Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1888-06-03 / 23. szám
Vác /, 1888. büntethetőségét határozottan kimondja . btk. 263 §-a amaz intézkedésében, mikép jfüy esetekben az emelt vád bebizonyítását ín negengedi, s ennek eredményéhez köti a J üntethetlenség vagy büntethetőséget. Mi- ö'jjitán pedig a Curia jogerős döntvényei billen ugyanazon bizonyítékok alapján to vábbi jogorvoslatnak helye nincs, s az ■ ; ilsóbb bíróságok azokat felül vizsgálat sfelá venni nincsenek hivatva, ebből önként '/iSkövetkezik, hogy az alsóbb bíróságok iáital elfogadott indokokban mind az az is érvelés, mely minden a további bünvizsgálat n rendén ez irányban felmerült bizonyíték s istennek alapján a tényállás változása nél- >í kül a legfelsőbb bíróságok által jogérvénye >- sen eldöntött kérdést akarja felbolygatni q perrendszerütlen és semmis. Az alsóbb dtbiróságok feladata csak annak további m megvizsgálása volt, hogy a vádlott által ri hatóság előtt emelt vád foglal-e magában n rágalmazást, s ha igen, bizonyítható és d bjzonyittatott-e a rágalmazó állítás vagy ff nem? s ehhez képest büntethető-e avagy a nem büntethető? Ezen megszabott körön if túl terjeszkedni szemben a kir. Curia 't fennevezett 1828. sz. végzésével, ma már rí magának a kir. Curiának sem áll jogában, ii mert az meg Ítélt dolog, hogy vádlottnak interpellatio alakjában beadott irata hatóság előtt emelt vádinditványt képez, ennek jellegén pedig a további vizsgálat és végtárgyalás mit sem változtatott; minthogy az elrendelt további vizsgálat rendjén ez irányban a bizonyítás nem / változott, s a dotog természete szerint 3 épen nem is változhatott. E szerint a kir. L Duria most már csakis „stante concluso“ határozhatván, a bizonyítékokból úgy találta, hogy vádlott nem emelt tudva ha- i mis vádat, mert a vádbeli esetek egy ré- í r szében az általa vádoltnak eljárása tel- jesleg korrecktnek nem mondható, s igy helyesen mellőztetett a vád részéről a btk. 227 §-a, s helyesen lett a vád csakis a btk. 260 §-a alapján emelte. A vizsgálati adatokból kitűnik, hogy a ^vádlott által három pont alatt emelt büntetendő cselekményeket Sz. P. el nem követte, az alsóbb bírósági indoklásban felhozott ama körülmények, hogy közajkon forgó hírek által vádlott tévedésbe ejthetett, figyelmet érdemelnek ugyan, de csak arra szolgálnak alapul, hogy jelenlegi vádlott csak a btk. 260 §-a alapján volt vád alá helyezhető, mintán a vádlottnak interpellatio-kép beadott vádinditványára nézve ép ez okból nem állapítható meg VÁCZI HÍRLAP. az, hogy azt tudója a hamisan terjesztette volna a hatóság elé. — Miután azonban a vádlott által emelt vádak, melyek bebi- zonyitás esetében alapul szolgáltak volna Sz. P. bűnvádi elitéltetésére, alaptalanoknak tűntek fel, elannyira, ho^v ma»a a vádlott is megengedi azt, hogy az emelt vádaknak csak is valószínűsége lett bebizonyítva, s miután a valószínűség még nem bizonyíték : vádlott cselekménye a btk. 260 §-ába ütközik s e miatt őt a rágalmazás vétségében vétkesnek kellett kimondani. A büntetés megállapításánál tekintetbe vétetett az, hogy a vádlott által emelt vádak oly kérdéseket érintettek, amelyek neki mint községi képviselőnek ellenőrzési jogai körébe tartoztak s ezen joga gyakorlatának csak formájában tévedett, mikor alaptalan közhíreken megindulva, a