Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-09-16 / 70. szám

VÁCI HÍRLAP 3 Hazatért sebesültjeínk. Mióta a vöröskeresztbe sebesült katoná­kat hoztak, a város utcái újra különféle katonákat látnak, a mint csendesen, bicegve sétálgatnak. A sebesült hősök száma egyre szaporodik és jönnek haza a mi fiaink is. Az utóbbi napokban jött meg Haas Lajos hadnagy, a ki Szurhsin alatt jobb lábába kapott egy srapnelgolyót. Az északi harc­térről érkezett Kolozsváry Ferenc, kinek fogait ütötte ki és állát sebesitette meg a srapnel. Fenyő Ernőt lőtt sebbel és fica- modással ápolják itthon. Szalay Andrásnak bal tomporát járta át a golyó. Maloviczky Ferencnek combjából jókora darabot vá­gott ki a srapnel. Kosdi János, Stegbauer Ferenc, V«vrik János és Bolka János kar­jukon lőtt sebekkel érkeztek haza ápo­lásra. Budapesten az irgahnasoknál ápol­ják Vörös Ferencet és Dezsőfi Lászlót, kiket az északi harctérről tegnap hoztak kórházvonattal, itt említjük meg, hogy Rol­ler Ferenc 32. gy. ezredbeli kapitány kezén sérült meg a grodeki csatában, de sebét beköttette és ismét visszament századához harcolni. Kérjük olvasóinkat, hogy hazatért hős fiaink megérkezéséről adjanak hirt la­punknak, hogy névsorukat közölhessük. Kövessük a Jó példát l Bohry Sándor kistéíényi kerígazdaság igazgatója irja lapunknak: „ . . . három évi váci tartózkodásom, melyre mindig a legkellemesebben emlékezem, kötelessé­gemmé teszik, hogyVácnak hálámat némi- kép lerójam. Ezért a háború egész tartama alatt havonta íiz koronát küldőig, az Önök vöröskeresztjének. Ide mellékelek húsz koronát, melyet kérek illetékes helyre jut­tatni azzal a megjegyzéssel, hogy ez az összeg az augusztus és szeptember havi járulékom.“ Kaldenecker József 30, özv. Kaldenecker Lőrincné 20 és Latkóczv Páiné 10 koronát küldött szerkesztőségünkben a váci vörös- kereszt javára. Mindegyik jószivvel adott adományt illetékes helyre juttattuk. Kondra Mihály sikeínémaintézeíi fiufog- lalkoztaíó igazgatója 15 koronát adott át lapunknak, hogy ezzel az összeggel név­napját váltja meg. Ez a szép példa is kö­vetendő a mai súlyos időkben! üílásodik ápolónői vizsga. A váci vöröskereszt egyesület által ren­dezett második ápolónői tanfolyam hallga­tóinak e hó 17-én délután négy órakor, a sikeínémaintézet dísztermében lesz a ké­pesítő vizsgálata. A vizsgáló bizottság váci orvosokból áll Pauer Béla dr. nyugalmazott honvédtörzsorvos elnöklete alatt. A vizsga teljesen zártkörű. Napilapot a sebesülteknek! A vöröskereszt kórház sebesültjeinek ajándékozott könyvek, olvasni valók, bár hasznos és kellemes perceket szereznek az üdülőknek, a napi lapokat is különösen keresik. Igen jó szolgálatot tesz, a ki ne­kik magyar, vagy német napi lapot ad a kórház gondnoki irodájában, vagy a kapu előtt kitett ujsággyűjtőben. A horvát és cseh nyelvű katonák különösen érzik az újságok s ily nyelvű olvasni valók hiányát. Kinek van cseh, vagy horvát újságja a városban? Megjegyezzük, hogy a sebesültek szívesen veszik a két, három napos kiolvasott újsá­gokat is. A veszteséglisták előfizetőinknek. A bécsi cs. és kir. államnyomda meg- küldötte a veszteség listákat és a sebe­sültekről szóló híradásokat, melyeket mindazoknak, kik nálunk ezekre előfizet­tek, a tegnapi és a mai napon kézbesi- tettük. Az utolsó lista a tizenegyes, ennél újabb még nem érkezett. A további füzeteket csak azoknak küld­jük meg, kik ismételten két koronát (egy koronát a füzetekre, egy koronát portára) fizetnek le lapunk kiadóhivatalánál, mint­hogy úgy a portó, mint a listák árát nekünk előre el kell küldeni Bécsbe. A kik eddig nem fizettek elő, azoktól is elfogadunk előfizetési dijat a veszteség listára e hó 18-ikáig. Ki köt hósapkát? A váci izr. leááyegylet tagjai 200 darab hasmelegitőt készítenek a katonáknak. Ezenkívül még külön is szolgálatukra akar­nak állani a harcba ment hadseregünknek, ezért a Váci Hírlap utján közhírré teszik, hogy mindenkinek, a ki hósapkát akar kötni a katonáknak, teljesen ingyen ád pamutot, csak jelentkezzék Goldberger Rózsa elnök­nél, Kisváci-főút 4. sz. alatt. Erűről beszélgetnek a sebesültek? Sebesült katonák csoportba verődve dis- kurálgatnak egymással. Téma természete­sen van bőven, hiszen a ki ide került, az már mind ott volt a végzet küszöbén és átélte a legnagyobbat, a mit ember átélhet. Ezt a pillanatot mondogatják