Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

XII. A nemzeti sport élvonalában

Az 1930-as évek közepére pezsgő sportélet alakult ki Balatonfüreden. Ebben már nemcsak a helyi sportegyesületek, hanem országos sportszervek is részt vettek. 1932-ben megalakult a Magyar Turista Egyesület balatonfüredi szakosztálya. Ezen időszak kétségtelenül legérdekesebb híre, hogy az 1929-ben megalakult Magyar Vitorlás Yacht Szövetség 1933-ban Balatonfüreden rendezte meg - magyar elgondolás szerint nyolc egyforma 22-es jollén az Európa-bajnokságot. 1934-ben a leventék lövészetben, tornában versenyeztek, salakos futó- és ugrópálya épült, versenyt rendezett a Balatonfüredi Tenisz Társaság. A BSC klubhelyiségében sakk-, biliárd- és dominó versenyek zajlottak. 1935 főbb sporteseményei közé tartozik a X. Járási Leventeverseny, a teniszklub pályáinak felavatása, a BSC birkózó és ökölvívó versenye. Elterjedt a szellemi sport, a sakk is, amely az első világháború előtt Balatonfüreden még úri sportnak számított. 1913-ban a balatonfüredi ifjúság vigalmi bizottsága által rendezett versenyt Vidor György nyerte. A két világháború közötti években az Ipartestületben és a Római Katolikus Legényegyletben is tartottak versenyeket. A Balatoni Sporthét Az első sikeres, több sportágra és több városra kiterjedő balatoni versenyeket 1936 szeptemberében rendezték meg. Már 1935-ben kísérletet tettek a vetélkedők megrendezésére, de egyedül Siófokon sikerült megtartani a sporthetet a Balatoni Intéző Bizottság szervezésében. A balatoni idényt megnyitó, az idegenforgalmat növelő csapatversenyekre a rendezett és szervezett felkészülés 1936 elején indult meg, amikor megalakult a BIB mellett működő Balatoni Sport Intéző Bizottság, melynek feladata volt a versenyek előkészítése és lebonyolítása. A bizottság - az Országos Testnevelési Tanáccsal és az Idegenforgalmi Hivatallal karöltve - 1936 tavaszán Albrecht főherceg vezetésével hozzálátott a balatoni versenyek programjának részletes kidolgozásához. Fő célkitűzésüknek megfelelően a Balaton-part keleti felén minden nagyobb fürdőhelyet be akartak vonni a nemzetközi sportversenyekbe. Mivel ez találkozott a kormányzat szándékaival, lázas sietséggel megindultak az előkészületek. A szervezők nem számíthattak igazán rangos nemzetközi versenyekre, hiszen a szükséges anyagi eszközökkel, létesítményekkel nem rendelkeztek. Az előkészületeket mégis siker koronázta. 1936. szeptember 5. és 12. között megrendezték az első nagyszabású, sok fürdőhelyet és sok sportágat megmozgató balatoni versenyeket. Tihanyban vitorlás- és sportrepülő-, Tihany és Balatonfüred között úszó-, Balatonföldváron autósverseny volt. Balatonalmádiban a teniszezők, vívók, asztaliteniszezők, céllövők találkoztak, és Balatonkenesén is vitorláztak. A legtöbb sporttalálkozó Siófokon zajlott le, ahol a lovasok, galamblövők, úszók, vízilabdázók, műugrók versengtek a díjakért. Mint egy korabeli jelentésben írták: „a versenyek sok embert tartottak mozgásban a Balaton keleti felén." A Balatoni Intéző Bizottság értékelte a Balaton menti települések részére első ízben kiírt bajnokságot: 1. Balatonfüred, 2. Marcali, 3. Tapolcai Vasutas. A sporthét versenyeinek ez a területi megosztása hosszú időn keresztül megmaradt, és a versenysorozat nemzetközivé bővült. Balatonfüred adott helyet 1939-ben újabb vitorlás EB-futamoknak, nemzetközi teniszversenyeket, úszóversenyeket rendeztek. Erősödött a téli sportok iránti érdeklődés. A korcsolyázás mellett egyre tőbb jégvitorlás jelent meg a Balatonon. 1937-ben vidám jégnapokat rendeztek Balatonfüreden, melyet az elkövetkezendő években rendszeressé tettek.