helyett, hogy általánosb kérdéseket vetett volna fel, concret és határozott vádakat emelt, a felvilágosítás helyett büntetést kért, s igy interpellátió helyett vádinditványt tett; tekintetbe vétetett továbbá az, hogy az interpellátiójá- ban emelt vádaira adott feleleten megnyugodott s azokat jelen bünvád folyama alatt csak az önvédelem érdekéből tartotta fenn, miután egyénileg azoknak alaptalanságáról nem volt meggyőződve; tekintetbe vétetett végül a vádlottnak büntetlen előélete; eme lényeges enyhitő körülményeknél fogva a btk. 92 §-a alkalmazandónak találtatott. ÚJDONSÁGOK. * Személyi hir. Olgyai János siketnéma intézeti segéd-tanár Kolozsvár szab. kir. városa által felállított siketnéma intézethez, illetményei meghagyása mellett, egy évi szabadságoltatása tartamára, ideiglenesen kirendeltetett a Nagyméltóságu vall. és közoktatási minisztérium által. Örvendetes jelenségről tanúskodik, hogy e város az erdélyi siketnémák oktatás ügyét felkarolván az államtól csak tanerőt kért. * A bécsi férfi dalegylet a „Fiume“ nevű külön hajón tegnap (szombaton) d. u. 6 74 órakor vonult el Budapest felé városunk alatt. A Duna parton ezerre menő nép várta és kendőinek integetésével a városi hatóság pedig taraczk-lövésekkel üdvözölve. * Lovagló tanfolyam. A folyó hó 16-án összeállítandó lovagló tanfolyamba alább megnevezett 15 tiszt vezényelhetett: Bauczik Pál százados, Tóth Sándor, Traut- wein Sándor, Bagotai Eerencz, Rosznáky Béla, Somoskeöy Arzén, Pavech Lajos főhadnagyok, Szmik Pál, Maller László, Dohupel Lajos, Wowy Károly, Kovács Eerencz, Polonyi János Rothberger Ágoston és Réthy Vilmos hadnagyok. — Ezek közül a lovagló tanfolyamban részt vettek Somoskeöy Arzén főhadnagy 1881. évben és Polonyi János hadnagy a múlt évben. * Nevezetes vendége volt múlt héten a fegyintézetnek. Tóth Lőrincz kúriai tanácselnök, aki a börtönügy terén irt szakmunkáival nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is nagy feltűnést keltett, meglátogatta és tanulmányozta a helybeli fegy- közvetitőintézetet és államfogházat. Egy télnapi időzés utján, miután kifejezte elismerését tapasztalt fegyelem és rend felett az esti vonattal Budapestre utazott vissza. A magyar jogászegylet börtönügyi bizottsága f. évi június hó 1-én (pénteken) délután 6 órakor a budapesti ügyvédi kamara helyiségében (VJI kerepesi-út 8. sz.) ülést tartott. Az ülés tárgyai voltak : Atzél Béla nagyenyedi fegyintézet igazgató értekezése „Eegyházaink betegedési, halálozási és légürtartalmi viszonyai, összehasonlítva a külföldi viszonyokkal. 2. Dr. Gruber Lajos ügyvéd felolvasása „A rab élelmezésről.“ Városunkból jelenvoltak Kováé h Ernő orsz. fegy. igazgató és dr. Rákos y Béla orvos. * Szőlő-oltás. Tus A ntal szőlőszeti és borászati vándor tanár junius hó 12. és 13-dik napjain Váczon a szőlő zöld oltását fogja bemutatni és azra az érdeklődőket meg fogja tanítani. ■*' Vizsgálatok. A váczi római kath. iskolaszék felügyelete alatt álló elemi iskoláknál az évi vizsgák az alább következő sorrendben fognak megtartatni: 1. A felvárosi I. vegyes osztályban junius hó 4-én. — 2. A felvárosi II. III. fiosztályban junius hó 5-én. — 3. A felvárosi II. III. leányosztályban junius hó 6-án. Ugyanezen napon fognak a kézimunkák is bemutattatok — 4. Az alvárosi I- vegyes osztályban junius hó 8 án. — 5. Az