Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)

Előszó

Előszó

Az arany ember

A hatalmas jellemek és a végletes érzelmek ábrázolásában Jókai Mór a legnagyobb romantikus elbeszélőnk. De ha valakit netán a korai kapitalizmus üzleti praktikái érdekelnek, meglepődve tapasztalhatja, hogy a Nagy Mesemondó ebben is igazi mester! Precíz realizmussal, majdhogynem szociologikus részletességgel tudósít nagy regényeinek mellékszálaiban arról, miképp fonódtak össze már a reformkorban az állami és a magánszféra érdekei és trükkjei a probt megszerzése érdekében. Ám tiszta szóval és rokonszenvvel ábrázolja a piacgazdaságnak azt az oldalát is, ahol áldozatos munkával és szorgalommal becsületes haszonra tehet szert a tisztességes ember. Ennek az új világnak a bősét, Tímár Mihályt nevezi egy idő után mindenki, úr és szolga, nemes és polgár eképpen a legszebb Jókai-regény lapjain: arany ember! Azért, mert tudása és szorgalma révén minden vállalkozása aranyat balt a kezében. És azért is, mert a magánhasznából nem sajnált a mások boldogulására áldozni.

Herend történetének is megvan a maga arany embere:

Gulden Gyulának hívták.

Aki elolvassa ezt a szép könyvet, Szűts István Gergely kitűnő munkáját, igazat ad nekem abban, hogy az ő sorsát, személyiségét jellemezve nem túlzás Jókai nemes kifejezésének használata.

Igaz ez már a kezdetekre is. Nomen est omen - tartja a latin mondás és ha hiszünk benne, az aranyforint német-holland eredetű elnevezésének bajor családnévként történő fölbukkanását nagyszerű pályafutások ígéretének tekinthetjük. Mindenesetre amikor a Nürnberget, Bécset megjárt batal Julius Gulden immár Budán, a Ganz Gyár kapujában havonta megszámolta az egyre vastagabb borítékban kézhez kapott mérnöki bzetését, a bankjegyeken fölbukkanó pénznevet mint saját családnevét olvasgatva, eltöprenghetett a fenti latin mondás bölcsességén. A gyáróriás üzleti sikereiben jelentős szerepet játszó, és így mind magasabb vezetői tisztségeket betöltő batalember belegyökeresedett a magyar világba, és Budapesttel együtt, a 19. század második felében megmagyarosodott bajor családja is. 1898-ban született Gyula fia - akinek az édesanyja ráadásul angol származású volt - kereskedelmi végzettséget szerzett, és magától értetődően érezhette magát magyar haza7