Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete tőtorony, és a kazán kivitelezését Custodis Alfonz végezte. Az épület térfogata: 70.000 m3, szerkezete vasbeton, befoglaló méretei 90 x 70 m. A hőerőmű az áramszolgáltatást 1943. május 13-án kezdte meg az 1. sz. kazán üzembe helyezésével, a működési engedélyt 1943. december 22-én kapta meg.58 Az Ajkai Erőmű építésel947. december 10.-én fejeződött be a harmadik turbina üzembe helyezésével. Az erőmű valamint timföldgyár és alumíniumkohó építését 1942-től az ipari miniszter által kinevezett Petneházy Antalt miniszteri biztos koordinálta.59 Az új hőerőmű szénnel történő ellátása szükségessé tette a bányák kapacitásának növelését, illetve új bányák nyitását. A megállapodás alapján az Ajkai Kőszénbánya Rt. hozzákezdett területének kibővítéséhez. Ekkor nyitották meg a Gizella-táró és vonták működésbe a Jókai Bányát. Megindult továbbá a Padragi bánya területén az aknák mélyítése.60 Felmerül a kérdés, hogy Ajka üzemei 1944-ben milyen teljesítményre voltak képesek. A település szénbányáiban 343 000 tonna szenet termeltek ki. A timföldgyár 8.000 tonna timföldet, az alumíniumkohó 3.847 tonna alumíniumot gyártott. A termelés volumene ekkor még nem érte el a tervezett színvonalat. A hőerőmű 1943. év végén 22 ezer kVA teljesítményt nyújtott.61 Az 1945-ös év jelentős változást hozott Magyarország életében. A következő évek alatt alaposan megváltoztak a társadalmi, gazdasági és intézményi viszonyok. Mindezek kihatással voltak a település fejlődésére is. A politikai és intézményi szférában centralizációs folyamatok indultak meg, a tulajdonviszonyokat, pedig gyökeresen átrendezték. 1946. április 1-jével az Ajkai Timföldgyárat és Alumíniumkohót magyar-szovjet vegyes vállalattá alakították át, MASZOBAL Rt. néven. E néven működik 1955-ig. Elindultak az államosítások, előbb 1946- ban az ajkai szénbányákat, majd 1948-ban az ajkai timföldgyár és alumíniumkohót, végül az ajkai erőművet, és az üveggyárat vették állami tulajdonba.62 Népesség A gyárépítkezések sok munkáskezet kívántak. A kínálkozó munkalehetőségek sok embert vonzottak Ajkára és a környező településekre, az ország számos helyéről. A timföldgyár és az erőmű építése miatt nagyon sok az egyedülálló, gyermektelen albérlő - építőmunkás.63 Ezek a körülmények tükröződtek az 1941. évi népszámlálás adataiban. Az 1930. évi népszámláláskor Ajka 2.834 főt számlált. Az 1941. évi népszámlás idejére majd félezer fővel (488 fővel) nőtt meg a lakosság száma 3.322 főre. A népességszám emelkedés, 58 Tilhof, 2009.192,195 59 Tilhof, 2009.189, 206 60 Kozma, 1996. 85 61 Kozma, 1996.104, 113 62 Tilhof, 2009. 206-207 63 Tilhof, 2000.66 58