alvárosi II. III. leányosztályban ju nius hó 9 én. Ekkor lesz a kézimunkák kiállítása is, — 6. A középvárosi I. leányosztályban junius hó 15-én. — 7. A középvárosi I. fiosztályban junius hó 16 án. — 8. A középvárosi II. fiosztályban junius hó 18 án. 9. A középvárosi II. III. leányosztályban junius hó 19-én. — 10. A középvárosi III. fiosztályban junius hó 20 án. 11. A középvárosi IV. leányosztályban junius hó 21 én. — 12. A középvárosi IV. fiosztályban junius hó 22 én. — 13. A középvárosi V. VI. leányosztályban junius hó 23-án. ügy az V. VI. leányosztály-, valamint a női ipariskola I. és II. osztály növendékeinek kézimunka kiállítása junius hó 23. és 24-én leend. — 14. A közép városi V. VI. fiosztályban junius hó 25 én. Ugyanaz nap délután 4 órakor a Flórián- utczai nyári tornahelyiségben Jfog az ősz szes növendékség tornavizsgája megtartatni. — 15. A női ipariskola I. és II. osztályában ju nus 26 án. — 16. Krenedits Matild kisasszony nőnevelő intézetében a felsőbb Junius hó 3. osztályokban junius hó 27-én. _ aj sóbb osztályokban junius hó 28-án. — Az ének- és zenevizsga június hó 29-én. Ezen vizsga délelőtt 10 órakor veszi kezdetét ?zent, gyónás junius hó 30-án. A szent áldozás julius hó 1-én lesz, mely után a bizonyítványok szétosztatnak. A vizsgák mindenkor reggel 8 órakor veszik kezfde- toket. A középvárosi iskolák osztályainak vizsgája az uj leányiskola dísztermében fog megtartatni. Aiaiutas es vizsgálatok. A v á c z városi ipariskolának az iskolaév vegére előirt kézimunka-, irás- és rajz- kiállitása a városházának tanácstermében rendezve, í o 1 y ó é v i j u n i u s h ó 10 én fog megtartatni, és megtekinthető lesz reggeli 9 óratol délután 5 óráig. Az osztály vizsgálatok következő napokra határozta! tak: Az előkészítő osztályban juniushó 12 en délután 4 órától kezdve. — Az első A. osztályban juniushó 13 an délután I órától kezdve. — Az első B. osztályban juniushó 15-én délután 4 órától kezdve. A második és harmadik osztályban 16-án délután 4 órától kezdve. — A hittanvizs- ?alatok junius 17-en lesznek megtartva, és pedig a rom. kath. tanonczokkal déle’ lőtt! 10 — 12 ig és délután 2—4-ig, és ugyané napon délután 4 órakor lesz az iskolaépületben a tanév ünnepélyes bezá rása és jó viselet-, tanulás , rajz- és kézi munkában jelesebb iparostanulók közt a jutalomdijak ünnepélyes kiosztása. Ezen ünnepélyre, valamint a vizsgálatokra és a fennemlitett kiállítás megtekintésére városunk közönségét, de különösen azi párosokat meghívja az ipariskolai bizottság. * Gyászhir. Nagy csapás érte Bölcs- Ív övy Dániel nyugalmazott dsidás kapitány és pesti háztulajdonost, aki a nyarat rendesen városunkban szokta tölteni kies dunaparti nyaralójában. Szeretett sógornője halt meg, aki már 8 év óta vezette a magányos öreg úr háztartását, kiérde- demelve mindazok nagyrabecsülését és sze retetét, akik a nemes szivü úrhölgyet is merték. A gyászjelentés igy hangzik: Alulírottak mélyen megszomorodott szívvel jelentik szeretett nővérük-, illetőleg sógornőjük- és nagy nénjüknek, Merkel Annának, élete 40. évében, hosszas szén védés után, f. é május 27-én történt elhunyták A boldogult hült tetemei május 29-én d. u. 4 órakor temottetik el, a ke- repesi temetőben, az engesztelő sz. mise áldozat pedig május 30-án d. e. 8 órakor mutattatik be az Úrnak