Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)

Előszó

finak, aki az I. világháború vérzivatarában sebesüléssel és kitüntetésekkel tett tanúbizonyságot a nemzethez tartozásáról. Meglepő módon, alig 25 éves korában nevezték ki a különösebb üzleti tapasztalatokkal aligha rendelkező fiatalembert a Herendi Porcelángyár Rt. kereskedelmi igazgatójává, főképp azon bizalom révén, amelyben őt a kor egyik legjelentősebb zeneszerzője és előadóművésze, a herendi gyár vezetésével is jó kapcsolatban álló Hubay Jenő és családja részesítette.

Gulden Gyula bebizonyította, hogy ez a bizalom nem volt alaptalan. 1923- tól 1948-ig vezette a Herendi Porcelángyárat, ezalatt bontakozott ki üzletemberi és fejlesztői tehetsége, piackutató érzékenysége, vállalkozó szelleme, olyan sikerrel, hogy e negyedszázad során az európai és az amerikai kereskedelmi körökben a gyárnak komoly tekintélyt, a porcelán-piacon pedig minden korábbinál nagyobb részesedést szerzett. E kötet lapjain a magasra ívelő karrier megannyi izgalmas részletéről olvashatunk. De nemcsak erről. Gulden, akárcsak Jókai hőse, nem csupán a vállalkozásban bizonyult igazi arany embernek. Hadd idézzem e kötet talán legmegindítóbb dokumentumát arról, hogy a gyár dolgozóinak tanúsága szerint miként viselkedett az igazgató úr az európai történelem legsötétebb éveiben:

„A Herendi Porcellángyár Rt. dolgozói és a gyár üzemi bizottságának a legjobb tudomása szerint dr. Gulden Gyula, aki 1944 decemberéig évtizedeken át működött, mint ezen gyárnak az igazgatója, a munkásokkal szemben mindenkor a legnagyobb megértéssel és humánusan viselkedett és a törvény előírta juttatásokon kívül gondoskodott arról, hogy a rászorulók megfelelő külön támogatásban is részesüljenek. Munkásjóléti és testedző intézmények létesítése iránt is intézkedett. A németajkú Herend vidékén következetesen szembeszállt minden hitlerista agitációval és azt a Herendi Porcellángyár területén teljesen és végleg kizárta. Fasisztaellenes beállítottságának bizonyságát adta azzal, hogy mint portugál konzul az embertelenül üldözötteknek védettséget nyújtott és ezzel saját életének kockáztatásával számos embertársának életét mentette. A munkásokkal szemben tanúsított ezen eljárásával minden becsületes dolgozó legteljesebb elismerését érdemelte ki. 1948. január 12."

E mondatok az embermentő Gulden Gyula igazi emlékműve. Arról tesznek tanúságot, amit Jókai olyan tökéletesen megfogalmazott: az igazi „arany emberből" fontosabb az ember, mint az arany. De mindez egyben egy gonosz kor vádirata is, hiszen az emberek mentője hamarosan maga is üldözötté vált: a kiépülő pártállami diktatúra elől a vállalatától és vagyonától megfosztott igazgatónak külföldre kellett menekülnie.

8