Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

1. szám - MŰHELY - Hargitai József: Csonka Ernő művészetéről a róla megjelent díszkiadású album kapcsán

hezebbre fordult, mert a gimnáziumi taníttatás költségeit küzdelmesen tudták csak összekuporgatni. A sikeres érettségi után talán ez játszott szerepet abban, hogy fél évre magára öltötte a novíciusi reverendát, de ráébredt arra, hogy egy életre mégsem tudja elkötelezni magát a papi pályával. Sok küzdelem és állás­keresés után 1940-ben úgy döntött, hogy katonai pályára lép, s kérte sorkatonai szolgálatának, s kiképzésének megkezdését. 1944-ben az orosz frontra vitték, s mi lehetett a sorsa? Hadifogoly lett. Három év alatt több lágerélet poklát is meg­járta, de Jósorsa és élniakarása segítette őt a gyötrelmek és szenvedések elviselé­sében. A megpróbáltatások azonban itthon is folytatódtak, az álláskeresés vergő­désében évek múltak el. 1949: sorsfordító év az életében; megházasodott. A hit­ves, Márta segített, s gyakran ő öntött hitet és erőt a csüggedő férjbe. 1964-ben Budapesten elvégezte a Marxista Egyetem 2 éves filozófia-esztétika szakát. Az iskolában nagyszerű pályatársakkal, értelmiségiekkel kötött barátságot. Kiváló ta­náraitól - átpolitizálás nélkül - láthatárirányító szakmai ismeretekre tett szert, amelyeket pályáján és a festői tisztánlátásban is kamatoztatni tudott. Lassan a maga sorsát is a saját kezébe tudta venni. Évek múltával rátermettségének, te­hetségének megfelelő munkakörbe jutott. Kezdetben a Földműves Szövetkezet­nél és a Nagyszálló Vállalatnál került állásba. A Moziüzemi Vállalatnál és a Cent­rum Áruházban elnyert munkakörei, megbízatásai, feladatai már a beérkezést je­lentették. Mindkét helyen kiváló szakemberek élére került dekoratőr csoportveze­tőnek, tervező grafikusnak. A feladat kihozta belőle az erőt, mert reklámgrafikus­ként a gyakorlat révén itt érte el, hogy a hajlékony, pontos, biztos vonalvezetésű rajz kezéhez simuló engedelmes szolgálója lett festészetének. Fejlett rajzkészsége tehát elsősorban művészetében kamatozott. Ugyanakkor tudását a napi munká­ban is hasznosítani tudta, mert egzisztenciát teremtett vele magának. Nyomdák­kal került kapcsolatba, s ennek révén kiadványokat, könyveket illusztrált, borító­fedeleket, plakátokat tervezett, de számtalan szép oklevél, emléklap tervének nyomdakész előkészítése is a nevéhez fűződik. Több nagyszabású kereskedelmi kiállítás tervezésével, szervezésével, megvalósításával is megbízták. A szerző tanulmányának 2. részét, Csonka Ernő művészi pályaképét em­lékező esszé formájában írta meg. Pósfai János szép sorokat szentelt Csonka Ernő festészetének. Szabódása ellenére, hogy nem hozzáértő műesztéta, azt bizonyította, hogy jó ízlésével, tud újat mondani festőnk egyházi témájú mű­veiről is, mint példáiil a pápa által kegyképpé nyilvánított várpalotai templom oltárképéről, az inotai-jenői keresztút képeiről, az olaj grafikával készített oladi stációkról és az Egyesült Államokba, a premontreiek tulajdonába került nagy­méretű bibliai témájú festményéről. 1992-ben Csonka Ernőre megroskasztó bánat szakadt: elveszítette az imá­dott hitvest, Márta asszonyt. Válságba került: két évig nem vett ecsetet a kezébe. A Bibliához menekült, ennek olvasása öntött bele hitet és lelki erőt, az alkotó munkához pedig ösztönzést. Elkezdte festeni a Jézus életének részleteit ábrázoló képsorozatát. Egy év alatt 11 képet festett, amelyeket az oeuvrjét (az életművét) reprezentáló 100 festmény között 1996-ban, 75. születésnapján a Szombathelyi Képtárban mutatott be először. A közönség elragadtatással fogadta a miíveket. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom