Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)

1915-08-11 / 61. szám

2 VÁCI HÍRLAP Szepessy László hősi halála. doskodjanak. Ha gondoskodnak, megfelelő írásbeli kérelmeiket sürgősen adják be az elöljáróságnál. Ha a vállalatok, intézmé­nyek 1915. aug. 15-ig nem terjesztenek elő ilyen vásárlási kérelmet, az elöljáróság Írásban hívja fel erre őket azzal, hogy ha nem élnek az adott joggal, Írásban jelent­sék be, hogy mely tagjaik, alkalmazottaik stb. részére kérik a hatósági liszt ellá­tását. . 5. Minden elöljáróság a viszonyok által megengedett legalkalmasabb módon sze­rezzen tájékozást, vagy adatokat arról, hogy a lakosságból mennyien vannak az ellá­tottak akár saját termésükből. Az ellátottak leszámítása után körülbelül tudhatják, hogy mennyi az ellátatlan, vagyis olyan lakosság, melyről a hatóságnak kell gondoskodnia. Azokról, a kik ellátatlanoknak tekinten­dők, a törvényhatóság gondoskodik.Ezeket az ellátatlanokat nem Íratjuk össze, ha­nem jelentkezésre hívjuk fel. Csakis azok kapnak hatósági lisztet, a kik a felhívásra jelentkeznek sírásban vállalnak kötelezett­séget a kért gabonamennyiségnek megfe­lelő liszt átvételére. Minél többen gondoskodnak önmaguk­ról, annál kevesebb lesz a hatóság gondja és munkája. Tudom, hogy a közönség ak­kor panaszkodik a iegkevésbbé, ha ön­maga látja el szükségleteik biztosítását. Hassanak tehát minden célirányos mó­don oda, hogy minél többen gondoskodja­nak magukról és hogy minél kevesebben számítsanak a hatósági liszt ellátására. Jön-e ss itrónörökös ¥ácra ? Mindezideig még mindig nincs határo­zott értesítés arról, hogy Ferenc Károly trónörökös meglátogatja-e feleségével a váci honvédhadikórházat. Az bizonyos, hogy a nagy kórház készen áll a ritka vendégek fogadására: több mint, rendben van és Vác városa gondoskodott arról, hogy méltó fogadtatásban részesüljön a trónörökös-pár. A fejedelmi látogatók aligha jönnek a hét második fele előtt, a hadi­kórház huszonnégy órával előbb fogja ezt megtudni. Beavatottak értesülése szerint a főherceg nem autón teszi meg Budapest és Vác közt az utat, hanem vonattal jön városunkba. Tervbevették programszerűen a gödöllői királyi palotában levő katonai kórház meglátogatását, ha ez megtörténik, lehet, hogy a trónörökös pár automobilján jön át ugyanezen a napon Gödöllőről. A frónörökösék különben holnap, szerdán Vácot érinteni fogják: Az esetben, ha a hercegprímás Esztergomban lesz, látoga­tására a primási városba mennek és haza, Budapestre az utat hajón teszik meg. A külön hajó Vác alatt kilenc óra tájon ha­lad el. Uj ezüstkoronások Sesinek. Bécsből jelentik: Augusztus 15-ikétől kezdve a jegybank uj ezüstkoronásokat fog forgalomba hozni. Az uj egykoronások külső képe más lesz, mint a régieké és hátlapjukon „1914 — 15.“ felírás lesz egy babérkoszorúval övezve. A most forgalom­ban levő egykoronásokaí be fogják vonni. November 15. után már csak az ezüst­értékükön váltja be a jegybank a régi egy- koronásokat és igy remélhető, hogy az a rengeteg sok egykoronás ezüstpénz, me­lyet a háború folyamán kivontak a forga­lomból, november 15-ig visszakerül a jegy­bankba. A háború rideg, kegyetlen vasmarka me­gint összeszoritotta egy kis család szivét s hogy a fájdalom annál nagyobb legyen: a magyar irodalomnak egy szép tehetségét némitotía el örökre. A „Váci Hírlap“ va­sárnapi száma jelentette néhány sorban, hogy Szepessy László főgimnáziumi ta­nár, a termékeny iró ás költő hősként adta vissza lelkét Ura-Teremtőjének, kihez any- nyi szép költeménye szól. Vasárnap délután senkitől észre nem véve, a poros vásártéren nehéz terhe alatt görnyedten haladt egy somogyi baka: Szepessy tisztiszolgája volt, hozta haza az elesett vitéz katona ruháit, kenyérzsákját. A rettenetesen sújtott özvegy előtt, ki a Váci Hírlapból értesült a kis család fejé­nek elvesztéséről, igy mondotta el a tiszti szolga Szepessy halálát: — A doberdói fensikon voltam a had­nagy úr mellett a lövészárokban. Mintha érezte volna sorsát, rendkívül ideges volt. pedig máskor maga volt a nyugalom. Szá­zadot vezetett a hadnagy úr, mikor észre­vette, hogy a túlnyomó ellenség bekeriíetí minket. Lenn, a lövészárokban még biztatta a katonákat, „hogy nem engedjük magun­kat és nem leszünk az olaszok foglyai!