Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)
1915-02-07 / 11. szám
ílusxonHilencediK évfolyam 11.' szám. Vác, 1915. február 7. váci hírlap Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsénvi Dezső. —-— ---- ■" » — -------—*--------------Szerkesztöseg es kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (lparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. BECSÜLETES BESZÉD Vác és vidéke mezei és szőlőmunkásaihoz. A nagy természet pihen. És mégis termel fehér, szűzi leplén vérrózsákat, mely a nemzet egét még ma sötét felhőként takarja. Borús a nemzet minden tagjának a lelke is, mert a jövendőt titkos homály födi. A hit erősen él milliók lelkében, hogy a győzelem miénk s hű, hatalmas szövetségesünkké lesz, nem ez a homály izgatja a lelkeket, hanem a háború vértelen része, melyben elvérezhet és évtizedeken át erőhöz nem tud jutni „Európa Kánaánja.“ Mindenki tudja már, hogy kettős harcot vívunk rettenetes ellenségeinkkel. Egyik a harcmezőn folyik, tesl a test ellen, a másik itthon, csendben az ellen, vájjon Anglia gonosz terve sikerül-e, képes-e katonailag legyőzheíellen nemzetünket és szövetségesünket kiéheztet i. Ha ez utóbbit eléri — ártatlan milliók szenvedései árán — nyert csatát a csatatéren is és diktálja a békét, mely pusztulásunkat jelenti. Mentői tovább tart az öldöklés a harcmezőkön, annál erősebben kell itthon szervezkednünk. Mert a harc vértelen, de nem kevésbbé fontos része itthon folyik az- itt láthatatlan ellenség ellen. Ha tudtára ébred a nemzet kötelességeinek, ha igazán most lesz öntudatos munkássá minden épkézláb ember, kire a csatatereken nincs szükség, a pokol kapui sem győzedelmeskednek rajtunk. De vájjon öntudatos, a nagy gondolatot megértő-e a nemzet minden tagja ? Nem csinálunk országos politikái, de annál jobban ismerjük a mi nagy vidékünket és szomorúan kell konstatálnunk, hogy a magyart verő rövidlátás népünk gondolkodását mindinkább elfogja és nem képes a soha többé vissza nem térő világhelyzet magaslatára helyezkedni. A környék némely falujában nem a nemzet harci erejének erősiíéséí látták a kétkezi munkásoknak kaíonasorba való elvitelében, hanem a boldog jövendőt, hogy drágább lesz a napszám. így történt, hogy minden katona- transzport a faluból egyesek fokozódó, titkos örömét jelentette. És már hallottuk a nyilatkozatot: Csak menjenek, majd tavasza lesz nyolc ko onás napszámunk! Az uzsorásénál gonoszabb ez a gondolkodás, mely igazán csak az önző, műveletlen emberek száján fakadhatott! És mi erre boldogan keressük elő a sok, sok levél közül, melyek most különösen a nyilvánosság elé kívánkoznak megnyilatkozásukkal, azí az irásl, mely az igazi öntudatos munkásnak a szava, a melyben olt a. nemzeti vagyont féltő 'magyar munkás nemes gondolkodása. Becsületes beszéd ez, örömmel hozzuk a nyilvánosságra és kérjük az érdekeltekei: munkaadó gazdákat, szőlőtulajdonosokat, munkásokat egyaránt, szóljanak hozzá, hogy tavaszon, mikor a nagy, fokozott munka kell, hogy kezdődjék, a mi vidékünkön béke és megelégedettség legyen mezei és szőlő munkás, földesgazda és szőlőtulajdonos közölt, és mi járuljunk hozzá a kötelességhez : dolgozunk. így szól a levél: Felhívás Vác és vidéke mezőgazdasági és szőlő munkásaihoz! Az 1917. évi március 12-ikén elhatározta az akkori munkásvédő szövetségben szervezett váci földmunkásság, hogy a mezei és szőlőmunkáknál, a munkanapot nyáron reggel hat órától esti hat óráig ismeri el. De 1908. február 2-án is hozott egy határozatok melyben kimondotta, hogy háború esetén, midőn a hasznos termelési tényezőket az ország védelme elvonja a munkától, köteles ez egész napot rendes dolgozás mellett a munkás munkával eltölteni. Itt van, tisztelt földmurikástársaim, az idő, mikor minden munkabíró embernek fokozni kell a munkabírását! Fel kell használni minden percei, termelni sokat, hogy itthon is élhessünk és elláthassuk a hadsereget, mely győzelmesen,csak igy mehet előre! Én azt hiszen, hogy minden munkástársam nevében a hét év előtt kimondott tiz és félórás munkanapot a háborús időre haíályonkivül heiye- zettnek jelenthetem ki. Magyarok vagyunk