Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-09-16 / 70. szám
2 Bárdos Ern©» * Mini mikor hosszú, örökösen derűs kék egű nyár után hirtelen beáll az ősz s a hideg szél szemünkbe fújja a sok rozsdás színű lehullott levelet: valami úgy a lelkünkre nehezedik. Hogy mi ? Magunk sem tudjuk. De valami úgy hiányzik, hogy belesajog a szivünk. Hirtelen, hosszú időre lemondani a ragyogó, napsugaras, derűs ég- boltozati! napokról, a természet millió szin- pompájú, virágos paradicsom kertjéből belekerülni a megdermedés szürke falai közé: valami oly különös belemarkoló érzés, a melytői nem tudunk szabadulni. Nem tudunk szabadulni a vészmadár fa- gyasztó vijjogásától, mely fekete szárnyaival ránk nehezedett, szivünkbe markolt. Odaadnék neki szivünket, a lelkünket, mindenünket, csak repülne el innét messze, messze, adná vissza nekünk a szemünk fényét, örök fényesnek Ígérkezett ragyogó csillagát ... de a sötét szárnyú fekete madár nem mozdul többé, fényes napunk kialudt, derűs egünk elsötéíedett örökre, kimondhatlan borzalmas valóság: Bárdos Ernő nincs többé. Amúgy is a megpróbáltatás idegölő borzalom napjait éltük, tudtuk, hogy minden nap meghozza a maga gyötrelmes híreit, milliók egymásra irányított puskacsövének füstje fojtogatta torkunkat, de őt biztonságban hittük és egyszerre csak derült égbő! váratlan villámcsapásként ér a hir: egy gyilkos golyó szivén találta az emberek legnemesbikét, szivén talált valamennyiünket, örök gyászba borította mindazokat, a kik őt valamikor ismerték. Forronghat a természet, megteremtheti a félisteneit, az alkotás titánjait, de olyat mint ő volt: soha. Elvesztőnek a hire egy pillanat alatt végigfutott a városon s nyomában mindenütt a megrendülés, a hangos zokogás kényeinek árja csapott fel. Alkotó munkássága elején tört le ez a nagyság, ez a méltóság. S ha Croesus után nem választhattak a régi görögök királyt: Neki sem léphet senki a nyomába. Mindenütt ott volt, mindenütt vezetett. Szép, sokoldalú tudást követelő állásával nem volt semmi szép és nemes összefé;- hellen s igy módjában is volt hivatalán kivid élni sok, sok nemes hivatásnak. Milliók közül csak egy képes arra, a mire ő volt. Alig volt társadalmi megnyilatkozás, hol ne lett volna szervező szerepe. Első volt a jótékonyság zászlója alatt, elsőnek sorakozott a hazát védeni. Érdemesekért agitálni, szent ügynek embereket megnyerni, neki játék volt. Eszméi mindig diadalmaskodtak, kulturikus törekvései mély nyomokat hagytak itt — árván. De nemcsak az embereknek élt. Az embereken kívül még két világa volt, a növényvilág és a madarak világa. Minden fűszálat, pillangót és hasznos madarat szeretett, mindegyiknek latinul is tudta a nevét. Imádta a természetet. Ha egy dátumot hallott, azt megjegyezte magának s soha nem felejtette el, egész élő kalendárium volt. Ellenfele csak a politikában volt, de azok is szerették, becsülték s sokra, nagyra tartották. ügy megnyerni, úgy meghódítani egy rövid pár perc alatt valakit, senki sem tudott, mint ő. Nemcsak becsületes volt, egyeV AC1 HÍRLAP nes lelkű és igazságos, de mindenki iránt becsületesen és nobilisán érzett. Magyarságában eszményi nagy volt. Mindenkit szeretett, ő érte rajongtak. Jó tulajdonságairól egész szótárt lehetne írni, inu kásságáról egy könyvtárt. Gyászunk egész a sírunkig fog tartani Nagy és nemes gondolatainak virága ki fog virítani sírján, szivünkben ápolni fogjuk őket. Dicső leike — megtértem — Istenénél pihen. Egész élete küzdelem volt és a legszentebb küzdelemben dőlt ki. Vigasztalásunk csak ez az egy. A'ieg még egy. A mi halálunk. Ha már itt nem láthatjuk őt többé, egyesüljön lelkünk az övével, a nagy folytatásban. Dr. Csongor Gergely. * Bárdos emlékezete. A város tanácsát hétfő délelőttre hívta össze a polgármester, hogy a mélyen megrendítő eseményt, Bárdos Ernő tanácsos halálát hivatalosan is íudtul adja s mindazokról intézkedés történjék, melyek méltán megilletik a haló porában is tisztelt és szeretett hőst. Fekete ruhában jelentek meg a tanács tagjai és mély meghatottság ült arcukon. A polgármester könnyes szemekkel méltatta a jó barátot, kollégát, a tisztviselőt, a nemes katonát. Minden szavát helyeselték s Ifogadták előterjesztéseit, melyek egy része a következő gyászjelentésekből tűnik ki: Vác rend. tan. város közönsége a hazafiéi érzés legőszintébb fájdalmával tudatja, hogy Bárdes Erre© tanácsnoka, in. kir. tart. honvédhadnagy, megyebizottsági tag f hó 12-ikén a szerbek eilen vívott ljuboviai ütközetben ifjú életének 36. évében hősi halált halt. A hazaszeretet lángoló lelkesedésével indult a dicső hadak útjára, hol hősies bátorsággal küzdve áldozá