láttak semmit, legfeljebb azt, hogy Őfelsége Tábornoki egyenruhát viselt. Az esztergomiak élelmesebbek voltak ők Almásig különhajóvat mentek az ural­kodó elé a hajón a zene szólt s úgy üd- vözöllék az uralkodó-pár yachtjáí, mikor közeledni látlak s az esztergomi káptalan lóra ültette Fekete Mihály noviai püspököt, a ki hetvenhárom éves kora dacára dél­cegen vitte az apostoli keresztet, mikor Őfelsége lóháton, a császárné pedig nyolc fogaíú diszhiníóján Buda várába felvonult. A vácziak hódolatát először május 5-én délelőtt tiz órakor fogadta I. Ferenc József, mikor Pestvármegye tisztelgésére a vár­palota Duna felől eső erkélyén megjelent. Az a tizenkét tagú bandérium, a mely ezen az ünnepségen részt vett, az uralkodó-párt alig láthatta; mert folyton lóháton ültek s a tisztelgőket Albrecht főherceg Magyar- ország katonai kormányzója tábornokai élén fogadta nagyon kitüntetőleg. Vác városa ezen tizenkét tagú bandérium­nak a saját költségén készíttetett drága gyenruhát. Kék attilából, feszes magyar nadrágból és panyókára veleít kék dol­mányból állott ezen öltözet; egyszerű, de Ízléses ezüst zsinórzattal. Paripáikat szép piros csótár födte. Az uralkodó utazásának első terve már május 17-én jelent meg, azonban mély saj­nálattal tapasztaltuk, hogy abból úgy Esz­tergom, mint Vác teljesen kimaradt. Az az ötven nap, május 22-től július 10-ig, lelje' sen ki volt töltve s Vácra nézve az az in­tézkedés történt, hogy a legmagasabb lá­togatás iránt a császár külön intézkedik. Sok találgatásra szolgáltatott okot ez a mellőzés. Mikor Albrecht főherceg a váciakat fo­gadta, a váci bandérium különösen a já-. szók és kunok küldöttségének imponált, azzal a kéréssel fordultak ezek Bartoss Imréhez, a váci bandérium vezetőjéhez, vállalná el helyettük a vezényletet. Ez a délceg fiatal ember készséggel állt volna a jászok és a kunok küldöttsége elé, de ez nem volt könnyen .elérhető, mert a Bar­toss Imre paripája sehogy se akart a fel­áll itott sorból kilépni, igy a közfigyelmet nem akarta maga iránt különösen is fel­kelteni. ' A váci küldöttségre Albrecht főherceg kí­séretében két oknál fogva voltak a tábor­nokok kiváncsiak. Először azt a kérdést telte fel b. Auguszt, a vármegye kormány- biztosa, hogy vájjon a nemességet vagy a népet képviselik-e ? Ez a kérdés akkor közjogi jelentőséggel birt és hogy ne tűn­jék fel annyira, b. Auguszt latinul tette fel azt, a mire Bartoss Imre biztositoíta Al­brecht főhercegei, hogy ők nem a nemes­ségei képviselik; mert hiszen —úgymond — ő maga sem tartozik ezen kiváltságos osztály fiai közé. Albrecht főhercegnek azon kérdésére, hogy vannak-e \ó lovaik? azt felelte a kér­dezett, hogy meglehetősek azuk. Az első terv szerint Vácon az uralkodó­pár látogatása harminchat órára volt ter­vezve s erről május 18-án értesitették Vác város hatóságát s midőn a boldogító láto­gatás mégis megtörtént május 20 ári, nem terjedt ki többre harmadfél óránál. Elhatározó befolyással birt az egészre a császári gyermekek betegsége, a kiket 8-án este hozott a Ferenc-Károly nevű gőzhajó Budára s az orvos, dr. Gölz, Bécsből csak május 22-én érkezett meg, a mi lehetet­lenné tette, hogy a császárné Őfelsége Vácot megtekintse. Amikor az uralkodó május 20-án Vácra érkezeit már a reggeli órákban nagy em­beráradat foglalta el az utcákat. A pálya­udvartól kezdve a piacig magas árbocfák voltak a földbe ásva, a melyekről felváltva a sárga-fekete, piros-fehér-zöid, piros-fehér