Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)

Előszó

2012 tavaszán megtartott konferenciánkon vidéki levéltárosok vállalkoz­tak arra, hogy megvizsgálják a világháborút követő évek helyi eseményeit elsősorban a levéltári dokumentumok tükrében, így remélve árnyaltabb ké­pet tárni a történésekről az érdeklődők elé. A konferencián elhangzott előadá­sok szerkesztett változatát tarthatjuk most kezünkben. A kötetben olvasható hét tanulmány közül öt foglalkozik a tanácshatalom működési mechanizmu­saival, amelynek hangsúlyos részét képezte hatalom megtartása érdekében a lakosság megfélemlítése, az úgynevezett vörösterror. A szerzők kiemelt fel­adatuknak tartották, hogy bemutassák azt a társadalmi közeget, amelyben a sokszor Budapestről vezényelt tanácshatalom megkezdte működését. így válik érthetővé a szereplők viselkedése, legyen szó akár a korábbi vezetők, tisztségviselők és az új hatalom együttműködéséről, egymásmellettéléséről, akár az olykor tettleges konfliktusokról. A vidéken csak egy-két hónapig regnáló új hatalom viselkedése időközben többnyire gyökeresen megválto­zott. Az írások bemutatják e változások logikáját is, a helybeli és a máshon­nan, jellemzően a fővárosból érkezett kommünárok eltérő viszonyulását a helyi társadalomhoz. A fennmaradó két tanulmány a Tanácsköztársaság bukását közvetlenül követő időszakra fókuszál. A bukás elsődleges oka a román megszállók kato­nai túlereje volt, azonban az idegen katonaság fogadtatása egyértelműen jelzi, a Tanácsköztársaságnak nem volt társadalmi bázisa, a kötet alcímét idézve, vidéki hátországa. A vörösterrort azonban nem követte az élet normalizáló­dása - sem ott, ahol a megszállók tartósan berendezkedtek, sem ott, ahol a magyar különítményesek vették kezükbe az irányítást. Az ő tevékenységük azonban - a bemutatott példák erre utalnak - éppúgy nélkülözte a széles tár­sadalmi támogatottságot, mint a korábbi időszak eseményei. A konferencia előadói, egyben a kötet szerzői az események országos szin­ten történő értelmezése helyett a helyi közösségek tapasztalatainak leírására vállalkoztak. így egyszerre szól a kiadvány a történészszakma művelőihez, illetve a saját és szűkebb pártiájuk múltja iránt érdeklődő közönséghez. Köszönetét kell mondanunk a Nemzeti Kulturális Alapnak, amely mind a konferencia megrendezését, mind a kötet megjelentetését támogatta. Veszprém, 2013 márciusa Hermann István igazgató A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára

Next

/
Oldalképek
Tartalom