el egymás­nak: ki hogyan ért oda, a honnan aztán idehozták a^váci kórházba. Egy abauji fiú, mokány képű kis barna legény, csöndesen mondja: — Az a legnagyobb csuda mégis, hogy most itt vagyok. Mert bizony én már a másvilágon voltam! — Nono, — mondja a társai közül egy — ott nem voltál, csak a közelében. A baka azonban tartja a pozícióját: — Ott voltam biz én egészen. .. A más­világon ! Mosolyogva vetik ellene: — Akkor hát már a jó Istent is láttad, koma ? —■ Láttam! Tizen is rácsapnak: — Láttad ? Hát aztán mit csinált a jó Isten ? A baka egyet vág a szemével és rögtön megadja a választ: — Gyönyörűséggel néz le ránk; csak azt az egyet sajnálja igen nagyon, hogy a rácot teremtette. Üdvözlet a harctérről. Ez a kedves levél érkezett hozzánk: Tisztelt szerkesztő úr, arra kérjük mi, a váci iparos ifjúság, kikek július 30-án mozgósítottak s azóta lekerültünk a szerb harctérre, szíveskedjék valamelyes formá­ban mindegyik ismerősünknek és jóbará­tunknak tudtára adni, hogy mi is lent va­gyunk és boldogan harcolunk hazánkért. Hála Istennek egészségesek vagyunk és kisebb bajokat leszámítva nagyon jól érezzük magunkat. Érdekel minket a foot­ball, hogy hogyan van otthon, mert mi bi­zony kikerültünk egy darabra a V. S. E.- böl. Üdvözletünket küldjük a távolból az otthon maradt barátainknak. És hogy ne felejtsük: a Váci Leányoknak! Bognár Géza, Stibrik Jani és Horváth Lajos. A kedves figyelmet minden váci nevé­ben köszönjük és viszonoztuk egy tábori levelezőlapon. A 32-esek dicsérete. A grodeki csatából jelenti Terstyánszky hadtestparancsnok, hogy a negyedik had­test kitüntette magát és negyven ágyút zsákmányolt és ötezer orosz foglyot fogott el. Ebben a hadtestben van a mi ezredünk a 33-ik gyalogezred, melyben a váci és vácvidéki fiúk jelentős többségéi sorozták. Büszkeséggel nézünk a derék seregre, a mely hősi elszántsággal millió hős között is kitűnni volt képes! Uj esküdtek. A pesívidéki törvényszéken most sorsol­ták ki azokat az esküdteket, kik jövő hó­napban esküdt szolgálatot fognak teljesí­teni. Vácról kél esküdt lesz: Haidfeld Alajos magánzó és Huber József dr. föld­birtokos. Bakanőta. A sebesült bakák énekelték ezt a szép nótát: Ferenc József öreg már a csatára, Rábízza a vitéz magyar bakára, AAeg is tesszük a királynak kedvére, Rácot tűzünk a szuronyunk hegyére. Arra kérlek jó Manlicher fegyverem, Hogyha majd a rongyos rácot elverem, Ne töltsétek utószor meg hiába, Vigyél golyót Péter király hasába. As állatorvos helyeftesifése. Haraszti Ernő városi állatorvost szolgá­lattételre behívták a hadsereghez. A pol­gármester, hogy az állategészségügyi szol­gálat rendesen elláttassék, Hí rasztit ruttkai Rutíkay Imre nyugalmazott kir. állatorvos­sal helyettesítette, ki a városi állatorvos teendőit s magán praxisát teljesen ellátja. Lakása Flórián-uíca 4. sz. alatt van. Bugorszky Dúsára meglépett. Csendes lakója volt éveken át a váci fegyháznak Bogurszky Dusán, egy szerb paraszt. Nem régiben átkerült a közvetítő intézetbe és mint szabaduló fegyenchordta át több társával a rabok szigetéről a ho­mokot. A múlt napok egyik estéjén, mikor a fegyőr számba szedte a rábizott fegyen- ceket, Bogurszkyí nem találták. A szerb meglépett. Csakhamar sürgönyök mentek szét és másnapra csakugyan megkerült a szökevény szerb. Szentendréig jutott csak el, ott egyenesen az őt váró csendőrök karjaiba került. Alá már Petár hive nem hord homokot,, sötét zárkában elmélkedik az egy napos szabadság fölött, a mely minden szabadságát elvitte. Nagyoroszi lelkes papja. Laptársunk, a „Nógrád“ irja: Ki ne is­merné Gonda Béla nagyoroszi esperes­plébánost? Aki nemcsak hívei leikéinek fáradhatatlan gondozója, nemcsak hitköz­sége iskolaügyének buzgó felkarolója s egyáltalán a közügynek tevékeny harcosa, hanem a jótékonyságnak gyakorlásából is kiveszi a részét. Itt a mozgósítás, a fegy- verbiró apa, [testvér a harctérre vonul s ime az itt hagyott szegény gyermekeknek (pedig sokan vannak) gondozását átveszi Gonda Béla esperesplébános, össeszedte az apróságokat, az iskolába telepítette őket s részint közadakozásból, de legnagyobb részt saját vagyonából, főzet számukra táp­láló ebédet, vacsorát. Belefult a kútba. Csiszár Ferenc 42 éves ember mint etető volt alkalmazva Siraky Lajos sertéshizlaló telepén. A búcsú napján vizet akart meri-

Next

/
Oldalképek
Tartalom