a sz. Rókusz kápolnában. Budapest, 1888. május 27-én. Merkel Lajos cs. k. tüzérőrnagy, Merkel Henrik cs. k. főhadnagy, Merkel János főmérnök, Erdélyi Péter k. járásbiró, Dr! Horváth József k. aljárásbiró, Hasranek Alfréd es. kir. ezredorvos, Merkel Emilia, Antonia, Auguszta, Krisztina és Ida. Áldás és béke lengjen porai felett! * Az embertelenség netovábbja. Hogy vadállatok kegyetlenek, szívtelenek, azt lehet érteni, mert az állat öntudatosan szerezni. Fölkeresik az ügyefogyottakar, anyagilag tönkre menteket, szegénység- és nyomorban sinlődő egyéneket. Ékes szavakkal beszélnek nekik a mormonok Istentől nyert országának boldogságáról, annak regényes vidékéről, termékeny földéről; a mormon alattvalók függetlenségéről és kitűnő jólétéről. Leírják a bájos nőkkel telt háremek élveit, melyeket bármely mormonnak tehetségében és szabadságában áll magának megteremteni. Útiköltséget ajánlanak, sőt adnak is a hálóba kerített pioselytáknak. S ha a proselyta Utahba elérkezett, azonnal kap egy darab művelésre alkalmas földet; kap pénzt vagy anyagot, lakhelyének felépítésére. Régi vallását sem kell megtagadni az újdonsült mormonnak csak régi hitét keli a mormonok hitével megtoldania. Ily módon azután sikerül a missionariusoknak számos egyént megnyerni a mormon vallásnak. A próféta országának uj lakosa kezdetben azt hiszi, hogy ő nyakig úszik a boldogság tengerében. Hanem csakhamar ki kell ábrán- dulnia szegénynek. Értésére adják, hogy a nyert útiköltség, a föld, s a lakhely épitésére kapott pénz vagy készletek ára mind be van írva Young adósság-könyvében; s hogy ezt az adósságot apródonkint mind le kell törlesztenie. Tehát úgy az adóssági teher, valamint a többi mormonok példája kényszeríti az uj alattvalót a szorgalmas munkára. Ámde a nagy adó, s az adósságnak (melynek mennyiségét sem ismeri) — törlesztése jóformán fölemészti a véres verejtékkel szerzett jövedelem nagy részét. A kitűnő jólétet, ,a meggazdagodást, mely után a proselyta áhítozott, soha el nem érheti. Zúgolódnia, r.Qna«</líndnia nem szabad; mert jaj annak, ki ezt teszi. Utakban ellenmondást nem ismernek. Noha a mormon terület 1848-ban a Mexikóval kötött guadelupe-liidalgói béke után, ismét az Egyesült-államok hatósága alá került, a közlekedés nehézségei miatt üzel- meiket jóformán háborítatlanul folytathatták mindaddig, mig a Pacific-vasuti vonal ki nem épült. — Utah nemcsak a rabszolgaság hazája, hanem valóságos börtön is volt. A ki ide került, innét meg nem menekülhetett. Ugyanis az elámított és lépre jutott egyén, tisztességes utón csak úgy hagyhatta volna el Young országát, ha adósságait mind lefizette. Ez ismét csak úgy vala lehetséges, ha földét és lakhelyét eladja. Ámde Utah területén csak Youngnak volt pénze. O pedig soha sem volt hajlandó alattvalói birtokát megvenni. Ha az adós szökni akart: vagy azon veszélynek tette ki magát, hogy az Utahot környező rémes pusztán éhen fog halni, vágy pedig attól kellett tartania, hogy csakhamar utolérik őt Youngnak fogdmeg- jei, s viszahurczolják a börtönbe, melyet elhagyott. A mormon próféta egész a legújabb időkig annál szabadabban gyakorolhatta despotizmusát, mert Utah távol esvén a többi amerikai államoktól, nem volt senki, ki őt korlátozhatta volna. — Nem-mormon vallásu egyén — Utahban még csak 15 év előtt is, meg