Váci Hirlap, 1917 (31. évfolyam, 1-51. szám)
1917-03-18 / 11. szám
Harmincegyedik évfolyam 11 szám. Vác 1917, március 18. Poiiti&ai lap, megjeleniH szerdán és vasárnap Előfizetési aruk : helyben egy evre !2 K, felevre 6 K, negyedévre-3- K. Vidéken: egy • évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 20 fillér. heieios szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség es kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (iparudvar.) Nyilttér soa egy korona. Telefon-szám Március Idusa. Verőfényes, liszia, tavaszi nap, a kék égbolt a hosszú és hideg tél után először mutatkozik csülörlök reggelén. Az utcák megélénkülnek, az emberek is jobb* kedvűek, a mit részben a kellemes tavaszi idő, részben az oroszországi forradalmi események idéznek elő. A házakon igen sok helyen nemzeti lobogó, sűrűbben, mint máskor. ígás kocsik — rajtuk ekével, boronával — igyekeznek kifelé a városból, mennek szántani, vetni az emberek, mert már felengedett a talaj s munkálni kell a földel. Iskolás gyermekek sietnek az utcákon, mellükön háromszinű kokárda, ünnepélyesen vannak öllözve, igyekeznek valahová, a hol ünnepelni fognak. Kintiaké internáltaink ijedten bújnak össze, sugdosnak, sietnek az újságárus boltok felé, nem tudják miért a zászló-disz? Ilyen a kép ősi városunkban 1917. március 15-én, a mikor megkezdődnek a hazafias ünnepségek. A templomokban. A kegyesrendiek templomában reggel 8 órakor szentmise volt, a hol a főgimnázium ifjúsága tanáraik vezetése alatt jelent meg. Ugyanígy istentisztelet voll a Fehéreknél is, a hol a fiúpolgári iskola vett részt azon testülelileg. A rk. fiú polgáriban. Csak nem régen, pár héttel ezelőtt alakult meg a rk. fiú polgári iskolában az ifjúság Petőfi önképző köre a főgimnáziumi önképző kör mintájára. Melha Endre igazgató érdeme ez,' ki szívvel, lélekkel rajla van, hogy a zsenge korát érő fiú po’gári iskola fejlődjék, nivósodjék s a város iskoláinak egyik legszebb, legjobb tanintézete legyen. Március Idusán tartotla ez az önképző-kör első nyilvános működését, a mikor is diszgyűlése volt a körnek, melyen szülök es vendégek is vollak jelen. A szépen sikerült ünnepségnek programmja a következő volt: 1. Talpra magyar, énekelte három hangra az ifjúsági énekkar. 2.Ábrányi E. költeményét, „Március 15-én“ szavalta Praczner László III. o. t. 3. Emlékezés 1848. március 15-re, irta és felolvasta Kazár Árpád IV. o. I. 4. „A legszebb dal“ Pósa Lajostól, szavalta Breiíner Kálmán IV. o. í. 5. Honfidal, énekelte az ifjúsági énekkar. 6. Ábrányi Emil: „Milliók Hirdessék", szavalta Kollár Ferenc IV. o. t. 7. A záróbeszédet, mely izig vérig hazafias, mély érzésektől álhatott, hatalmas szónoklat volt, Melha Endre igazgaló, az önképzőkör vezelője tartotla az ifjúsághoz. Legvégül a himnuszt énekelte az ifjúsági kar. A ref. tanuló ifjúság ünnepe. A mióta Sáfár Béla a váci református egyháznak rajongásig szeretett papja, azóta még egy március 15-ike sem múiott el a nélkül, hogy e napol a gyülekezel a legszentebb napjává ne avalfa volna fel. Az idén is megtartották tehát e napot s méltó ünnepségekkel ülték meg a szabadság szent ünnepét. A templomban gyűlt össze a szép és nagy közönség délelőtt fél tiz órakor, a hol március idusa a következő műsorral folyt le : 1. Felálló ének: Himnusz. 2. Közének: XXXV-ik zsoltár l-ső és 9 ik verse. 3. Ünnepi ima, mondta Sommer Gyula ág. ev. lelkész. 4. Kossuth apánkhoz, énekelte a leányok kara. 5. Megnyitó beszéd, tartolta Molnár Lajos IV. gimn o. t. 6. Nemzeti dal, szavalta Erdélyi József V. g. o. t. 7. Uram Te jársz itt, szavalta Kádas Lajos V. g. o. t- 8. Harci dal, szavalta Péter Sándor IV. g. o. I. 9. Fohász, énekelle Matkovich Mimi. 10. A szabadságról, szavalta Együd Tibor IV. g. o. t. 11. Két legény, szavalta Sáfár Vilmike III. poíg. o. t. 12. 1848. márc. 15., szavalta Sárközi János IV. g. o. t. 13. Magyar nép, szavalta Pintér József IV. g. o. í. 14. Magyarország, előadták Erdélyi József, Molnár Lajos, Péter Sándor, Együd Tibor, Kádas Lajos és Erdélyi László. 15. Legszebb halál, szavalta Depoy Erzsiké IV. p. o. t. 16. Zsarnokölő ragyogó nap, szavalta Nagy Sándor IV. g. o. ». 