Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-10-02 / 76. szám

2 VÁCI HÍRLAP dráma követ. Vándormadár a cime, Ábrányi Emil irta, Vendéghegyi Géza zenésitette meg. Schneller Olga szavalja, a zeneszerző kiséri zongorán. Első nyilvános szereplése követke­zik most a váci polgári dalkörnek, mely az aradi Golgotán citnü énekszámot adja elő. Szentgyörgyi Gusztáv szavallaía után, Szla- chányi Béláné hazafias éneke fogja gyönyör­ködtetni a hallgatóságot. Ezt két váci szerző munkája követi : Szepessy László művét, a Vértanuk dalát Érti Gábor székesegyházi kar­nagy zenésitette meg s a szerző fogja elő­adni: Sipos Komáromi emlék zongoraszámát Vendéghegyi Géza tolmácsolja, mely után a váci dalegyesület fejezi be a Szózattal az ün­nepélyt. A váci október hatodikának ünneplésén be­lépődíj nincs. Helyes. De a mikor ily érdekes és művészi programot adnak az ünnepet ren­dező egyesületek,- vájjon gondoltak-e arra, hogy az aradi tizenhárom sírjainak felkutatá­sára és nyugvóhelyük nemzeti vagyonná való megszerzésére a legnagyobb megfeszítő anyagi munka indult meg a magyar társadalomban ? Az egymást felváltó magvar kormányok egyike sem adott e magasztos célra egy fillért sem. Mindegyik örült, ha túlesett nagyobb zaj nél­kül a nagy napon és nem hallatszott át a ke gyelet néma hangja Ausztriába. Az ország ke­vés helyén ülik meg oly szépen, lelkesen, me­leg magyar érzéssel a magyar gyászt, miért, hogy Vácon a legszentebb’ eszmék céljaira nem hívják fel ebből az alkalomból adako­zásra a mindig áldozó váci közönséget? Ezt kívánjuk a rendezőségtől, mert tudjuk a mi polgárságunkról, hogy az aradi tizen­három nyugvóhelyének megváltására szívesen van fillérje. Lapunk mai számához mellékeli Pest- vidéki Nyomda a téli vasúti menetrendet helybeli előfizetőink részére« — Megnyitó Közgyűlés a múzeum­ban. A muzeum-egyesület vasárnap, október 6-án délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést rendez abból az alkalomból, hogy tárlatait a nagy közönség előtt megnyitja. A tárgysorozat ez lesz: A dalegyesület a himnuszt énekli, majd elnöki jelentés következik arról, hogy gróf Csáky Károly megyés püspökünk elfogadta a muzeutn fővédőségét. Az elnök jelenteni fogja a muzeum megnyitását, ugyancsak Tragor Ig­nác dr. felolvasást tart Vác és vidékének ős­koráról. A vidéki városok közművelődése cí­men Kisparti János titkár tart azután felolva­sást s a Szózat el éneklésével befejezést nyer a közgyűlés. — A főgimnázium gyaRorló isKo= Iája. Az idén is megalakult a főgimnázium­ban a gyakorló iskola. Tisztviselői a követ­kezők lettek : főjegyző : báró Andreánszky Gá­bor VI'I. o. t., pénztáros: Krakker Béla Vili. o. t., főkönyvtáros : Drexler Ferenc Vili. o. t., háznagy: Nagy László Vili. o. t., aljegyző : Nagy László VII. o. t., ellenőr: Dömény József VII. o. t., alkönyvtárosok: Ascher Rezső és Tomschala Rezső VII. o. tanulók. A gyakorló iskola vasárnap ünnepi megnyitó gyűléssel kezdte meg működését. A sikerült gyűlés mű­sora volt: Él őseink hazája . . . előadta a férfikar, megnyitó beszédet mondott báró An­dreánszky Gábor VIII. o. t. Szabolcska költe­ményei közül szavalt néhányat Krakker,Béla VIII. o. t. A köLők olvasásáról talpraesett fel­olvasást tartott Gurgély Lajos VIII. o. t. Sza­bados János A Tisza c. költeményét szavalta Nagy László VII. o. t., Kövi István VIII. o. t. cimbalmon adott elő egy magyar