Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-11-20 / 90. szám
HuszonhatodiK évfolyam 90. szám. Vác. 1912 november 20. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjeleniR szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyil'tér sora ö0 fillér. Telefon-szám 17. Újabb villamos Yácra? Vác, nov. 19. A Váci Hírlap november 10.-i számában egy új vasút épitesi tervről ad hirt. E vasút is villamos üzemű akar lenni, Rákospalota-Ujpes- tet Váccal kötné össze. A Duna mentén haladna a villamos s a partmenti nyaralókat érintené. A terv még a kezdet-kezdetén van, ugyanis a kereskedelmi miniszter csupán az előmunkálati engedélyt aata meg egy budapesti ügyvédnek, minden vasútépítésnek ez az első, a nagynyilvánosság elé kerülő ténye és épp ezért nem tudhatjuk, hogy különben menynyire előrehaladott a terv, mennyire komoly az ügy, megvan-e, vagy meg lesz-e a pénz, az illetékesek hozzájárulása, mi mindenesetre örömmel vesszük hírül a tervet s még nagyobb örömmel magát a vasútat. Ha vasútaink egyike-másika közvetlenül kárt okoz is városunknak, mondjuk közvetve hasznot is hajt. Hogy melyik a nagyobb ? Nem tudjuk kiszámítani. A kultúra fejlődésének örülnünk kell. A kultúra minden kapavágása előrehaladottságot jelent s még akkor is elő kell mozdítanunk, ha kétségen felüli saját javunkra hajtó hasznosságát nem is sikerül bebizonyítanunk. Ezért mentői több lesz a vasútunk, annál inkább lesz gócpont Vác s amily mértékben veszti jelentőségét egyik irányban, úgy nyer szerepet, érdekközt, teret a másikban. Lehet, hogy az újabb vasútakkal a vidékünkből mindinkább vesztünk, a helyi intézmények szaporodásával viszont megnövekszik az állandó lakosság. A távoli községeket elvesztjük, a közelebbieket azonban annál inkább magunkhoz kapcsoljuk. Emezeknek aztán valóban ipari, kereskedelmi és kúlturális középpontja lesz városunk. Elsőrendű kötelességünk azonban, hogy mindenféle újabb berendezkedésnél, minden ujahb terv keresztülvitelénél Vác város speciális kívánságait, érdekeit, céljait figyelemre méltassuk, a programmba beilesztessük, illetőleg beillesz- szük. Nem lehetetlen kívánságokra gondolok. Nem akadékoskodásra gondolok. Hanem azt szeretném, hogy pl. az építendő villamosnál is — amennyiben az tényleg megvalósul — érdekeink szem előtt tartassanak. Ajelen esetben — szerintem — érdekünk a villamost úgy vezettetni, hogy az egész város közepén hosz- szaban végig vonuljon s a városi belközle- kedes megoldassák. Vác városa hosszában terül el. Azért ha a várost hosszában összekötnék s e vonalat aztán a vasúthoz irányítanák, kész volna a városi villamos is. Semmi leküzdhetetlen akadály nem volna e terv ellen, a város fejlődésére pedig feltétlenül jótékony hatást gyakorolna. Képzeljük csak el a jövőt. A villamosnak amúgy is a lövölde tájékán kell a városba lépnie. A végállomás nem itt volna, hanem folytatódnék a vonal a város hoszanti tengelyében. A kőkapu tájékán kerülhetne ki a villamos a legalkalmasabb helyen a vasúti állomás felé. Nagyjában ilyen a tervem, természetes, hogy a szakember sokkal kedvezőbb megoldást talál. A tény az, hogy maga az elv érvényesüljön, t. i. az új villamossal a helyi közlekedést is meg kell oldani. Mennyi kevésbbé értékes részt lehetne valóban értékessé tenni ! Mily sok szép régi eszme nyernetne megoldást. Liget, lövölde, korcsolyapálya, sporttelep és még sok egyébb terv, amely most mind a jövő zenéje, mind, mind közelednék a jelenhez, a megvalósuláshoz ! Tehát : résen legyünk ! ! gyi. Vác vidéke az ókorban. (.A bolhavár.) Hazánk mai területének történelmi kora akkor veszi kezdetét, a mikor a rómaiak (Augusztus császár uralkodása idején 9 évvel Kr. sz. e. elfoglalják és mint provincia Pannóniát bekebelezik világbirodalmukba. Az irodalomban először a görög Strabo (megh. K. u. 24-ben) foglalkozik hazánk földrajzával. Az ő leírásából tudjuk, hogy az Iszt- rosz (Duna) balpartján laktak a dákok és gé- ták és pedig a Duna-Tísza közén ez utóbbiak, a mi vídékünkünkön föl egész Esztergomig a dákok, a kik a római hódítás elől Erdély bércei közt kerestek új hazát. E harcias nép ellen erőtették meg a Dunát az eraviszkuszok, a hatalmas kelta néptörzsnek ez a békés hajlamú nemzetisége. Noha már Pannónia hódítója, Augustus császár a