Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-06-23 / 25. szám
Vác, 1895. — Váci Hirlap melláklapja. — Junius tió 23 A jövő század szőlészete. Gonosz idők járnak a bortermelésre. Ma már minden héten felfedeznek egy uj állati minden páratlan héten egy növényi ellenségét a szőlőknek, úgy, hogy ma-holnap nem oly könyveket fognak kiadni, melynk az ily gombákat és rovarokat tárgyalják, hanem olyanokat, melyekben ezen állatok és gombák ki vannak hagyva, a végén egyszorüen megjegyezve, hogy a föbbiek- töl óvahodni kell, mert azok a szőlőt kegyelem nélkül pusztítják. A könyv igy sokkal rövidebb és világosabb lesz. Noé apánktól Guyo.ig nem volt a szőlészet annyi viszontagságnak kitéve, mint Guyottól a mai napig. Pedig az első korszak ötezer éves, a második csak húsz. A jó Noé, ki külömben a mi felfogásaink szerinj pupák volt, mert magába iszogatott koczintás nélkül, alighanem a bárkájába is bepakkolt néhány pint öreg bort, mert bizony nem tudom, mivel töltötte máskép a hosszú estéket a bárkában, mig odakinn zuhogott a záporesö, hisz akkoriban biblia sem volt (a 82-ik levelűt értem), sem ka- lennárium. És az öreg Guyot, ki oly elkeseredéssel harczolt minden bujtás, döntés ellen, hitte volna-e hogy tanait oly hamar magáévá teszi majd az uj aera ? Bizony az oltványokat nem lehet se bujtani, se dönteni, hacsak nem a filloxere takarmányozása képezi célunkát, a mi pedig ép oly istentelen, mint kárhozatos cselekmény. És ha ez a haladás igy tart még száz esztendeig, hová jutunk ? Talán üvegbura alá kell rejtenünk minden szőlőtőkét, corrosiv-oldattal mosogatnunk minden szombaton gyökereit, hogy a csuszók-mászoktól és baktériumoktól egyaránt megvédjük. Avagy esztendő múlva már csak a történeti feljegyzésbél fogják ismerni azt az itlt, mely a higgadtakat bolondokká változtatta, a bolondokat pedig kijózanitja? Szinte látom jönni a kort, midőn a folyton fokozódó hamisításoknak véget vetendő, a jövő század Wekerlé-je ily törvényjavaslatot nyújt be a t. háznak °„A szőlőterületek és pincekezelés államosításáról.“ És ezen szőlők rengeteg gyártelepekhez lesznek hasonlók,' két öles fal védi őket a'hivatlanok veszélyes behatolása ellen. Mert kérem a mai században legtöbb bajt a — vendégek okoztak. A filloxerát a ruháikon, a peronospora spóráit a körmük alatt. Hiába szénkénegezünk, forrázunk, permetezünk, szülőnket újra inficiálja a szomszéd, a szüreti vendégsereg. Mielőtt ama állami szőlőbe valaki betenné lábát, tetőtől talpig át kell öltözködnie s ha nem is meziiláb, mint ahogy a szentirás mondja „Vesd le saruidat, mert ezen hely szent“, hanem rézkénegbe mártott kaucsuk- ültözetben, dezinficiált taplóalakban és falábakon kezdheti csak meg vándorutját a m. k. telep üvegburkolatu utjain. Mert minden óvintézkedés dacára, szükséges, hogy a vendégek után felmossak az ösvényeket, nehogy egy észrevétlenül becsúszott conidiumból kifejlődjék a Sphaceloma- betegség. Az alacsony művelések mind megszűntek. A kertben egymás mellett huzádik végig a számtalan lágas, a Thomery és Cazenave- féle ma ismert lugasokat a formák merészségével messze túlhaladva. Ki is vesződnék azon számtalan kis szőlőtőkével, mikor mindegyik bokros fává növi ki magát idővel, hn kellő gondozásban részesitik. A tőke és sortávolság egyaránt négy méter, hisz ekként úgy meg vannak rakva a karós ágah szüretkor, kogy rudakkal kel kell alátámasztani őket. Egy-egy tőke maghoz átlagban két métermásza szőlőt, pedig nincs rajta több 15—20 fürtnél, de hát eljutottunk ndáig, a hol a zsidók voltak néhány ezer év előtt Kánaánban ! Hisz az anyaföld igen hálás tehén, ha az ember nemcsaök feji, de táplálja is, e tekintetben pedig mi kivánnivaló sem marad azon állami telepeken. A szőlőhöz tartozó épületekben van elhelyezve a tulajdonképpeni