ábrándot. — Végre siKerült. Soha rövidebb köz­gyűlés nem tartott még a váci kerületi mun- kásbiztositó pénztár, mint vasárnap délelőtt. Vég­re sikerült a gyűlést megtartani! Különféle, be­avatottak előtt nem ismeretlen okok miatt a a törvény által kívánt időre lehetetlen volt a közgyűlést összehívni, mikor pedig már a mér­leget összeállították részvétlenség, majd forma­hiba miatt nem kevesebb mint négy Ízben kel­let annak határidejét kitűzni. A legutolsó ter­minus most vasárnap volt és a közgyűlés megtartását még a részvétlenség sem, mely csodálatoskép ezt a szociális közintézményt kiséri nálunk Vácon, nem volt képes megaka­dályozni. Alig harmincán képviselték a pénztár közel hatezer tagját. Gindn'ch József elnök rö­vid bejelentőjében csak arra terjeszkedett ki, hogy a múlt esztendő mérlege ismét deficitet mutat, de talán ebben az évben sikerül azt eltüntetni, mert a kisiparosoktól már a törvény parancsára nem két, hanem háromszázalékos járulékot szednek. (Ez a váci pénztárnak húsz­ezer koronát jelent!) Ezután mára zárószám­adást, az ez idei költségelőirányzatot sem kí­vánták ismerni a közgyűlés csendes résztvevői, mert ugv is közkézen forog, lévén kinvomatva, indítványok pedig nem voltak, hát egy kis túlzással mondhatjuk, hogv a megnyitás pil­lanatában már az elnök be is zárta a közgyű­lést. Es etre kellett a törvényes határidőről mint szólva négy hirdetett határnapon át hat­hétig várni. — A sorozás eredménye a járás» ban. A váciak sorozása után a járás sorozá­sa következett, melv öt napon át tartott ugyan­az előtt a bizottság előtt, melyet a mi városunk fiatalságának asszentálására állították össze. A sózáson részt vett még a bizottságon kívül Ivánka Pál főszolgabíró és Bartoss Endre elő­adó. Összesen 414 első, 238 második, 168 harmadik korosztálvbelit, 92 idegent állítottak sorozás alá. Ezek közül a távolmaradtak ki­vételével be lett sorozva a közös hadsereghez 96, a honvénséghez 29. Hat önkéntes jutott a közöshadsereghez, kettő a honvédséghez. Ketten a közös póttartalékba, ketten a hon­védség póttartalékába kerültek. A 823 felhívott állítás köteles közül tehát 143 lett katona. — V S. E. — Péceli A. C. 6 : 0. Konstatálni kell, hogy a váci footbalistákhoz a szerencse szegődött. Múlt vasárnap rendez­ték szokásos nagy érdeklődő közönségük je­lenlétében a második bajnoki mérkőzésüket és ez alkalommal a péceli atlétikai club legény­sége volt az ellenfél. A péceli footbalisták le­galább is olyan jók, mint a váciak, labdateh- nikájuk pedig felülmúlja a mieik tudását. Az első tiz percben főlénnyel dolgoztak a péce- liek s az volt az impresszió, hogy most a vá­ciak vereséget szenvednek. Attól függött, ki rúgja az első gólt. A váciaknak kedvezett a szerencse s a vesető gólt Herczog brovurosan nyomta be. Ettől a pillanattól kezdve megnőtt a váci footballozók harci kedve, a péceliek el­lanyhultak s a játék javarészt a péceliek terü­letén folyt. Munkába került ugyan, de egymás átán rúgták a golókat Schule, Stahl és Ro- zcnfeld. Az utolsó tiz percben a biró Schulcot ki is állította, oly nagy volt a vetélkedés a gólért. De tiz ember is elég volt már a telje­sen letört péceliek ellen, a kik még több gól­lal megrakodva térnek haza, ha gyengébb a kapusuk. A váci footbalistákról megállapíthat­juk, hogy itthon ugyancsak nagy ellenfélnek kell jönnie, hogy legyőzessenek. Ezért a vá­ciak igazi mértékét