Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-10-08 / 77. szám

2 _=__=™=

feltámadsz még, épugy mint isten szolgájának, Gasparits Kiütnek is reményteljes búcsúfohásza: „Éljen s örökké fog élni e haza!

És talán mind, mind a 114 vértanú a haza szent nevével búcsúzott el a földi élettől.

A haza szent nevében emlékezzünk meg mi is, a jelen sarától tisztultan, a hervadás e ködös, borongós őszi napján a magyar Golgotáról. Legyen nekünk e Golgota jelkép; „legyen“ mint Kossuth Lajos oly gyönyörűen irta, „a honszabadság mártírjainak halálával megszentelt földjének minden porszeme termékeny honszeretet- ben, miszerint a polgárerények törekvése által igazoltassék a magyar szabadság diadalmában, a mint a hit kitűzése által igazolva lett a vallás diadalmában, hogy a kereszt a feltámadás jelvénye. Amen.“

Rajzó Etelka Tóth Kálmánnak Kik voltak a honvédek ? Dombay Mihály ny. színész Petőfi Sándor a Ledőlt szobor című költeményét szavalták. Mindkét előadót a közönség lelkesen megtapsolta. A Váci Dal- egyesület a Himnuszt, Szózatot és Isten álld meg s védd hazánkat kezdetű dalt énekelte Matzenauer Ferenc karnagy vezetésével, a Polgári Dalkör Érti Gábor dirigálásával egy alkalmi dalt adott elő. A Váci Dalegyesület, azt hisszük, nem haragszik meg, hogy a Himnuszát és Szózatát nem dicsérjük meg. Ezt kötelessége minden magyar dalárdának nemcsak tudni, hanem nagyon jól tudni. Az Isten álld meg s védd hazánkat! nagyon tetszett a közönségnek. Nem hiába! Szép, kedves dal s jól ment. Kíváncsian várjuk a 18-iki, az árvízkárosultak javára való fellépésüket. A Polgári Dalkör egy nehéz dalt adott elő, melyet a közönség szívesen megtapsolt. Ideiktatjuk még, hogy az ünnepély elején a rendező egyesületek nevében a megjelent ünneplő közönséget Borbély Sándor, a Kaszinó igazgatója köszöntötte néhány meleg szóval.

A művész lelke.

(Felolvastatott a váci kát. líceumban.)

Irta : Dr. Kisparti János. 5.

Eddig láttuk, hogy a művész lelkének, világának megismerése, a művész lelkének, világának megérzése. Vájjon ez a világ is az a valóság, mint a milyenről érzékszerveink segítségével veszünk tudomást ? Vájjon ott is a tényeknek az az éstbontóan nagy sokasága és változatossága uralkodik, a mely a reális valóságban nehezedik lelkünkre s ad fel a kutató érzelemnek újabb és újabb problémákat megoldásra? Érdemes e kérdésnél néhány pillanatig időzni, mert ennek a felderítése uj fényt fog vetni a művészi alkotások megértésére s uj oldaláról mutatja meg nekünk a művész lelkét.

Mindaz, a mi körülöttünk van, az egyetemes nagy világtörténés egy-egy stádiuma. Mindaz, a mi szemünk láttára, fülünk hallatára történik, mindaz, a mit érzékszerveinkkel felfogunk, mindaz van, mindaz külön-külön fény, a melyet konstatálunk. Mi konstatáljuk, hogy egy lámpa erősen, vagy kevésbbé erősen világit, hogy zenei hangot hallunk-e vagy zörejt, hogy érdes, vagy sima felületű-e az a tárgy, a melyet érintünk stb. Konstatáljuk, hogy a viz be- fagyofl, a jég fölengedt, konstatáljuk, hogy a hőmérséklet időről-időre változik. EgyVÁCI HÍRLAP ______

szóval mi az érzékeink alá eső világ minden tényéről azt mondjuk, hogy van. Mindezek a tények a kutató értelem számára vannak adva. Értelmünkkel a tényeket felfogjuk, megismerjük, megértjük. Az egyes tények megértése nevezetes módon viszi előbbre ismereteinket. Észrevesszük, hogy sok tény egyfajta, hogy sok jelenség előidéző okai, feltételei azonosak. így némi- kép eligazodunk a tények óriási tömkelegében. Most már csoportokba tudjuk osztani. Lesznek fény jelenségek, lesznek hangjelenségek, lesznek dinamikai illetőleg mechanikai jelenségek,