talajjavitó-gyár, hol száz munkás he- lyetesitő gépek készitik és keverik azon anyagokat, mikre az illető talajnak évről- évres züksége van, hogy a szüret által elvont elemeket ugyanoly vegyületben adja vissza a földnek. A trágyázás módja szintén egészen uj, de igen célszerű. Az egész szőlőben egy méternyire a föld alatt csőhálózat ágazik szét, melynek végső kifutói közvetlenül minden szőlőtőke alatt körcsatornát képeznek. Minden ily gyűrű számos apró nyílással van ellátva, melyből önműködő szelepen át a csövekben keringő oldott trágyák a földbe lesznek lövelve, a szőló végső gyökerecskéinek nagy megelégedésére, mert úgyszólvén csak szájukat kell kinyitniok az élvezetesnél élvezetesebb italok befogadására. A legnagyobb cső kezdete egyenesen a műtrágyagyárba nyílik, hol az óramüve! ellátott nyomattyu csak annyit szőrit a csőhálózatba, mennyi folyadékra a tőkéknek a legközelebbi három-négy nap alatt szükségük van. A gyö- kerecskék a vegetatív időszak alatt heten- kiut kétszer lesznbk „etetve“. Ha a töke a szőlőkor „legszélsőbb határát“ elérte, avagy valami más mechanikai befolyás folytán elpusztult volna, úgy a hozzávezető cső el lesz zárva, nehogy a drága nedv veszendőbe menjen. Mert azon már régen túl lesz a jövő század szőlésze, semhogy tápnövendékei közül valamelyik „ismeretlen“ fiziológiai vagy biológiai okból elpusztuljon. Azok a most napirenden levő „belbajok“, piros-, barna-, sárga-, halványkor azon kitűnő és egyenletes táplálék mellett mind elenyésztek, netaláni apoplexiára való hajlam pedig koplalás által lesz kúrálva. De hát ha fagy, jégeső, szélvihar nem fog e kárt tenoi azon terebélyes tőkékben ? Oh! az ming rég túlhaladott álláspont. Tél folyamán a szőlőlugasok szalmába lesznek pólyáivá, mint mapapság a szivattyús kutak, hisz a nagy jövedelem ily gondozást megenged. A tavaszi fagyok ellen pedig „a mesterséges felhők“ szolgálnak védelmük Tiz-tiz méternyire egymástól a földön tetszetős formájú öntött vastálak vannak elhelyezve, hová intenzív füstöt bocsátó és egyszersmint nagy hőt fejlesztő folyadék (a neve nem jut eszembe, valami . . . ol-lal végződő szénhydrát) öntetik tavaszszal. Ezen edények villamos battériával vannak összeköttetésben, ez pedig hőmérővel. Ha ez utúbbi -f- l°-ra leszáll, meggyül ama bizonyos folyadék és addig ég, mig csak a hőmérő -j- 5°-ot nem mutat Nyáron ugyanezen procossust használják az éji lepkék elpusztítására. (Folyt, köv.) Uj nyári vasúti menetrend. Érvényes 1895-dik évi imíjcis hó 1-étö!. Váczról—Budapestre. A vonat A nap szaka Váczról Budapestre indul érkezik száma megnevezése óra perez óra perez 127 személy reggel 6 30 7 25 117 » » 6 51 7 45 145 » V 7 19 8 10 1405 » » 8 — 9 .— 149 » délelőtt 9 54 10 55 147 kéj » 11 32 12 30 103 gyors délután 1 17 1 50 141 személy » 2 39 3 30 151 kéj 4 39 5 30 115 személy » 5 04 5 55 125 » este 7 13 8 05 1401 gyors 8 42 9 15 155 kéj » 8 50 9 49 143 személy éjjel 9 21 10 15 123 » » 9 50 10 43 153 kéj » 10 33 11 33 Budapestről— Váezra. A vonat A nap szaka Budapestről indul érkezik Váezra száma megnevezése óra [perez óra . perez 124 személy reggel 6 6 55 1402 gyors » 7 30 8 02 148 kéj » 8 44 9 41 116 személy » 9 20 10 08 142 » délután 12 15 1 06 152 kéj » 12 55 1 56 104 gyors » 2 20 2 52 126 személy » 2 35 3 15 150 » » 2 45 3 44 144 » » 4 35 5 26 154 kéj este 6 — 6 55 146 személy » 6 30 7 20 1406 » 6 50 7 43 156 kéj » 7 15 8 15 128 személy éjjel 9 30 10 25 118 » » 9 50 10 45 Jegyzet. A 104. sz. vonatnál Váczon csak felszálni lehet. A 145. és 146. sz. vonatok csak június 1-től közlekednek. A 147., 148., 151., 152., 153. és 154. sz. vonatok csak vasár- s ünnepnapokon közlekednek Bpest—N.-Marosközt. A 155. és 156. sz. vonatok szintén vasár- s ünnepnapon közlekednek de csak Budapest—Vácz közt.