fel ifjú életét a haza szent oltárára. Halhatatlan lelke- íidveért f. hó 18-án reggel fél 8 órakor gyászmise fog tartatni a székesegyházban, -- Vác, 1914. évi szeptember hó 14. — Dicső emléke örökké élni fog közöttünk ! Vác rend. tan. városának tisztviselői kara a fájdalom legmélyebb érzetével tudatja, hogy szeretett tisztviselőtársa Bárdos Ernő városi tanácsos, magyar királyi tartalékos honvédhadnagy, megyebizotísági tag édes hazánk ádáz ellenségével Szerbia területén vívott ljuboviai ütközetben f. hó 12-ikén viruló életének 36. nyarán hősi halált halt. A bajtársi szeretet Bosznia földjében Bra- tuváczon tévé örök nyugalomra a hős tetemét, a tisztviselői kar pedig a hideg sirhant helyett a f, hó 18-án reggel fél 8 órakor a székesegyházban tartandó gyászmisén borul le, hogy az elhunyt halhatatlan lelkeüd- veért imádkozzék a Magyarok Istenéhez! — Vác, 1914. évi szeptember hó 14. — Nyugodjál csendesen szeretett kartársunk, sírodra a magyar szabadság derengő hajnala virrad ! A város közönsége és tisztikara gyászolja Bárdos Ernőt és külső megnyilatkozásban is imponáló lesz emlékének megülése. De ez még nem minden. Az elnöklő polgármester előterjesztésére elhatározták, hogy Csiszár Zsigmondot, ki a hős katona halálhírét jelentette, hivatalosan felkérik, írja meg, kik voltak Bárdos Ernő temetésén, Braluvac község melyik pontján temették el. Azt tervezik ugyanis, hogy a háború elmúltával a közgyűlésnek előterjesztést tesznek: hozassa haza, a város szeretett tisztviselőjének haló porait. Oly szép elismerés a hős katona, a kiváló tisztviselő iránt, melynél szebbet egy város polgársága sem nyújthat! HépfelHeloh ittttert! Az utcákon uj falragaszok jelentek meg. A hadvezetőség felhívja az 1892., 1893. és 1894. években született fiatalságot, hogy szeptember 18. és 23-ika között jelentkezzenek a városházán összeírásuk végeit. Október elseje és húszadika között bizottság fog kiszállani minden városba, ezeket a népfölkeíőkeí orvosi vizsgálat alá veszi s azonnal intézkedni fog beosztásuk iránt. A ki a jelentkezést elmulasztja, azt a hadi törvények szerint fogják büntetni. Ne titokban: n^Ütan ! Mióta a hadbavonultak hátramaradt családjai részére az államsegély megjött, sokszor hallatszik utón, útfélen, hogy ez az asszony, vagy az az asszony nincs rászorulva, mert gazdag apja van, vagy az apósa tartja ei. Ilyesféle beszélgetések járják és haraggal teszik hoz/.á, hogy pocsékolják az állam pénzét. Beszélnek, beszélnek, de a hatóság tudomására nem hozzák, mert „mit ártsuk magunkat más dolgába.“ Most a polgármester egyenesen nemcsak felhívja, de fel is hatalmazza a város lakosságát, hogy csak avatkozzék bele ebbe a közügybe, hanem szóljon, ki érdemes az államsegélyre, ki nem. Ezért a következő hirdetményt teszik közzé: Ezennel közhírré teszem, hogy a mozgósítás alkalmából bevonult tartalékosok, népfölkelők és személyes szolgálatra bevont egyének gyámolt nélküli családtagjainak összeirási jegyzéke a városháza közgyűlési termében közszemlére ki van téve. Felhívom a város közönségét, hogy a mennyiben az összeirási jegyzék betekintésekor, vagy bármi más módon arról szerezne tudomást, hogy az összeirottak, vagy segélyezettek közül bárki téves adatot mondott volna be s ekként jogtalan anyagi támogatásban részesülne, vagy pedig vagyoni viszonyaiknál fogva az állami támogatásra nincsenek rászorulva, ezen körülményeket nálam akár levélben, vagy szóval azonnal jelentsék be. Valótlan adatok bemondása, vagy elhallgatása kihágást képez és 15 napig terjedhető elzárással és 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Köszönet. A váci vöröskereszt egyesület elnöksége ezúton fejezi ki köszönetét az Első Váci Állandó Mozgószinház azon áldozatkészségéért, mellyel 265 koronát juttatott a váci vöröskereszt egyesületnek a javára rendezett előadás összes bevételének átengedése által. Valamint köszönetét mond azoknak a hölgyeknek és uraknak a kik a pénztárnál segédkezni szívesek voltak. Az egyesület nevében: Sommer Gyula elnök. Hadifogoly és a — halott. A háború kezdetén részvéttel emlékeztek meg mindenfelé Sczitovszky János honvéd- huszárszázadosról, ki Érsekújvárt szolgált és Wessely Aurél honvédhuszárfőhadnagyról, ki a váci osztálynak volt rokonszenves tisztje. Mindkettőről az a hir jött, hogy az első csatákban elpusztultak. Most Muzslay Gyula orsz. képviselő mindkét tisztről azt az örvendetes hirt kapta, hogy életben vannak. Sczitovszky századost az oroszok sebesülten fogták el és ma Kiewben hadifogoly, a honnan már irt is családjának. Wessely főhadnagy pedig igen súlyos sebeiből felépült és egy-kél nap múlva hazajön üdülésre.