Az egyes csoportokon belül is érdekes módon találja meg az értelem az utat az idetartozó jelenségek összefoglalására. Egy primitiv példa megvilágítja elméleti belátásunkat. Sok jelenség áll elő a vizen a hő- mérsék különböző foka mellett. A viz megtartja csepfolyós halmazállapotát, szilárd halmozállapotúvá lesz, megfagy vagy légneművé válik, ha a hőmérsék a forrásponton felül emelkedik. Az értelem nem jegyzi meg például az összes fagyási jelenségeket, hanem megfigyeli néhány esetben., ki- kutaja a viszonyt, a mely viz megfagyása és a hőmérsék állapota között van, konstatálja, hogy amikor a hőmérséklet 0-fokra szállott, a viz megfagyott. Ez következett bé 10-szer, 20-szor. Végre nem figyeli meg az egyes eseteket, hanem egy esetet általánosít s azt mondja, hogy valahányszor a hőmérsék 0-fokra száll alá, a viz megfagy. Ezt az általánosított tényt nevezzük törvénynek. Ilyen általánosított tény minden természettörvény. A természettörvények tehát nem csendőrszuronyok és rendőr kardok asszistenciája mellett meghozott drákói szabályok, ha nem olyan eljárásmódok, a melyek mellett mi a természetről szerzett ismereteinket egymással kapcsolatba tudjuk hozni, rendezni tudjuk. A mit ismeretnek nevezünk, a mit a reális világról való tudásnak mondunk, az ilyen törvényeknek a rendszere, logikus kapcsolata. Ez a tudás azonban csak egyik fele annak a világképnek, melyet a valóságról szerzünk. A másikrfelét nem a körülöttünk létező valóság szolgáltatja, hanem a mi lelkünk. Félúton vagyunk csak akkor, a mikor megállunk egy-egy tény konstatálá- sánál. A gondolkodó értelem minden tény- nél felveti a kérdést, hogy ez vagy az mit ér ? A tények felett van azoknak értéke, a tények világa felett az értékek világa. Ez más mint a tények világa. Itt nem a sok vagy kevés, nem a mennyiség határoz, ha nem a milyenség. Ez nem azt mondja, hogy száz vagy ezer eset van, ha nem hogy száz vagy ezer eset közül X számú helyes Y számú nem helyes. Nem arról számol be, hogy az emberek mennyi cselekvést hajtottak végre, ha nem, hogy az emberek erkölcsösen csejekedtek-e vagy sem. Nem azt nézi, hogy milyen nagy számú művészeti alkotás létezik, ha nem hogy ezek a művészeti alkotások milyen értékűek?

(Folytatjuk.)

Hírek.

— Érdekességek a közgyűlés tárgy- sorozatából. A város képviselőtestülete csütörtökön délután tartja őszi közgyűlését, melynek negyven tárgya lesz. Érdeklődésre a következő ügyek tarthatnak számot:

Megállapítják a jövő évi vásárok határnapjait, a kórházi betegek ellátására szerződést kötnek, összeállítják a jövő esztendő legnagyobb adófizetőinek névjegyzékét s felolvassák Göndör Sándor dr. főjegyzőnek a Közérdek c. lap támogatására tett nyilatkozatát. A szüreti határnapok kijelölése után több bizottságban megüresedett tagsági helyeket töltik be. A munkásgimnázium segélyezése is napirendi tárgy, melyet egy csomó illetőségi ügy követ. Ez a közgyűlés fogja tárgyalni a jövő évi milliós költségvetést is. Az apaállatok beszerzése 12,000 korona kölcsön megszavazását kérik a tisztviselők nyugdíjalapjából. A kissörház bérletének Eschenbach Gergelyre való átírása után nagy érdeklődést fog kelteni a Kodak-gyár ügye. A világhírű vállalat ugyanis a várostól is kért telket, erre vonatkozó megállapodások készek s most a szerződés bemutatása után mi sem áll már útjában annak, hogy a Kodak megkezdje építkezését. Végül pedig a városi hirdetési szabályrendeletet állapítják meg a városatyák, kiknek, mint látható, elég hosszú közgyűlésük lesz csütörtökön.

— Hangverseny az árvizK&rosul- taK javára. A váci Dalegyesület október 18-án (szombaton) fogja megtartani tánccal egybekötött nagyarányú hangversenyét a Kúria szállóban a magyarországi árvízkárosultak javára. A meghívókat a héten fogják szétküldeni, melyeken a hangverseny műsora is rajta lesz.

— A múzeumegyesület a soproni Kulturünnepen. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége 4-én és 5-én tartotta közgyűlését Sopronban. A közgyűlés ünnepe volt Sopron városnak és a vármegyének, mert ekkor avatták tel a városi és vármegyei múzeumot. Az ünnepen az ország minden nagyobb városából képviseltették magukat a tudományos egyesületek és intézmények. A váci múzeumegyesületet Schandl Miklós alelnök és dr. Kisparti János titkár képviselték.

— Gossmann püspöK felszentelése. Vasárnap délelőtt ment végbe fényes egyházi aktussal Gossmann Ferenc prelátus püspökké szentelése. Balás Lajos rozsnyói püspök a szentelésre Esztergomból, hol dr. Kiinda Teofil kanonokot, régi barátját láfogatta meg, Vácra érkezett, hogy segédkezzék a megyés főpásztornak a szertartásoknál. Zúgó harangszó közt vonult be gr. Csáky Károly püspökünk a székesegyházba, melyet teljesen megtöltött a hívők serege, a szentélyben pedig ott voltak a városi tisztikar, a városi képviselők, a huszárezred, a kongregációk, a szent Antal- nőegylet, az oltáregylet küldöttségei és az egyházmegye papságából igen sokan. Teljes két órán át tartottak a szertartások, mely alatt a székesegyházi kar Érti Gábor karnagy ez alkalomra irt himnuszát is énekelte. A felszentelés végén két konkonszekrá- tora : Balás Lajos püspök és Jung János félsz, püspök társaságában első áldást adni elindult az új püspök. Mélyen megható jelenet volt, midőn az első áldását Gossmann Ferenc édes anyjára adta. Az egyházi ünnepély befejeztével a grófpüspök uj segédpüspökével tért vissza a palotába, a hol egymás után jelentek meg a küldöttségek, hogy üdvözletüket tolmácsolják Gossmann püspök előtt. A küldöttségek fogadása után megyés püspökünk nagy ebédet adott, me-