majd az ez után követke­ző mérkőzések mutatják meg, mikor majd ide­genben kell menniök a bajnokságért való küz­delemre. Most vasárnap Rákosligeten fognak mérkőzni a rákosligeti footoall-csapattal. A biró Farkas István volt, a faultokra jól vigyá­zott, de az offsideket nem vette észre. — Cházár András-ünnep, A si­ketnémák váci intézetének tanári testületé az 1902-ben, a 100 éves jubileumkor megfoga­dott ünnepét — az intézet a'apitójának, Chá- zár Andrásnak emlékezetére — ez idén szom­baton, szeptember 28-án tartotta meg. A ren­dező testület tagjain kívül mintegy25-en jöttek el az ünnepségre a hazai intézetek többi tes­tületéinek képviseletében. Először is Cházár Andrásnak az intézetben elhelyezett szobrát ko- szoruzták meg. Ezt követte a S. I. T. 0. E.- nek választmányi gyűlése, melyet banket kö­vetett a kaszinóban. A vacsorán mintegy 50- en vettek részt. Az ünnepi szónok Gönczi Gyula kecskeméti siketnéma int. tanár, a S. I. T. O. E.-nek alelnöke volt­— A hivatalos ősz. Szeptember 23-án, a nap merőlegesen az egyenlítő fölé került és ekkor sugarai onnan, függőleges irányban érték a földet úgy, hogy délben a napon álló em­ber árnyéka épen a talpa alatt volt. Ezen na­pokban a nap szimetrikusan világítja be az egész földtekét. Izzó fénysugárban úszik az egyenlítői vidék és ettől északra és délre a sarkok felé lassan, fokozatosan csökken a fényesség és a sarkoknál vízszintesen érinti a földet a tovarepülő napsugár, Csakhogy nagy külömbség a két sarkvidék között. Mig az északi sarkon a látóhatár legalján vörösülő napsugár alkonyatot jelent, még pedig olyan keserveset, melyből csak félesztendő múlva lesz újra virradat, addig a déli sarkvidék lá­tóhatárán felvillanó napsugár félévig tartó reggelt jelent a félévig tartott dermesztő éj­szaka után. A m vidékünkön mostan kezdő­9 dik a csillagászati ősz, a midőn a nappal hosszúsága egyenlő az éjszakával, lévén mind a kettő 12 —12 óra tartamú. Mivel pedig jú­nius 21-én a nappal hossza 18 óra, az éjjelé pedig csak 6 óra volt, a változás máris je­lentékeny, mely karácsonyig épen megdup­lázódik. Az ember árnyéka, mely junius 21-én délben egy lépés hosszú volt, most délben három lépés hosszúságúra növekedett, jeléül a nap eltávolodásának. Ugyancsak napéjegyen­lőség van most a túlsó földgömb hasonló széles­ségi fokán azzal a különbséggel, hogy mig nálunk elnémult a madárdal, a zöld mezőt a tarló, az illatos virágokat a lehullott faleve­lek helyettesítik, addig a túloldalon a ter­mészet ébredésének örvend minden élőlény. Az egyenlítő vidékén a rettenetes száraz hő­ség az uralkodó, mely leperzsel minden nö­vényt és kínlódásra kárhoztatja az ott élőket. Svéd- és Norvégország lakói máris olyan ala­csonyan látják a napot, mint mi karácsony­kor fogjuk látni. Ott tehát még kevesebb örömük telik az embereknek a nap to­vábbi hanyatlásában. így egyenlítődik ki a természet igazságszolgáltatása, mely egyfor­mán osztja az örömet és bánatot minden teremtménynek, kinek-kinek saját módja szerint és azon igazságelv alapján: „ma ne­kem, holnap neked.“ Mivel azonban önző lények vagyunk, nem kérünk részt más bajából és nem tudunk szívből örülni más örömének, ennélfogva csupán a saját szem­pontunkból Ítéljük meg az ősz beköszöntő­jét. Fájó szívvel látjuk a hervadást, madarak költözését, falevelek hullását, a természet ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom