Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Katona Attila: Egy megölt eszme, egy ártatlan vértanú. - Batthyány Lajos emlékezete Vas vármegyében a dualizmus korában -

JEGYZETEK Huszár Károly néppárti politikus, sárvári képviselő az alábbiakban jellemezte szoboravató beszédében 1913 októberében az 1849-ben kivégzett miniszterelnököt. „Egy megöli eszmének elnémított mártírja, egy ezeréves szenvedésnek ártatlan vértanuja, egy haladni akaró nemzetnek kivégzett prófétája volt ez a nagy ember." Áll a szobor! A vértanú miniszterelnök emlékünnepe. = Szombathelyi Újság (továbbiakban: SZU), 1913. okt. 14. 2. p. Jelen tanulmány a Berzsenyi Dániel Főiskolán 2007. november 12-én tartott „Fidelitate et fortitudine" Batthyány emlékezete című tudományos konferencián elhangzott előadás írott változata. Gerő Andreis: A hiányzó Batthyány-kultusz. In: Batthyány Lajos emlékezete. Szombathely, 2000. 131. p. Az 1999 szeptemberében Szombathelyen, a vármegyeházán tartott ünnepi Batthyány konferencia záró előadásaként született meg az írás. Gerő, 2000. 123-132. p. A manapság is működő Professzorok Batthyány Körét pszeudo szellemiségű és nem a történelmi örökség ápolására hivatott egyesületnek tartja. Gerő, 2000. 123. p. Urbán Aladár: Gróf Batthyány Lajos emlékezete. = Aetas, 2000. 1-2. sz. (továbbiakban: Urbán, 2000.) 132-158. p. (i Urbán, 2000. 157. p. Katona Attila: „Mulandó az csupán, ami földi." Száz év múltán a Vas megyei Kossuth centenáriumról. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények (továbbiakban: VHHK), 2002. 3. sz. 5-7. p. A tudományos megítélés változását lásd: Urbán, 2000. 135-156. p.; Molnár András: Viani meam persequor. Batthyány Lajos gróf útja a miniszterelnökségig. Bp., 2007. 27-45. p. Az aradi gyász = Vasmegyei Lapok (továbbiakban: VL), 1867. nov. 4. 2. p. Bqjzik Zsolt: A Vasvármegyei Honvédegylet története. In: Előadások Vas megye történetéből. 3. Szerk. Tilcsik György. Szombathely, 2000. 452-454. p. (Vas megyei levéltári füzetek; 9.) Varsányi Péter Istvcin: Lesz-e „ragyogó szobra" Batthyánynak Szombathelyen? = Vasi Szemle, 1994. 4. sz. (továbbiakban: Varsányi, 1994.) 564. p. ia

Uo. 13 Ferenczi Zoltán: Deák élete. 3. köt. Bp., 1904. 415-416. p. A Pesti Napló 1869. december 31-ei számáról van szó. Ide Lajos és temetései. = Sic itur ad astra, 1993. 2-4. sz. (továbbiakban: Stefán, 1993.) 9. p. A Pesti Napló 1869. december 31-ei számáról van szó. Idézi: Stefán Ildikó: Gróf Batthyány 15 Urbán, 2000. 139. p. A mintát ritkán szokták emlegetni József nádor temetése szolgáltatta. Katona Tamás: Batthyány és az aradi vértanúk temetése. = História, 1989. 3. sz. (továbbiakban: Katona, 1989.) 17. p. Bat Uo. Idézi: Stefán, 1993. 14. p. Batthyány-gyászünnepély. = VL, 1870. jún. 10. 3. p. 1!) Szombathelyen 1873-ban nevezték el a város déli részén lévő területet Batthyány térnek, de nem szólt a fáma arról, hogy melyik Batthyány tekinthető a névadónak. Azt Varsányi Péter István cikkében csak vélelmezte, hogy Lajosról lehet szó. Feiszt György inkább Fülöpre gondolt, aki valaha a vármegye főispánja és a terület egykori birtokosa volt. Mi Feiszt György megállapításával értünk egyet. Varsányi, 1994. 564. p. Feiszt György: Szombathely utcanevei és utcanévváltozásai. Szombathely, 1995. 14. p. (Acta Savarieusia; 11.) 8^