Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)

Bene János: Nyíregyháza román megszállása 1918–1919-ben

Nyíregyháza román megszállása 1918-19-ben

egyháza helyőrség parancsnoka, következőket rendelem el: 1. Akiknek birtokában még telefon vagy bárminemű fegyver van, azokat az illetékes térparancsnokságoknak azonnal bejelenteni és beszolgáltatni kötelesek és ezeket a térparancsnokságok nyilvántartásba és raktárba helyezik el. 2. Mindazok, kik vadászati fegyver-engedéllyel bírnak és vadászati fegyverük van, a vadászati engedélyüket bemutatni kötelesek, bebizonyítani tartoznak, hogy miféle fegyvernem birtokában vannak, mert magától értetődik, hogy vadászati fegyver alatt sem karabin [karabély - a szerző], sem pedig katonai lőfegyver értendő, hanem 1 vagy 2 csövű vadász-fegyver. 3. Épp a magyar nemzet érdekében felhívom a vármegye közönségének figyelmét, hogy ezen rendéletem, valamint az előbbi rendeletek tiszteletben tartására és pontos végrehajtására."26

Másnap újabb rendelet hagyta el Jóba Elek nyíregyházi nyomdáját, melyen Frunzescu mellett Mateicu főhadnagy, a térparancsnok neve is szerepelt. Ebben, a szám nélküli rendeletben újabb megszorításokról értesülhettek a vármegye és Nyíregyháza lakói: „Tudomására hozzuk mindenkinek, hogy 1920. január hó 13-ával kezdődőleg este 10 órakor az összes korcsmák, kávéházak, vendéglők, mozgószínházak és más hasonló helyiségek bezárandók. Este 11 órán túl az utcákon járni tilos. Akik ezen idő után az utcán találtatnak, bekísértetnek. Folyó hó folyamán magánjellegű családi mulatságra engedélyt senki sem kaphat. A mai nappal kezdődőleg a villanyfény este 11 órakor eloltandó. Ugyancsak a mai nappal kezdődőleg az összes órák a vasúti óra szerint igazítandók. Az összes helyi üzletek raktárak helyiségeiben a közszemlére kitett árucikkek árai feltüntetendők.”27

1920. január végén a megszálló parancsnokság elrendelte a 12 éven felüliek népszámlálását, melynek eredményeként kiderült, hogy Nyíregyházán 28300 ember élt akkor, ebből 13111 férfi és 15189 nő. A lakosság túlnyomó többsége magyar: 28047 fő, a többi más nemzetiségű (német 86, tót 72, cseh 20, lengyel 18, bolgár 17, zsidó 15, orosz 10, román 7, szerb 4, horvát 2, rutén 1, francia l).28

„Eleinte azt hittük, hogy talán azt akarják megállapítani, hogy hány idegen nemzetiségű egyén tartózkodik Nyíregyházán, későbben azt hittük, hogy talán termény requirálással fog összefüggni ezen népszámlálás, semmi esetre sem gondoltuk azonban azt, hogy aljas gondolkodásukkal egy újabb hadi sarczot akarnak kiróni a városra az által, hogy az összeírott 12 éven felüli lakosok részére személyazonossági igazolványt állíttatnak, amelyet mindenkinek 4 koronáért kellett megváltani. Ennek végrehajtására azonban már idejük nem volt, a pénzt azonban behajtották az állam- pénztáron." - írta Bencs Kálmán,29 majd a jelentésében még hozzátette, hogy „Frunzescu lehetetlen szereplése felettes katonai hatóságának is feltűnhetett, mert hirtelen elvezényelték és helyette Lazarescu ezredest küldték Nyíregyházára, aki megértő magatartásával a megszállás hátralévő napjait tűrhetővé tette számunkra."30

26 JAM 67.390.1.6.

27JAM 67.390.1.3.

28Nyírvidék 1920.1. 31. 3.

WMNL SzSzBML V.72. 1920. márc. 19. Kgy. 2/1920.

^MNL SzSzBML V.72. Polgármesteri jelentés az 1920. évről. 4.

89