Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Horváth Ferenc: Az egyesületi élet Szombathelyen a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában

mozgásoknak volt egy olyan vetülete, amely azokat csoportosította, akik érzelmeik, közéleti tevékenységük folytán politikai kérdésekkel kellett hogy foglalkozzanak, megyei és országos viszonylatban is. Ez talán a legkevésbé áttekinthető része Szombathely korabeli egyesületi életének, mert ha valahol, úgy itt az egyletek neveinek változása, személyi összetétele, vezetőségének alakulása bizonyos mértékig a napi politika függvényévé vált. Mégis van egy olyan egylet, mely politikai célja mellett megkülönböztetést kíván a többitől, és ez a Vasmegyei Honvéd Egylet. Az egylet célja fele-fele részben politikai, másrészt szociális volt. Politikai célja elsősorban Kossuth 48-as eszméinek ápolása, tiszteletben tartása és népszerűsítése volt. Szociális részének tartalmát társadalmilag az határozta meg, hogy az 1848-as szabadságharc rokkantjainak, özvegyeinek és árváinak megfelelő szociális támogatásáról gondoskodjék. Maga a mozgalom országos volt, s arra is van példa, hogy az egyes megyék egymással kapcsolatba lépve egymásnak erejükhöz mérten segítséget nyújtottak. (Ilyen volt Vas és Zala megye kapcsolata pl.) Az egylet a legnagyobb taglétszámú egyletek közé tartozott, s fennállásához, tevékenységéhez segélyt kapott az országos honvéd-segély alapból is. Néhány korabeli hír, mely jellemzően utal az egylet tevékenységére, a teljesség igénye nélkül: „A járásbeli tisztviselők 1264 forint 59 krajcárt s 1 darab aranyat gyűjtöttek az aradi vértanúk szobra javára" (Vasmegyei Lapok, 1868. március 11. sz.) . „Kövessy Ede magyar bűvész előadásai a honvédalap, s az aradi vértanúk szobra, valamint a szombathelyi óvoda javára." (Vasmegyei Lapok, 1868. február 26. sz.} De ez az egylet is megyei egyletből városivá válik 1 868-ban, amiről a következő hírt olvashatjuk: „Közlemény azok nevéről, akik a Szombathelyi Honvéd Egylet javára rendezett táncvigalom alkalmával fe/üifizettek." (Vasmegyei Lapok, 1868. február 12.) Az egyletről szóló híradásokat vég nélkül lehetne idézni, melyek egyértelműen utalnak arra, hogy közel sem csupán szociális jellegű kérdésekkel foglalkozott. De hadd közöljek ezzel kapcsolatban, már nem idézve csak néhány hírt: az egylethez, nyilván az összes megyék honvéd egyleteihez, leveleket intéztek azok az egykori neves személyiségek, akik részesei voltak a szabadságharcnak, így többek közt Perczel Mór tábornok, akit a szombathelyi honvéd egylet tiszteletbeli elnökévé választottak (Vasmegyei Lapok, 1867. dec. 1. sz.), vagy Vetter Antal honvéd tábornok, vagy Gáspár András és Pikéty Gusztáv honvéd tábornokok. (Vasmegyei Lapok, 1867. dec. 24. sz.) Az egylet politikai ténykedése körül voltak még gondok a kiegyezés után is. Erre utal, hogy a megye főispáni helytartója az egylet gyűléseit betiltotta (Vasmegyei Lapok 1868. április 22. sz.), de 1868 májusában megjelenik ezzel kapcsolatban az a hír is, hogy téves volt a hír az egylet betiltásáról. (Vasmegyei Lapok, 1868. május 6. sz.) Ugyancsak érdekes és jellemző a következő újsághír, mely szerint Újváry István, az egylet elnöke lemond, majd lemondását visszavonja. Az ok az újság szerint az elnök és a megyéspüspök közötti vita, melyre az aradi vértanúk emlékére megtartott gyász istentiszteleti szolgálat alkalmával került sor. (Vasmegyei Lapok, 1868. február 3. sz.) 274