nem telepedhetett. Ha ily egyén jött a próféta országába, őt addig üldözték, mig onnét el nem távozott: ha ezt nem tette, orgyilkos kéz áldozata lett. De mióta a Pacific vasút kiépült, s Utah könnyen megközelíthetővé lett, azóta a Mormonország viszonyai lényegesen megváltoztak. Az unio-kormány lehetővé tette, hogy a nem-mormon vallásuak is megtelepedhessenek Utahban. Young kezéből nem vette ugyan ki az Unió azonnal az ország kormányát, sőt két Ízben a kormányzói tiszt vezetésével is megbízta. De mivel Utah, daczára annak, hogy területe körülbelül oly nagy, mint Francziaországé, nem vétetett fel az államok sorába, hanem egyszerűen területnek tekintetik. Az Unió legújabban nem-mormon kormányzót, rerndőrközegeket és törvényszékeket rendelt Utah területén. S az itt megtelepült nem-mormon lakosok védelmére az „uj Sion“-tói mintegy két angol mérföldnyire Camp Douglas nevű erődöt építtetett, s az ebben elhelyezett katonaság, s az erőd falairól a mormon főváros felé irányzott ágyuk, biztos maradást és lakhelyet esz közöltek azok számára is, kik nem hívei a mormon prófétának. Azóta mindinkább szaporodik az utahi nem-mormonok száma. A kath. egyház is szilárdan megvette ott lábát. A mormonok soká megakadályozták a nagy sóstó városban tervezett katholikus templom emelését; de mintegy 15 év előtt Scanlan hittérítő szembeszállva fenyegetéseikkel, egy kis temlomot építtetett, mely jellemzően Mária- Magdolna elnevezést nyert. Scanlaunak két segédlelkésze is van, kikkel a területen végzi a missionáriusi teendőket. Vezetése alatt a szent keresztről nevezett apaczak mint tanítónők és betegápolók működnek. A kisded fa virul és terjeszkedik. A kath. hívek száma máris közel ezerre megy. — Ugyanott a nagy sós városban az episcopalisok- nak is van templomuk. — De épen ez lett a mormonismusoknak megölő betűje. Youngnak régi despotismusát a „betolakodó i egyptomiak“ megbéniták, régi dicsfényét beárnyékolák. — A polygainia ellen pedig az Unió 1875-ben intézett támadást, midőn kinyilvánitá, hogy az törvényes házasságnak nem tekinthetik. Tehát a mormonok vallásának és országának két főtámasza: a despotismus és poly- gamia, többé-kevésbé már meg van ingatva. Továbbá pedig a mormonismus keblében támadt egyenetlenségek is siettetni fogják a secta megromlását. Ugyanis jelenleg három szakadár felekezetre oszolvák a mormonok. Young föltétien hívei: brighami- táknak, — a polygamiát. ellenző Smith fiainak követői: a josephitáknak nevezik magukat; s ezenkívül még egy harmadik secta: a gobeditáké is létezik. Young 1877-ben 76 eves korában elhalálozott, s vele a mormonismus főoszlopa kidőlt. Utódja Taylor lett, ki megválasztása alkalmával a mormonismus fények fentartására nézve szép ígéreteket tett ; de ki tudja, vájjon képes leend-e ígéreteit beváltani*? Mi legalább nem hiszszük ezt. A mormon országnak megváltozott \iszo nyai azt gyanittatják velünk, hogy a mormonismus fénycsillaga már lehanyatlott. Ktcskeméthy Auréllal mi is azt tartjuk, hogy „a mormonizmus csak egészen izoláltan, minden más államtól távol, valamely oczeáni szigeten állhatna fönn. Érintkezése az amerikai társadalommal, s az állam kormányával, elkerülhetlen összeütközéseket von maga után. Amerikát egeszen meg kellene hódítania, különben Amerika kebelében meg nem maradhat.“ Dr. Kazal]} Imre.