“ Ezek voltak utolsó szavai, aztán kardot rántva elsőnek ugrott ki a lövészárokból, hogy az olaszok ellen szuronyrohamot vezényeljen. A mint kinyitotta száját (igy mondja a tisztiszolgája,) még három lé­pést ment előre, de már vér borította aj­kait: egy dum-dum golyó roncsolta össze az életét. Ez julius 31-én reggel három­negyed nyolc órakor történt. Negyven lé­pésnyire attól a helytől temettük el, a hol elesett. . . .Rettenetes elgondolni: a hős katona, a ki Szerbiát, Galíciát újra Szerbiát vité­zül megharcolta, legutolsó levelében igy ir: Vége lesz a nagy szenvedéseknek, augusz­tus elsején megyünk pihenőre Laibachba, jöjj el hozzám édes feleségem! Egy nap­pal előbb a hős örök pihenőre tér . , . Szepessy László halálát a budapesti új­ságoknak Pál István dandárlelkész a kö­vetkező levelező lapon tudatta: Megilletődéssel tudatom, hogy Szepessy László katolikus költő, tartalékos had­nagy tegnap, midőn századát rohamra vezette, fejlövést kapott és hősi halált halt. Előző napon még felolvasta bajtársainak „A doberdói iialottmezőn“ cimü költemé­nyét és másnap ő is a holott hősök közé került, emberi erőt meghaladó harcok után. Szepesy László életének utolsó évei itt peregtek le előttünk. A mozgósításkor már katona volt és a kaposvári népfölkelő ez­reddel, Bárdos Ernővel ment a szerb harc­térre. A Dugo-hegy ostrománál őrnagya, Bárdos Ernő is elestek, harmadnapra lábán ő sebesült meg. Hazajött és ő mon­dotta el az egész városnak a mi lapunk utján Bárdos halálának megrázó részle­teik Mig itthon volt, sajtó alá rendezle a „Virágos vonattól a vöröskeresztesig“ c. verskötetét, mely nemcsak azért mert első háborús könyv volt, páratlan népszerű­ségre tett szert és eddig négy kiadás ért meg. Mikor visszament, ismét a szerb harc­térre rendelték, majd Galíciába vitték zász­lóaljával. Két hónap előtt Versecen talál­kozott utoljára ifjú feleségével és búcsú­zott tőle, mert az olasz harctérre készülőd­tek. Ez volt ez utolsó találkozója s akkor kérte meg hitvesét, hogy ha elesne „tű­zön, poklon keresztül“ menjen utána, holt­testét hozza haza, mert a váci középvá­rosi temetőben, felesége édes anyja kopor­sója mellett akar nyugodni. A szegény öz­vegy most tesz kísérleteket arra, hogy ura porhüvelyeit a harctérről, a hol még szól az ágyú, haza szállíthassa. Szepessy helyét az irodalomtörténet fogja kijelölni, hogy neve halhatatlan legyen nemcsak mint hősé, de mint iróé is. A do­berdói fensik hőse maradandót alkotott számos művében, dalai élnek a magyar nép ajkán. A magyar irodalom munkása a hősök babérkoszorújával homlokán esett el, mély megilletődéssel, gyászszal, virággal búcsúzunk tőle ! Az alispán érdeklődik Pácnak szükséges iisztmeearayiség iránt. Azon az általános érdekű rendeletén kí­vül, melyet lapunk vezető helyén közlünk, az alispán külön, távirati utón kérdést in­tézett a város polgármesteréhez, melyben azt tudakolja, hogy mennyi lisztre lesz szüksége a közel jövőben Vác ellátatlan lakosságának? A rendezett tanácsú váro­sok polgármesterei tegnap Fazekas alis­pánnál értekezletre gyűltek össze, hogy az augusztus 15-ike után való lisztellátás za­vartalan menetéről tanácskozzanak. A meg­állapodás lényege az volt, hogy mindazok, kik augusztus 15-igjelentkeznek,hogy nem képesekegy évreszükségesliszíjükről gon­doskodni, hatósági ellátásban részesülnek. Aki azonban nem jelentkezik, az nem tart­hat számot hatósági lisztre. ICövessük a jópéldái ! Nyitrai Ede és neje a háború második évében is felajánlják adományukat a váci vöröskereszt részére. Az augusztusra járó tiz koronát megkaptuk és illetékes helyre juttattuk. Qyászmise Fieiez századosért. Helcz Ferenc ny. táblai biró és neje gyászjelentésen tudatják Helcz Gyula 14. honvéd gyalogezredbeli százados hősi ha­lálát. A mélyen sújtott szülők megkapták a hadosztály hiteles értesítését fiuk eles- téről. E szerint Helcz százados Debinánál sebesült meg életveszélyesen és Stryzo- wiceben, Bisztrica folyó balpartján temette el Nitsch Arthur tábori lelkész. Sírja mel­lett még egy sirt ástak : ezredparancsno­kát, ki két napra rá esett el, temették mel- téje. A hős katona leikiüdveért szombaton, augusztus 14-dikén délelőtt tiz órakor gyászmise lesz a szent Ferencrendiek tem­plomában. Harminchat növendéke van a nagymarosi polgári iskolának. Említettük már lapunkban, hogy Berg­mann Mihály gyáros és Sfenczel Jakab községi biró felújították a nagymarosiak régi kívánságát: a nagy és népes község­ben állítsanak polgári fiúiskolát. Az eszme megérett a megvalósításra, a mit a vasár­nap tartott értekezlet mutatott meg. Az ér­dekelt szülők nagy számban jelentek meg és mindjárt első felszólításra harminchat növendéket iraltak be a szeptemberben megnyíló nagymarosi polgári iskolába. Az iskola céljaira a nagyközség adott ide­iglenes szállást és Fehér János zebegényi származású polgári iskolai tanár vezetése alatt fog állani, kinek a tanfelügyelőség kilátásba helyezte, hogy a fanév eltelte

Next

/
Oldalképek
Tartalom