Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)

1907-10-09 / 80. szám

2 VÁCI HÍRLAP — Ki mondta? válaszolt Schrider, talán a ki besúgta, nagyobb bűnös, mint én ! Ebben a pillanatban a főrabbi felemelte kezét és kétszer oly hatalmasat sújtott a szegény ember arcára, hogy ez ott rögtön összeesett. Nagy hatalma lehet a váci íőrab- binak, hogy erre a vérlázitó jelenetre nem válaszoltak a hívők méltóan, hanem még ki­tuszkolták a szegény beteget a templom elé és a szerencsétlen öreg — sírva fakadt. Azt mondják a hívek, hogy Pollák fülöp azért mert igy Schriderrel elbánni, meit „kieszi“ a hitközséget. Egyedül egyetlen egy­szer segítették, a zsidó husvét táján, mikor tiz kilo pászkát adtak neki ingyen. Most pe­dig a pap két hatalmas pofont. Nem tudjuk, hogy hogyan gondolkodnak ma a váci statusquobeli hívek papjukról. De azt már tudjuk, hogy ki az igazi maradi em­ber s ki az, a ki állásáról, tisztéről megfe­ledkezik és Isten házában öreg embert in- zultál egy csekélységért. Azt is tudjuk, hogy Pollák Fülöp már szeretné elsimítani az ügyet. De nem lehet. Már háromszor hivatta magá­hoz Schridert, de ez nem megy. Ellenben elment ügyvédhez és feljelentette a bíróság­nál Pollák Fülöp főrabbit, Majd ha a bíróság véleményt mond a szom­baton történt botrányos eseményről, nyilvá­nosságra hozzuk azt is és megismertetjük a város humánusan gondolkodó lakosságával, a melynek kell, hogy részvétet érezzen egy beteg, öregf senkinek sem ártó embertársa iránt, kit papja templomban százak előtt merte megszégyeníteni csak azért, mert szom­baton a szakálát megnyiratta. No meg azért is, mert — szegény ember. Hírek. Dal a pénzszűkéről. Könnyű rímet faragni arról, amint felszínre dob az élet, a mi valóság, a mi történt nemrég velem, avagy tevéled. De a mily nehéz nyitni ajtót, melyről lehullott a kilincs, oly nehéz dalolni arról, a mi mostauság-sajna!- nincs. Nincs a zsebekben, nincs a bankban s nincs a takarékba4 sem, nincs a kasszában, nincs a börzén, se Ivörmöcöm, se Selmecen. Nincs pénz! Nincs pénz! így zug a jajszó Kárpátoktól a tengerig, nincs bankó, sem arany, se fillér, a millijomos is éhezik. E szörnyű bajt én alig érzem, mert nekem pénzem sose volt, nem változott meg semmi nálam, csak folytatom a régi sort. De sírva kérdeni: mit csináljon ah, az a szegény millijomos, a kinek pénze mostanában olyan keveset kamatoz ? Szegény fejét a falhoz verje? avagy öngyilkossá legyen? ah, mit csináljon? mit csináljon? a millijomos, ah, mit tegyen? Mert néki mindig vala pénze és most a készből éljen ő? ilyen csak nem kívánhat tőle egy magunkfajta vakmerő. Mi persze könnyen nevetünk most; nincs pénz / haha! hát persze nincsen! de ők, szegények, felzokognak, hogy a szivük szakad legitten. fis a könnyűink összefolynak sok millijomos könnyűivel s a nagy bútól mindannyiunkat egyszerre a hideg kilel. Nekem sincs pénzem és neked sincs, a kebelemre, milljomos! ölelkezzünk és csókolózzunk, hisz egyformák vagyunk mi most. S hogy megtörtént az ölelés, csók és széjjelváltunk: ő meg én, fáradtan tovább kutyagolok s ő megy a — gummirádlerén. Fenő. — Okt. 6. a főgimnáziumban. Szépen sikerűit ünnepély folyt le oki. 6-án az aradi vértanuk emlékére főgimnáziumunkban. Az ilyen ünnepélyek hazafias, komoly és eszmé­nyi irányuknál fogva valóban hivatva vannak arra, hogy az ifjúság fogékony lelkében jó korán elhintsék és meggyöke­reztessék a nemzeti eszméknek minden más felfogással szemben volt fontosságát és ki­kizárólagosságát, különösen most, midőn már utcasarkokon népgyűléseken és krajcáros újságokban lepten-nyomon nemzetköziség túlzó jelszavait hallja szüntelenül fülébe kiabálni. A mi okt. 6-unk megünneplése a legfényesebb és leghatásosabb ellenszer velük szemben. A műsor első s egyszersmind fénypontja Agárdi László főgimn. tanárnak alkalmi költeménye volt: „Az aradi pásztor“ melyet Andreánszky István IV. o. t. szavalt el kellő rutinnal. Egy hazafias viszaemléke- zés ez a tragikusan megrázó napra, okt. 6. ra, melynek rémes mozzanatai a lelkes fia­tal, poéta tanár lelkében a képzelet tüne­ményes játékaival olvadnak egybe. A má­sodik szám Vidra Béla Vili. o. t. alkalmi beszédje volt, melyet zajos tetszéssel fogadtak társai. Lexa Károly VII. o. t. Farkas Ferenc: „Utolsó honvéd“ c.