és kék-fehér színű lobogók lengettek. Az árbocfákat friss gallyakból óriási füzérek kötötték össze színes virágokkal tarkítva. A kövezetre, a meiyen a császár bevo­nult frissen kaszált füvet szórtak, a mint ez nálunk úrnapi körmeneteken szokás. A vasúti pályaház melleit balra a 6. sz. vadász-zászlóalj foglalt helyet, teljes zene­karával; jobbra a városi tisztviselők, kik­nek élén Rélhy Ignác polgármester vára­kozott diszmagyar ruhába öltözve. Mikor délelőtt tizenegy órakor az első mozsár-lövés eldördült Őfelsége szalon­kocsija a pályatesten megállutt s abból az uralkodó, majd kíséretében Albrecht fő­herceg s néhány magasrangú katonatiszt szállott ki. Réthy az uralhodó szine elé léped s a következő beszédet mondotta; „Felséges Császár és Apostoli Király! Legkegyelmesebb tJr! Öröm özöne boritá el a város lakosainak keblét, midőn azon legmagasabb kegye ernről értesítettek,hogy cs. és k. apostoli Felséged városunkat leg­magasabb személyével legkegyelmesebben szerencsélletni méltóztatik; kettőzted és neveli forró örömét Vác összes lakossá­gának Felséged szerencsés magas meg­érkezése és személyes drága jelenléte.— Engedj.’ meg tehát Felséged, hogy ez örömmel eltelt város lakosainak, melynek küldöttjei mi vagyunk legmélyebb jobbágyi hódolatunkat cs. k. apostoli Felséged előtt lágalázatosabb tisztelettel e város hátárá­nál bemutathassuk azon buzgó ima-óhaj­tásunkkal együtt, hogy cs. k. Felségteket az örök Mindenható hosszú évek során át legmagasb császári családja és a haza boldogitására éltessel“ Háromszoros éljen tört ki a hű váciak kebléből erre s az uralkodó magyar nyel­ven köszönte meg a polgármester hódo­latát, biztosítván városunkat császári leg­magasabb kegyeiről. A városi tisztikar háta mögött a vidékiek küldöttsége foglalt helyet; minden község lakosságát táblácskák jelezték. A paraszt- j bandériumot Herczegh Jancsi a váchar- I tyáni jegyző vezette, aranyrojtos selyem­ingben és selyem-gatyában, vállára veted arany-zsinórzalú dolmányában. Az uralkodót erre a városnak az a tizen­két tagú bandériuma vette közre, a mely előtte május 8-án Buda várában tisztelgett s miután a 6. számú vadász zászlóalj fö­lött rövid csapat-szemlét tartod, a püspöki nagytemplomba hajtatod, a melynek főbe­járatánál- ott várakozott a püspöki vikárius, a főtiszíelendő káptalan s a szerzetes ren­dek váci főnökeivel. Rövid hálaadó istenitisztelet után Őfel- ságe a váci siketnémák intézetébe hajta­tott, a hol az igazgató mély hódolattal já­rult a császár legkegyelmesebb szine elé; egy növendék, Lipóczy József rövid be­szédei tartott s a császár a leánynöven­dékek kézimunka kiállítását megszemlélte és egyenesen a főszolgabírói hivatalba s a fegyintézetbe ment, ez utóbbiban a fe- gyencek éneke hatoda meg különösen, a kik a néphymnust énekelték előtte magyar nyelven. Váci tartózkodása alatt az uralkodó egy városi kórház alapjára a polgármester ke­zéhez 200 forintot tett le és ugyanannyit adod át a siketnémák igazgatójának az in­tézet céljaira. A vasúti állomáson délután egy és fél óráig állóit az udvari vonat; Őfelsége magas kíséretével kihajtatod a pályaud­varra, a honnan rövid tisztelgések után visszatért Budára, Ügy értesültem, hogy Vácon azon a he­lyen, a hol egykor a város kapu állód, a mostani Szécsenyi-ulcának külső végén a „Korona“ vendéglő melled, diadal kaput is állítottak; magam csak a következő év

Next

/
Oldalképek
Tartalom