Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Katona Attila: Egy megölt eszme, egy ártatlan vértanú. - Batthyány Lajos emlékezete Vas vármegyében a dualizmus korában -

A szélesebb közvélemény 1861-ben értesülhetett erről. Urbán, 2000. 136. p. Nem követelték vissza elkobzott birtokaikat sem. Stéfán, 1993. 14. p. Halász Imrére hivatkoznak a cikkek. Idézi Katona, 1989. 18. p.; Stéfán, 1993. 14. p. 2

* Batthyány Amália (1837-1922), Batthyány Géza (1838-1900), Batthyányi Ilona (18421929), Keglevich Béla (1833-1896), Batthyány Elemér (1847-1932. január 9.) A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. 1. köt,. Összeáll. Gedenus János József. [Bp.,] 1990. 130-131. p. Batthyány Lajos gróf, az első magyar miniszterelnök élete és halála. Idézi: Stéfán, 1993. 6. p. Erre a szerepre az aradiak nagyobb eséllyel pályázhattak, pl. 1899-ben egy cikkben arról írtak, hogy Török Ignác családja nemescsói eredetű, következésképpen a vármegye személyes áldozatának is tekinthető a kivégzett tábornok. Balogh Gyula: Török Ignác ősei. = Vasvánnegye (továbbiakban: Vvm.), 1899. okt. 12. 6. p. Halálának félévszázados évfordulóján Ikervárott adták át azt a rózsafüzért a családnak, amit Vécsey Károlynétól kapott, a csanádi püspök és eddig féltve őrizte és csak most jutatták el a Batthyányaknak. Ikervár ünnep. = SZU, 1899. okt. 8. 4. p. Molnár András: Viani meam perseqnor. Batthyány Lajos gróf útja a miniszterelnökségig. Bp., 2007. 77-80. p. Lásd utóbb a sárvári képavató ünnepséget 1900-ból. Szobrot Batthyánynak. = Vvm., 1906. okt. 7. 1. p. Utóbb is gondot okoz, hogy eltérő dátumok vannak a gróf születését illetően: 1807, 1809. Kaffehr Béla: A legszomorúbb napon. = Vvm., 1899. okt. 8. 1. p. 33 Ünnep után. = SZÚ, 1899. okt. 1. p. Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Bp., 1999. 51. p. Érzékelhetően fogytak az egykori honvédek és nemzetőrök, emlékeik, dicsőségük már a helyi emlékezet részévé vált. A magyar nacionalizmus megerősödése is megkövetelte, hogy az ünnep az állam által elfogadható (a nemzetiségi nacionalizmusokat nem gerjesztő és az udvart nem ingerlő) formákban tartsák meg, ezért az állam képviselői látványosan nem reprezentálták magukat, de eszközrendszerük révén támogatta az ünnepeket. 35 Kaffehr Béla: Március 15. = Vvm., 1898. már. 13. 1. p.; Jánossy Gábor: 1848-1898. = Vvm., 1898. márc. 17. 1. p.; Március 15-e Szombathelyen. = Vvm., 1898. márc. 17. 1-2. p. Kaffehr Béla: Király és nemzet. = Vvm., 1898. ápr. 14. 1. p.; Vasvármegye díszközgyűlése. = Vvm., 1898. ápr. 14. 2. p. Bár a nap megteremtése aktuálisabb célokat is szolgált, hogy a nemzet által választott március 15-e helyett 1848-ról a politikai testületek április 11-én emlékezzenek meg. Szemmel láthatóan ennyi történt. A király és a nemzet kibékülésének tartott pillanatot nagyon nem kellett ünnepeltetni, mert Ferenc József legitimitása enélkül is erős volt a magyar társadalomban. Értekezlet az Országos Nemzeti Szövetség szombathelyi fiókjának megalakítása tárgyában. = Vvm., 1898. ápr. 21. 3. p.; ONSZ = Vvm., 1898. máj. 12. 2. p.; A Nemzeti Szövetség szervező bizottságának az ülése. = Vvm. 1898. máj. 19. 2. p. Kevés irodalom foglalkozik a dualista állam által gerjesztett civil szervezetekkel. A Nemzeti Szövetség célja: „Emberséges és hazafias gondolkodást és érzést terjesztő, napi és pártpolitikától, vallási és nemzetiségi és osztálykülönbségtől független szervezet útján közreműködni a társadalmi egységet és rendet zavaró okok hatásainak megszüntetésében." A szer83