^ megható költeményét szavalta ezután érzéssel Otthonos fellépése már magában hordta a siker főrészét. Majd Windisch József VIII. o. t. rövid felolvasás­ban méltatta a nap jelentőségét, az ünne­pély befejező száma Nyári Pál VI. o. t. sza­valata, volt. Bátran és a lelkekhez szólva adta elő Ábráuyi Emil: „Tizenhárom“ c. költeményét. — Ivánka főszolgabíró és a rákospalo­taiak. Mikor a drabant-kofszak féktelen grasszálását megkezdte járásunkban, Bákos- pal.otán akadt két vezetői állásban levő fő­tisztviselő, ki egyenesen melléjük állt s a községet is a darabontokhoz akarták átve­zetni. .uz egyik tisztviselő már nyugdíjban van, a másik, Pál József jegyző fegyelmi el­járás alá került. Most a rákospalotaiak Vágó Ferenc főjegyző vezetése alatt vasárnap nagy küldöttséggel vonultak Ivánka Pál főszolga­bíróhoz, hogy megkérjék, felejtse el a múl­tat és menjen ki gyakrabban Rákospalotára, hol érintkezzék a néppel, melynek a múlt­ban oly jó hatását érezték. Ivánka a kül­döttségnek adott válaszában kijelentette, hogy távol állott tőle az, üogy nehezteljen a községre, de mint az ország legnagyobb járásának vezetője, nincs módjában, hogy kiszállhasson járásába. Arra kérte a rákos- palotaiakat, hogy válasszanak megbízottakat és azok jöjjenek fel hozzá, minden közér­dekű dologban nemcsak meghallgatja őket, de intézkedni is fog mindannyiuk megelé­gedésére. — Kanyaró miatt bezártak egy iskolát ! A múlt tanévet csakhogy betudták fejezni, kanyaró lépett fel Vácon, melyet a szomszédos községekből hoztak be hozzánk. Az iskolai év megszűntével alább hagyott a kanyaró s az egész vakációban alig volt egy-két meg­betegedés. Alighogy megnyíltak az iskolák, a kanyaró újra felütötte a fejét s most főleg Kisvácon grasszál. Rövid idő alatt húsz megbetegedés történt a gyermekek közt. A hatóság, hogy a kanyaró terjedésének gátat vessen, előterjesztést tesz Fazekas alis­pánnak, hogy a kisváci iskolákat a járvány megszűntéig zárja be. Az iskolák bezárása valószínűleg jövőhéten megtörténik. — A váci közös konyha. Ezúton is ér­tesítjük azokat, kik a váci közös konyha létesítése érdekében a kibocsátott iveket aláírták hogy az előkészítő bizottság ma, szerdán este hat órakor az Ipar-udvarban levő Sporthelyiségben értekezletetet tart. Érdeklődőket szivesen lát a bizottság. — Népénekkarok a váci járásban. Vá­con is a váci járásban megindult az agitáció a népénekkarok szervezése érdekében, A magyar iskolaegyesület tagja Ivánka Pál fő­szolgabíró indította meg. Hackt N. Lajos ta­nár, az országos agitáció szervezője lapunk mai számában erről cikket is ir. A váci járás közművelődési keire tegnap tartott választ­mányi gyűlést, melyen legnagyobb örömmel alakították meg a uépénekkarok szervezetét. Minden községben Zsidó kivételével, hol nincs erre alkalmas egyén — kijelölték az énekkarok vezetőit és már e hónapban meg­kezdik a működésüket. A vezetők a napok­ban Hackl tanár vezetése alatt gyűlést is tar­tanak. A váci népénekkarok szervezésére tegnap volt a városházán értekezlet. — Révész az izr. nöegyietnek. A váci izr. Montefiore Judit nőegylet elnöke ma kapta kézhez Révész Béla ügyvéd alapít­ványát, a következő alapitó levél kíséretében: „Hitközségünk főpapja újévünk első napjai­nak délelőttjén magyar szentbeszédet mondott. Első ízben hangzott el ezen napon a magyar szó a szószékről. Ezen örvendetes eseményt meg örökítendő: 200 koronás alapítványt teszek a nemes nőegylet javára, amely min­denkoron a hithűség és hazafiság nemtője volt. Isten áldása kisérje az ember szere tő és jótékony nőegylet működését,“ Ezen ala­pítvány kamatjával minden évben, tél ide­jére egy szegény iskolás gyermek lesz felruházva. Ezt az örök időre szoló jótéte­ményt. mely a hazafiság legszebb tanujelét adja, a nőegylet elnökség ez úton is meg köszöni — Munkások a polgármesternél. A váci szociáldemokrata pártszervezet vasárnap egy huszonöttagú küldöttséggel járult dr. Zádör János polgármester elé, hogy Kálió Antal rendőrkapitánynak október 10-ikére tett in­tézkedései ellen orvoslást keressenek. A mun­kások azt kérték, hogy egy népgyűlés meg­tartását és egy tüntető felvonulást az általános választói jog mellett engedélyezzen a polgár- mester. A munkások Ígérték, hogy a legna­gyobb rend fentartásáról maguk gondoskod­nak és kezeskednek, mig ha elfojtanák a munkások véleménynyilvánításának lehető­ségét, úgy bizonyos, hogy nem lennénekké- pesek a hevesebb munkásokat visszatartani s igy a város nyugalmát háborítanák. A polgármester megígérte, hogy megvizsgálja kérésüket, melyet adjanak be hozzá írásban, A munkások megnyugodva távoztak a pol­gármestertől abban a liiszemben, hogy kéré­sük teljesítve lesz, — A csendőrök fegyvere. A csendőrség megkapta az 1882-ik év óta használatban levő Kropacsek-fegyverek helyet a Maniichert, Töltényül a béketöttényeket használják, amelyek csak 600 lépésnyire vesznek, mig a háborutöltéuyek 2400 lépésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom