Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
XII. A nemzeti sport élvonalában
Az első világháború a korábbi hagyományos fürcdi versenyeknek is véget vetett. A háborút követő években még meg-meg szólaltak a puskák, de azután minden elcsendesedett. Mint Peremartoni Nagy Sándor írta: „Az utolsó galamblövések 1925-ben hangzottak el. Ekkor már a lőtér közelében annyira szaporodtak a fürdőzők, a csónakázók és a sétálók, hogy a fegyverek használata veszéllyel járhatott volna. A galamblövő sporthoz Füreden a leghűségesebbek Vaszary Ernő fürdőigazgató és dr. Loessl Lajos füredi orvos voltak. Az ő vendégükként néha én is részt vettem e nagyon kedves szórakozásban, a tőlük kapott kétcsövűekkel. Elő galamb helyett agyagból égetett vékony falú gömbökre lőttünk, amelyeket egy rugós szerkezet röpített ki mindig változó, ismeretlen iránvba." itt értek véget a balatonfüredi galamblövő versenyek. A népszerű fürdőhely gyarapodása, a gyógyulni vágyók nyugalomra vágyása miatt e szép, de zajos sportágat nem lehetett tovább űzni. 38 A BSC és a leventesport 1919 őszén a háborúban vesztes Magyarországon a MOVE (Magyar Országos Véderő Egvesület) elnöksége elrendelte, hogy a területi szervei alakítsák meg sportszakosztálvaikat. Karácsony előtt a Székesfehérvárra összehívott gyűlésen az ifjúság lövészeti képzését és testgyakorlati nevelését tárgyalták. A dunántúli központi kormánybiztos által tartott értekezleten minden városból, járásból egy küldött vett részt. A sportirányítás központosítását szolgálta a különböző szintű testnevelési bizottságok létrehozása. Az állam a testnevelésben és a sportban használható eszközt látott céljai megvalósítására. A nemzetgyűlés által 1921 decemberében elfogadott 1921. évi 53. tc.-ben - amelyet később levente alaptörvénynek is neveztek - a testnevelés feladatait ügy határozták meg, hogy az burkoltan katonai előiskolát jelentsen. A törvény értelmében az állam köteles volt minden iskolában gondoskodni a mindkét nembeli ifjűság rendszeres testneveléséről. A községek és városok kötelezettségévé vált a testnevelés támogatása, sportpályák és gyakorlóhelyek létesítése. Az 1924-ben megjelent végrehajtási utasítás az elemi iskolát elvégzett fiukat arra kötelezte, hogy 21 éves korukig leventeegyesületekbeii kötelező testnevelési képzésben vegyenek részt. Balatonfüreden 1920 elején megalakult a Járási Ifjűsági és Testnevelési Bizottság, 1922-ben Balatonfüreden és Balatonarácson a Levente Testedző Egyesület. A sportágak közül legtöbbször az atlétika, evezés, úszás, birkózás, távúszás, vívás, hosszútávfutás és a labdarúgás szerepelt a sportversenyek programjában. A leventék rendszeresen részt vettek a Balatoni Sporthét versenyein. A fürediek sportolási lehetősége jelentősen kibővült, amikor 1924. szeptember 17-én megalakult a Balatonfüredi Sport Club. (Nem hivatalosan 1923-tól működött.) A BSC a labdarúgás mellett sokat fáradozott az autós- és motorversenyek szervezéséért, az atlétika fejlesztéséért, a vívás és birkózás népszerűsítéséért. 1926-ban a BSC teniszpályát épített, a leventék atlétikai és kerékpárversenyen vettek részt. 1927-ben megalakult a Balatonfüredi Járási Lövészegylet, melyet nemsokára követett a helyi lövészegyesület megalakulása. 1929-ben az arácsi strandfürdőnél rendezett agyaggalamblövő verseny felidézte a régi lövészversenyek hangulatát. Uj színt hozott az iskolai sport. A polgári iskolai tanév rendszeresen tornavizsgával zárult. A BSC 1931-ben megrendezte az első autós-motoros versenyét. Felavatták a lőteret, és a BSC sportolói sakkban, pingpongban mérhették össze erejüket klubházukban, a Harangi-féle vendéglőben.
