Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai Az ajkai ipartelepítés telephely elméleti vonatkozásai után következzék az ipartelepítés kronológiája. Ajka ipara és ezzel a várossá válása fogantatásának időpontja 1940. április 12. A Magyar Bauxitbánya Rt. alumínium előállításhoz szükséges energia igénye és az Izzó eredetileg kripton előállítást szolgáló erőmű építési törekvése ekkor találkozott. Az új erőmű felépítése közös érdekké vált. Az erőmű megépítéséhez tehát két irányból érkeztek impulzusok. Az egyik irány a kriptongyár energia szükségleteinek biztosítása, a másik irány a fontos hadianyaggá vált alumínium előállítására irányuló terv volt. Mindkét termékhez sok energia kellett. A timföldgyár és alumíniumkohó területét 1940 januárjában jelölték ki Tósokberénd határában.48 A terület a Székesfehérvár - Celldömölk vasútvonal, az Ajka és Csékút közötti földút valamint az Ajkát Tósokberéndtől elválasztó közigazgatási határvonal között feküdt. A gyár területe 41 hektárt foglalt el. Az erőmű építése 1941 nyarán kezdődött, az áramtermelés 1943 májusában indult meg. A kivitelezés csak 1947-ben fejeződött be teljes egészében.49 A hőerőmű helyét a timföldgyártól és alumíniumkohótól keletre jelölték ki Ajka határában, a vasút, az Ajka - Bódé településhatár, valamint az Ajka - Tósokberénd településhatár között, a volt Nirnsee- birtok területén.50 A timföldgyár és a kohó épületei a technológiai folyamat logikájának megfelelően kerültek egymás mellé. Az alumíniumkohó valamennyi technológiai fázisát egy épülettömbbe helyezték el. A kohó a vasút mellé került, ahogy az öntöde és a raktár is. Az alumíniumkohó építészeti terveit Kamarássy Jenő irodája készítette Sáry Ignác építész és Gyengő Tibor statikus közreműködésével.51 A timföldgyár és alumíniumkohó építését 1941. februárjában (másoknál márciusában) kezdték el. Az üzemet és a lakótelepet Sorg Antal budapesti építési vállalkozó építette, a kivitelezést Nemecz József mérnök irányította. Utolsó egységét 1943. február 5-én helyezték üzembe. Alumíniumot február 23-án csapoltak először a kohóban.52 Az ajkai timföldgyár és alumíniumkohó felvevőpiaca „a német export mellett az újonnan alapított hazai hadirepülőgép-gyár volt. "53 Az ajkai erőmű építését 1941. április 1.-én kezdték meg.54 Mások szerint 1941. június 3-án.55 Az erőmű tervezője dr. Enyedi Béla építészmérnök, kivitelezője a szombathelyi Andráskai-Müller cég volt.56 Mások szerint Aschner Jakab budapesti vállalkozó, aki a padragi vasutat is építette.57 A kémény, a hű48 Tilhof, 2009.180 49 Kozma, 1996. 157 50 Kozma, 1996.85 51 Deák, 2000.32 52 Tilhof, 2009.191-192 53 Germuska, 2004. 74 54 Tilhof, 2009.185 55 Kozma, 1996.100-102 56 Tilhof, 2009.186 57 Kozma, 1996.100-102 57