és értelmes munkások, kik tudják, hogy mivei tartozunk nemzetünknek és utoljára magunknak. Ennélfogva az 1908. február 2-án az egylet választmányi gyűlésén hozott határozat értelmében a reggel hattól este hatig tartó mezőgazdasági munkanapot hatályon kívül helyezzük, ennek érvényét és megtartását senki jogosan közülünk, az előbb mondottak alapján nem követelheti. Úgy gondolom és hiszem, hogy szivetrázó kegyetlenség tőlünk, mikor Testvéreink künn a harcmezőn, étien, szomjan, önfetáldozóan küzdenek érettünk, akkor mi itthon tétlenül nézzük az áldást osztó napot és nyomorul! tétlenségben muljon el fölöttünk minden nap három és fél munkaórája. Mi is hadsereg vagyunk, dolgozzunk becsületesen, hogy fiainknak győzelmét, elősegítsük és szorgalmas munkánk elismerése legyen, midőn teriíeíí asztalhoz várjuk haza győzelmes hőseinket. Testvéri, magyar üdvözlettel Kozma Lajos a Szövetség volt elnöke. Ez a becsületes beszéd: Ezt várjuk minden magvar munkástól. Kérjük a váci és vácvidéki gazdákat, szőlőtulajdonosokat, nyilatkozzanak lapunk hasábjain, hogy' megértsük egymást s mikorra jő az áldásos tavaszi napsugár, mi vidékünkön büszkén mondhassuk: mi dolgozunk! Ä háború — wetsteti képekkel. Érdekes előadás lesz szerdán a Mar- kovich-féle állandó moziban. A muzeum- egyesület égisze alatt Bán Márton k. r. tanár a háborúról tart előadást-és az Uránia színház legújabb képeit is bemutatja. Az előadás délután félhat órakor lesz, belépődíj nincs. A himlő. (A déli és északi harcterekről mind több és több himlő* megbetegedést jelentenek. A székesfőváros már védekezik a ragály ellen : falragaszokon hivja fel lakosságának figyelmét a veszedelemre. Bár nálunk sincs veszedelem, mégis helyénvalónak tartjuk a himlőről szóló, alábbi ismertetés közlését.) Alig csendesüitek le az ősszel szinte járvánnyá fajult kolera hullámai, most is hirt hallunk egy másik, békésebb időben alig ismert súlyos fertőző betegségről: a himlőről. Midőn városunkat körülvevő szomszédos községekben előfordult egy-egy koleramegbetegedés, minden orvos kötelességének tartotta közönségét felvilágosítani, miként lehet e nehéz kórt elkerülni, a hatóság pedig falragaszokon ismertette mind- amaz óvószabályokat, melyek betartása mellett a közt kímélhette meg a járvány elterjedésétől. Most, ha sebesült katonáink hazaszállítása révén fellépőben van a nem kevésbé gyilkos kór: a himlő, hadd essék néhány szó lényegéről, tüneteiről sa betegség elkerülését célzó övószabályokrói. A himlő specifikus kór okozója eredetileg ismeretlen; csak annyit tudunk, hogy egy bizonyos családhoz tartozó parazita gomba vesz részt annak fejlődésében. Igazi hazája Ázsia, a hol főleg a négerek esnek tömegesen áldozatául. Érintkezés s a beteg váladéka útján terjed s okoz rohamosan számos megbetegedést. Mint minden fertőző betegségnek, a himlőnek is van lappangási ideje, mely 8—12 nap között váltakozik. A betegséget magát két főíünet uralja : az egyik a magas, fokozódó láz, a másik a test különböző részein mutatkozó kiütés. Az előbbi már a betegség első napján jelentkezik, az utóbbi pedig a harmadik napon. A himlőkiütés főleg az arcon, karon s lábszárakon jelentkezik apró, különböző sűrűségű piros foltok alakjában. (A kezdeti stádiumban hasonlítanak e kiütések más fertőző betegségeknél előforduló kiütésekhez, ue amazoktól való megkülönböztetés az orvos hivaiása iegyen). A kiütések helyén körülbelül a hatodik napon kis, sárgás folyadékot tartalmazó hólyagok keletkeznek s létrejönnek ez által a himlő genyheggek. A kilencedik napon éri el a láz tetőfokát párhuzamban a hólyagokban mindjobban szaporodó s felfejlődő geny- tartalommal. Ez állapot tárt csaknem a tizenkettedik napig, a midőn elérkezik a be- száradás stádiuma. A genytüszöben lévő -folyadék elpárolog, a fájdalom csökkenőben lesz, a iáz leesik s igy lassanként a betegség első napjától számított tizennégy nap után elkövetkezik a reconvaíestencia ideje, hátrahagyva a betegség jellegzetes tünetét: a himlőhegge.ket. >Ez volna úgy rövidesen a himlő lefor iyása. Hogy miért veszedelmes ? Meri igen gyakori a betegség folyamán beálló általa-