Dunát jelölte ki a római terjeszkedes határául (magnus limes imperii,) az egész partvonal megszállása csak később következett be. Kuzsínszky Bálint Domítíanus (3Í—96 Kr. sz. u.) Hampel József Trajanus (98 — \\1 Kr. sz. u.) uralkodásának idejére teszi. (Magyarország emlékszerű maradványai a római korból, Beöthy Zsolt A művészetek története a legrégibb időktől a XIX. század végéig I, 5í3—542.) A barbárok sűrű betörései miatt szükséges is volt a birodalom természetes határát tevő Duna megerősítése. Hogy milyen nagy fontosságot tulajdonítottak ennek, igazolja az az érem, mely röviden, de velősen fejezi ki három szóban ezt a körülményt: Salus reípublícae Danubius (A Duna az állam üdvössége, biztosítéka.) A felső dunai hadműveletek középpontjában Carnuntum állott. A mi vidékünkön Aquincum és Brígetío voltak a katonai igazgatás fő táborhelyei. Az eravíszkusz városból rómaivá vedlett Aquincum vagy Acíncum még az I. század végén lett a második segédlégíó (légió secun da adíutríx) táborhelye, az ószönyí Brígetío vagy Bregetíum pedig az első segédlégíó székhelye volt. E két légió áldomás között — de végig a Duna egész vonalán — a széles folyam mindkét partján kísebb-nagyobb táborok (cas- trumok, castellumok, propugnaculumok és bur- gusok) épültek a katonaság számára, hogy az állomásukat összekötő, kitűnően megépített kőutakon gyorsan a veszedelem színhelyén teremjenek. Az állomáshelyek lovassággal, úgy nevezett dalmát lovasokkal voltak állandóan megrakva és azonkívül hajók is cirkáltak a Dunán (Tacitus, Annales LXI1.) A rómaiaknak ezt az összekötő hadi műveletét a contra castrumok rendszere egészítette ki. A birodalmi határ e védelmi vonala tehát a a balpart előretolt érődéiből állott a hajóhaddal együtt, továbbá a jobbpartí erődökből és végre a dunamentí főút katonai állomásaiból. Ennek a Limes Pannonícusnak a fentartása a legtöbb czászárnak kiváló gondja volt. Diocletian császár 293 november 5-én kelt rende- rendelete következtében minden stadion (római mérföld) távolságnyira szilárdan épitet. várakat emeltek. Ekkor épült a legtöbb burgus a Duna balpartján. 294-ben épült Aquíncummal szemben, a Rákospatak torkolatánál, Transquíncum vagy Contra-Aquincum. Salamon Ferenc, a kiváló történetíró a Notítía Dígnítatumban előforduló Contra-Tautantum nevű dunapartí várat, szerinte Szentendre ellenvárát Vácon keresi. (Buda-Pest története I. 275 és 279.) A pannoniaí születésű /. Fa lentíníanus császár (364 — 374 Kr. u.) még a szövetséges barbárok, nevezetesen a kvádok területén is épített várakat. Nagy Theodosius (379--395) pedig a dunapartvídékí őrsereg felállítását rendeli el törvénykönyvében (edit Moravíl II. 365.) Ezeknek a határvédő erődítéseknek a maradványait egy-két órányi távolságra mindenütt megtaláljuk a Duna mellett. Aquincum várost és kultúráját Kuzsínszky Bálint eredményes kutatásaiból és 'nagyértékű tanulmányaiból ismerjük. Vele szemben állott Transaquíncum, feljebb a szentendrei tábor (Ulcísía castra és vele szemben a szigeten a római tárgyakban bővelkedő mostani romok, a horányí rév mellett és vele szemben Dunakeszin burgust találunk, Tótfalu áteílenében a Tahi pusztán a nép által Váradnak nevezett castrum statívum romjaira (és a törmelék közt ólomból készült vízvezetéki csövekre) akadunk. Távolabb a Kísduna-ág mentén Dunabogdány közelében városfalak látszanak. Az irodalom Círpí, Círpímassío, és Carpís meg Carpís castellum név alatt ismeri. (A mansío szó szállást jelent és az ilyen névvel jelölt telepnek az volt a rendeltetése, hogy az átvonuló katonáknak élelmet és lakást, nyújtson. Természetes, hogy ezekben az élelmi tárházakban kísebb-nagyobb helyőrség állomásozott. A mi Dunabogdányunk eleinte csak ilyen kisebb szállás lehetett. Idők folyamán azonban naggyá nőtt. Az V. század elején már fontos helynek kellett lennie, mert a Notícía Dígnítatum a II. legco egyik praefeítusa székhelyének tünteti föl.) Kisebb vízállás .mellett nagy mennyiségű kőtégla és cseréptörmelék mutatja őszi elpusztult város helyét Minket azonban jobban érdekel a Hétkápolnával szemben álló bolhavárí burgus. (Ez a szó burgus várat, kastélyt, erősséget jelent. Vegetíusnál burgus vagy burgum annyit tesz, castellum parvum, vagyis turrís-burgus. (Glossarium Manuale 845.)
