Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

Forrás: VaML Vvm. fóisp. ir. Eln. ir. 7/1909. Irodalom: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. 3. [köt.], 1900-1903. Összegyűjt., jegyz. ell. Kemény G. Gábor. Bp., 1964. 596-603. p. Vir: VaML Vvm. főisp. ir. Eln. ir. 7/1909. Literatura: Íratok a nemzetiségi kérdés tönénetéhez Magyarországon a dualizmus korában. 3. [köt.], 1900J903. Összegyűjt., jegyz- ell. Kemény G. Gábor. Bp., 1964. 596-605. p. 66. 1909. február 14-28. AZ ALSÓLENDVÁN SZÜLETETT SZOBRÁSZMŰVÉSZ, ZALA GYÖRGY PÁLYAKEZDETE Ismertetés a helyi újságban (részletek) A magyar szobrászat egyik legkiválóbb művésze, Zala (eredeti nevén: Mayer) György 1858. április 16-án született Alsólendván, és 1937. július 31-én halt meg Budapesten. Tevékenysége meghatározó jelentó'ségű volt a nemzeti történelmi szobrászat terén. A kiegyezés után kibontakozó gazdasági fejlődés, a megélénkülő közlekedés, a polgárosodó Magyarország kiépülésével együtt járó új intézményhálózat átalakította a főváros és a vidéki városok arculatát. Megnőtt az igény a köztéri alkotásokra, s Zala György a 19. század utolsó évtizedére már ismert szobrász sok ilyen megrendelést kapott. Néhány jeles munkája: Fél a baba (1882), Mária és Magdolna (1884), a közelmúltban sok vitát kiváltott Aradi vértanúk emlékműve (1885), a budavári Honvédszobor (1893), valamint a korának neves személyiségeiről készített szobrok (Andrássy Gyula, Erzsébet királyné, Deák Ferenc, Tisza István). Fő műve azonban a budapesti Hősök terén látható impozáns Millenniumi emlékmű (1894-1929). Ez utóbbi igazi művészi kihívást jelentett számára. 14-28. februar 1909 ZAČETEK KARIERE KIPARJA GYÖRGYA ZALE, ROJENEGA V DOLNJI LENDAVI Predstavitev v lokalnem časniku (odlomki) György Zala (izvirno ime: Mayer), eden najimenitnejših umetnikov madžarskega kiparstva, se je rodil 16. aprila 1858 v Dolnji Lendavi in umrl 31. julija 1937 v Budimpešti. Na področju nacionalnega zgodovinskega kiparstva je bilo njegovo ustvarjanje odločilnega pomena. Po avstro-ogrski poravnavi so gospodarski razvoj, živahnejši promet, nova mreža ustanov, povezanih z razvojem meščanstva na Ogrskem, preoblikovali podobo prestolnice in podeželskih mest. Povečala se je potreba po umetniških stvaritvah, ki so jih postavljali na javne trge, in György Zala je v zadnjem desetletju 19. stoletja že- postal znan kipar, ki je dobival številna naročila. Nekaj njegovih vidnejših del: Prestrašen otrok (1882), Marija in Magdalena (1884), Mučeniki Arada, kije v bližnji preteklosti povzročil veliko polemik (J

885), spomenik budimskemu vojaku (1893) ter kipi znanih osebnosti njegovega časa (Gyula Andrássy, kraljica Elizabeta, Ferenc Deák, István Tisza). Njegovo največje delo je impozantni Milenijski spomenik na Trgu junakov (1894-1929) v Budimpešti, ki mu je predstavljal resnični izziv. 237