Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Előszó
Előszó A Veszprém Megyei Levéltár, amely 2012 ősze óta a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeként működik, évek óta foglalkozik Veszprém megye, s tágab- ban Magyarország történetének első világháborút követő megrázkódtatásaival. Munkatársaink egyéni kutatói érdeklődése mellett, sőt annak eredőjeként Katochvil Károlynak, a Székely Hadosztály egykori parancsnokának egy szerencsés véletlen folytán intézményünk őrizetébe került hagyatékát kell említenem. Ez a maga nemében egyedülálló irategyüttes volt az, amely Nagy Szabolcs levéltáros érdeklődését a korszak, s annak helyi és országos eseményei iránt elmélyítette. Ennek az elköteleződésnek köszönhetően az intézmény évek óta színvonalas programokkal, beszélgetésekkel, filmvetítéssel emlékezik meg a világháborút lezáró trianoni békediktátumról. Megtörtént a hagyaték feldolgozása, amelynek eredményeképp 2008-ban nagyszabású nemzetközi konferenciával idéztük fel Veszprémben és Csíkszeredában a Székely Hadosztály történetét, majd a konferenciát követően a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Levéltárral és a nyíregyházi Jósa András Múzeummal közös vándorkiállítást készítettünk a témáról. E kötet szerkesztője 2011-ben publikálta Gottfried Barnával közös monográfiáját a Hadosztály történetéről. Mindezek szorosan kapcsolódnak jelen kötethez, hiszen a Székely Hadosztály tevékenysége nem érthető meg a tágabb összefüggések, 1918-1919 tragikus eseményeinek ismerete és vizsgálata nélkül. Ehhez - látszólag - bőséges szakirodalom áll rendelkezésre, mivel a második világháborút követően a kommunista diktatúra hősi előzményének tekintett Tanácsköztársaság országos és helyi történéseinek feldolgozása fontos szerepet játszott a rendszer identitásának formálásában. Az azonban már a kiadványok kézbevétele előtt is nyilvánvaló, hogy ezek döntő többsége ideológiai alapon közelít atémához,abennükfoglalttörténetek,eszmefuttatásoksajátostükrönkeresztül adják vissza a múlt eseményeit. A rendszerváltást követően - érthető okokból - csökkent a Tanácsköztársaság iránti érdeklődés. Mindezeknek köszönhetően a nagyszámú feldolgozás ellenére az érdeklődőknek a forrásokhoz kell fordulniuk, hogy választ kapjanak a kérdéseikre. A források pedig - többek közt - ott találhatók a levéltári raktárak mélyén. Feltárásuk a levéltáros, megszólaltatásuk a történész feladata.
