Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Bene János: Nyíregyháza román megszállása 1918–1919-ben
Bene János Bencs Kálmán polgármester a román megszállás utolsó idejéről szóló jelentésében még azt is hozzáfűzte, hogy ezután Frunzescu alezredes a városra 500.000 korona büntetést rótt ki, őt 15 napra állásából felfüggesztette, Kiss Sándor rendőrkapitányt és Buday János csendőr századost egyhavi fizetésükre megbüntette, s mindettől csak a debreceni román zónaparancsnokság utasítására állt el.24 Frunzescu a legkeményebb szigorral igyekezett a rendet fenntartani, minden társas összejövetelt megtiltott, még a városi képviselő- testület ülését is, így az csak 1920. március 19-én, a román kivonulás után ült össze abban az évben először. A mind inkább romló viszonyra jellemző, hogy a megszálló parancsnokság még januárban eltávolította Ujfalussy Dezső főispánt, mert ő nem volt tovább hajlandó együttműködni a románokkal, s helyébe Rónay Jenő bankigazgatót nevezték ki prefektusnak, aki viszont el sem foglalta hivatalát. Ugyanakkor Joan Cizmas tábori lelkész kapitány, a helyi cenzúra vezetője egyre szigorúbb rendeletekkel próbálta elejét venni a mind jobban feléledő levelezésnek, a szaporodó - és be nem jelentett - színház és moziműsoroknak: „A román királyi cenzúra hivataltól. 2. sz. Működésem ideje alatt több szabálytalanságot tapasztaltam, mely szabálytalanságok részint megnehezítik a cenzúra hivatalt, részint megakadályozzák a postaforgalom gyors lebonyolítását. A további szabálytalanságok és kellemetlenségek kikerülése végett újból felhívom a közönséget valamint az összes hivatalokat a következő szabályok pontos betartására: 1. A fennálló katonai rendeletek értelmében úgy a hiv. mint a magán jellegű levelek csak nyitva adhatók fel postára. 2. A levél feladójának - pontos olvasható neve és lakása a levélboríték hátlapján feltüntetendő. 3. Névtelen leveleket feladni büntetés terhe alatt tilos. 4. A privát-jellegű levelek 2 oldalnál nagyobb tartalmúak nem lehetnek, - nagyobb tartalmú leveleket vagy táviratokat a cenzúra nem továbbit. 5. Minden magán vagy hiv. jellegű hirdetmény, falragasz román és magyar nyelven nyomtatandó. 6. Minden nyilvános helyiségben előadandó műsor mozi vagy színházi előadás, vagy beszéd csak előzetes cenzúrálás után engedélyezhető. 7. A helybeli és vidéki nyomdák figyelmeztetnek, hogy cenzúrálás nélkül, semmiféle néven nevezendő nyomtatványt, meghívót stb. nem szabad kinyomtatni."25 1920. január 12-én Frunzescu alezredes úgyis, mint a vármegye katonai kormánybiztosa, úgyis, mint Nyíregyháza helyőrségparancsnoka 4. számú rendeletében tudatta, hogy bár előzőleg felszólította a lakosságot a telefonok és lőfegyverek bejelentésére és beszolgáltatására „[...] mindezek dacára újabbi időben Elekes László demecseri lakosnál egy telefon, Klein Ignác nyíregyházi lakosnál pedig egy Mannlicher-fegyver találtatott. Mindkettő tudta, hogy az illető rendelet kihágásáért katonai hadbíróság elé kerül, mindenféle néven nevezendő eszközhöz folyamodott, hátha sikerül a reájuk várandó büntetés terhe alól felszabadulni [...] Ennélfogva mi: Frunzescu alezredes, Szabolcsvármegye kormánybiztosa és Nyír24MNL SzSzBML V.72. 1920. márc. 19. Kgy. 2/1920. 25Nyírvidék 1920.1. 10.1. 88
