Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-01-21 / 3. szám
Marmincegyedih évfolyam 3 szám Vác 1917. január 21 VÁCI HÍRLAP PolitiKai Lap, megjelenLK szerdán es vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K. félévre i Egyes S7Óm ára 20 füle' h, Felelős szerkesztő és laptulajdonos: k Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (iparudvar.) Nyiltttr so a egy korona. Telefon-szám 17. I. FERENC JÓZSEF váci látogatása. A Váci Múzeumegyesület január 6-án tartott közgyűlésére irta : FARKASFALVI IMRE. Abban az időben, mikor Sczilovszky János volt az esztergomi érsek, azzal a kéréssel járult í. Ferenc Józsefhez, Ausztria császárához, hogy ifjú nejével, Erzsébettel látogatná meg hazánkat, a váci püsköki székben még Roskoványi Ágoston ült; hanem már akkor, midőn ez az örvendetes nap reánk virradt, ez a jeles főpap s nagy kanonista Nyitrára költözött 1857. május 4-én lépte át az uralkodó szereled Magyarországa határát először gyönyörű hitvesével s már hal órakor meg-t dördültek a budai Szent Geilért hegyen az ágyúk, jelezve, hogy emlékezetes napra virradtunk. Az „Adler“ nevű gőzhajó röpitetle az uralkodó párt délután három óra tájban Vác mellett, a hol a kiváncsiak nagy tömege várakozol!, de nem láttak semmit, legfeljebb azt, hogy Őfelsége Tábornoki egyenruhát viselt. Az esztergomiak élelmesebbek voltak ők Almásig különhajóvat mentek az uralkodó elé a hajón a zene szólt s úgy üd- vözöllék az uralkodó-pár yachtjáí, mikor közeledni látlak s az esztergomi káptalan lóra ültette Fekete Mihály noviai püspököt, a ki hetvenhárom éves kora dacára délcegen vitte az apostoli keresztet, mikor Őfelsége lóháton, a császárné pedig nyolc fogaíú diszhiníóján Buda várába felvonult. A vácziak hódolatát először május 5-én délelőtt tiz órakor fogadta I. Ferenc József, mikor Pestvármegye tisztelgésére a várpalota Duna felől eső erkélyén megjelent. Az a tizenkét tagú bandérium, a mely ezen az ünnepségen részt vett, az uralkodó-párt alig láthatta; mert folyton lóháton ültek s a tisztelgőket Albrecht főherceg Magyar- ország katonai kormányzója tábornokai élén fogadta nagyon kitüntetőleg. Vác városa ezen tizenkét tagú bandériumnak a saját költségén készíttetett drága gyenruhát. Kék attilából, feszes magyar nadrágból és panyókára veleít kék dolmányból állott ezen öltözet; egyszerű, de Ízléses ezüst zsinórzattal. Paripáikat szép piros csótár födte. Az uralkodó utazásának első terve már május 17-én jelent meg, azonban mély sajnálattal tapasztaltuk, hogy abból úgy Esztergom, mint Vác teljesen kimaradt. Az az ötven nap, május 22-től július 10-ig, lelje' sen ki volt töltve s Vácra nézve az az intézkedés történt, hogy a legmagasabb látogatás iránt a császár külön intézkedik. Sok találgatásra szolgáltatott okot ez a mellőzés. Mikor Albrecht főherceg a váciakat fogadta, a váci bandérium különösen a já-. szók és kunok küldöttségének imponált, azzal a kéréssel fordultak ezek Bartoss Imréhez, a váci bandérium vezetőjéhez, vállalná el helyettük a vezényletet. Ez a délceg fiatal ember készséggel állt volna a jászok és a kunok küldöttsége elé, de ez nem volt könnyen .elérhető, mert a Bartoss Imre paripája sehogy se akart a feláll itott sorból kilépni, igy a közfigyelmet nem akarta maga iránt különösen is felkelteni. ' A váci küldöttségre Albrecht főherceg kíséretében két oknál fogva voltak a tábornokok kiváncsiak. Először azt a kérdést telte fel b. Auguszt, a vármegye kormány- biztosa, hogy vájjon a nemességet vagy a népet képviselik-e ? Ez a kérdés akkor közjogi jelentőséggel birt és hogy ne tűnjék fel annyira, b. Auguszt latinul tette fel azt, a mire Bartoss Imre biztositoíta Albrecht főhercegei, hogy ők nem a nemességei képviselik; mert hiszen —úgymond — ő maga sem tartozik ezen kiváltságos osztály fiai közé. Albrecht főhercegnek azon kérdésére, hogy vannak-e \ó lovaik? azt felelte a kérdezett, hogy meglehetősek azuk. Az első terv szerint Vácon az uralkodópár látogatása harminchat órára volt tervezve s erről május 