17. Vélemény a békességről, szavalta Rostetfer Károly VI. g. o. t. 18. Szavalt Koncz Mariska II. p. o. t. 19. Zsollár a háborúban, szavalta Arany Zoltán II. g. o' t. 20. Milliók hirdessék, szavalta Kazár Árpád IV. p. o. t. 21. Csak magyarok legyünk, énekelte Matkovich Mimi. 22. Március 15-én, szavalla Kádas György V. g. o. t. 23 Szavalt Arany Jolán IV. p o. t. 24. Háborús időket élünk, szavalla Kustár Gerő II p. o. t. 25. 1848. március 15., szavalla Keresztes Dániel III. g. o. t. 26. Néphimnusz, énekelle a leányok kara. 27. Bezáró beszéd, mondta Sáfár Béla lelkész. 28. Végének: Szózat és a XXXV. zsoltár 13. verse. A falagyár Védőegyesület közgyűlése. Rendes szokása szerint március 15-én farija mindig a váci magyar Védőegyesület évi ünnepélyes közgyűlését. Az idén is igen előkelő és nagyobb számú közönség — jórészt hölgyek — jöttek el a közgyűlésre, mely Borbély Sándor elnöklése alatt folyt le a városháza kis tanácstermében délelőtt 11 órakor. A szokásos tárgysorozati pontokon kívül eseményszámot képez már évek óta Borbély Sándor megnyitó beszéde, a mit mindig rendkívüli figyelemmel és érdeklődéssel hallgat meg a közönség. Az idén is méltó volt az elnöki megnyitó a nagy naphoz s a hatalmas tartalmú és korszerű szép beszéd elhangzása után nem a szokásos udvariassági megelégedés kifejezései, de az őszinte és megérdemelt tetszésnyilvánítás hangzott fel a hálás közönség részéről. A közgyűlésen az orsz. magyar Védőegyesület központja is képviseltébe magát Budapestről, a mikor megjelent azon Dobieczky Sándor orszgy. képviselő, mint a központ ügyvezető elnöke és a budapesii Védőegylet egyik tisztviselője. Dobieczky c Sándor képviselő az elnöki megnyitó után szintén beszélt és védöegyleti szellemben* szakszerű, formás és tartalmas beszédben üdvözölte a váci egyesületei. Ezután a rendes tárgysorozati pontok pereglek le a szépen sikerült, kedves kis közgyűlésen. A honvéd-szobornál. A város fogadalmi ünnepe a honvédszobornál folyt le délután 3 órakor több ezer főnyi közönség előtt. A 48-as nemzeti zászló alatt vonult le a város közönsége dr. Zádor János polgármesterrel élén, a városi tisztikar vezetésével, ezúttal zeneszó nélkül a honvéd-szoborhoz. A menetben olt voltak az összes felekezeti iskolák s a főgimnázium ifjúsága tanáraik, tanítóik vezetésével. A fényesen, impozánsan sikerült hazafias ünnepség programmjáí az idén is a főgimnázium adta. A honvéd- szobrot úgy Vác város tanácsa, mint a kegyesrendi főgimnázium ifjúsága nemzeti szalagos babérkoszorúkkal díszítette fel Bertalan István piarista tanár dirigálása mellett a himnuszt énekelte elsősorban is a gimnázium vegyes kara. A kedves gyermek hangok, a precízül előadott énekszám mély hálást keltett s ünnepélyes áhítatot váltott ki a közönség leikéből. Molnár Lajos IV. o. t. lépett ki a pódiumra az ének után s minden felesleges póz nélkül, természetesen, de igaz hazafias, ifjú hévvel szavalta ei Petőfi „Nemzeti Dal“-ái. Most egy gyönyörő daliamű. nehéz énekszám következet!, Gaál Pá! „Piros sipkások éneke", a mive! a Váci Dalegyesület a boldog béke időkben oly sok babért aratott s a mely darabot a szerző a Vád Dalegyesiilet-nek készített. A gyakorlott énekeseket kívánó, rendkívül nehéz dara-: bot Bertalan István kegyesrendi tanár lelte át vegyes karra s a szép darabbal teljes sikert ért el. Néma csend, a figyelemnek és érdeklődésnek a legőzzintébb jele üli az ezernyi főnyi hallgatóság ajakén, a gyönyörű futamok, bevágások, pianissimők remekül érvényesüllek s az utolsó akkordok elhangzásánál kitört a megérdemelt éljenzés. Ezután következett a szép ün népségnek, az egész napnak legfényesebb pontja, Rassovszky Kálmán piarista tanárnak ünnepi beszéde. Egyszerűen, szerényen állt a szobor elé a hazafias magyar piarista rendnek eme, tartalmas szónoklatairól már ismert s köztiszteletben álló szerzetes tagja s mondott egy beszédei, egy hatalmas szónoki művet a város nagy közönségének. Nehéz, kényes volt a helyzete a mai világháború közepetle, hogy el ne homályosilsa valahogyan a 48-as honvédek világraszóló teíteil, vitézségeit a mai honvédek dicső, nagy munkája említésekor, még nehezebb akkor, a mikor osztrák ellenségeinkről, a mostani fegyvertáraink-