18-án értesitették Vác város hatóságát s midőn a boldogító látogatás mégis megtörtént május 20 ári, nem terjedt ki többre harmadfél óránál. Elhatározó befolyással birt az egészre a császári gyermekek betegsége, a kiket 8-án este hozott a Ferenc-Károly nevű gőzhajó Budára s az orvos, dr. Gölz, Bécsből csak május 22-én érkezett meg, a mi lehetetlenné tette, hogy a császárné Őfelsége Vácot megtekintse. Amikor az uralkodó május 20-án Vácra érkezeit már a reggeli órákban nagy emberáradat foglalta el az utcákat. A pályaudvartól kezdve a piacig magas árbocfák voltak a földbe ásva, a melyekről felváltva a sárga-fekete, piros-fehér-zöid, piros-fehér és kék-fehér színű lobogók lengettek. Az árbocfákat friss gallyakból óriási füzérek kötötték össze színes virágokkal tarkítva. A kövezetre, a meiyen a császár bevonult frissen kaszált füvet szórtak, a mint ez nálunk úrnapi körmeneteken szokás. A vasúti pályaház melleit balra a 6. sz. vadász-zászlóalj foglalt helyet, teljes zenekarával; jobbra a városi tisztviselők, kiknek élén Rélhy Ignác polgármester várakozott diszmagyar ruhába öltözve. Mikor délelőtt tizenegy órakor az első mozsár-lövés eldördült Őfelsége szalonkocsija a pályatesten megállutt s abból az uralkodó, majd kíséretében Albrecht főherceg s néhány magasrangú katonatiszt szállott ki. Réthy az uralhodó szine elé léped s a következő beszédet mondotta; „Felséges Császár és Apostoli Király! Legkegyelmesebb tJr! Öröm özöne boritá el a város lakosainak keblét, midőn azon legmagasabb kegye ernről értesítettek,hogy cs. és k. apostoli Felséged városunkat legmagasabb személyével legkegyelmesebben szerencsélletni méltóztatik; kettőzted és neveli forró örömét Vác összes lakosságának Felséged szerencsés magas megérkezése és személyes drága jelenléte.— Engedj.’ meg tehát Felséged, hogy ez örömmel eltelt város lakosainak, melynek küldöttjei mi vagyunk legmélyebb jobbágyi hódolatunkat cs. k. apostoli Felséged előtt lágalázatosabb tisztelettel e város hátáránál bemutathassuk azon buzgó ima-óhajtásunkkal együtt, hogy cs. k. Felségteket az örök Mindenható hosszú évek során át legmagasb császári családja és a haza boldogitására éltessel“ Háromszoros éljen tört ki a hű váciak kebléből erre s az uralkodó magyar nyelven köszönte meg a polgármester hódolatát, biztosítván városunkat császári legmagasabb kegyeiről. A városi tisztikar háta mögött a vidékiek küldöttsége foglalt helyet; minden község lakosságát táblácskák jelezték. A paraszt- j bandériumot Herczegh Jancsi a váchar- I tyáni jegyző vezette, aranyrojtos selyemingben és selyem-gatyában, vállára veted arany-zsinórzalú dolmányában. Az uralkodót erre a városnak az a tizenkét tagú bandériuma vette közre, a mely előtte május 8-án Buda várában tisztelgett s miután a 6. számú vadász zászlóalj fölött rövid csapat-szemlét tartod, a püspöki nagytemplomba hajtatod, a melynek főbejáratánál- ott várakozott a püspöki vikárius, a főtiszíelendő káptalan s a szerzetes rendek váci főnökeivel. Rövid hálaadó istenitisztelet után Őfel- ságe a váci siketnémák intézetébe hajtatott, a hol az igazgató mély hódolattal járult a császár legkegyelmesebb szine elé; egy növendék, Lipóczy József rövid beszédei tartott s a császár a leánynövendékek kézimunka kiállítását megszemlélte és egyenesen a főszolgabírói hivatalba s a fegyintézetbe ment, ez utóbbiban a fe- gyencek éneke hatoda meg különösen, a kik a néphymnust énekelték előtte magyar nyelven. Váci tartózkodása alatt az uralkodó egy városi kórház alapjára a polgármester kezéhez 200 forintot tett le és ugyanannyit adod át a siketnémák igazgatójának az intézet céljaira. A vasúti állomáson délután egy és fél óráig állóit az udvari vonat; Őfelsége magas kíséretével kihajtatod a pályaudvarra, a honnan rövid tisztelgések után visszatért Budára, Ügy értesültem, hogy Vácon azon a helyen, a hol egykor a város kapu állód, a mostani Szécsenyi-ulcának külső végén a „Korona“ vendéglő melled, diadal kaput is állítottak; magam csak a következő év
