Vas megye múltjából 1986 - Levéltári Évkönyv 3. (Szombathely, 1986)

Horváth Ferenc: Az egyesületi élet Szombathelyen a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában

Sokáig lehetne folytatni az egylet működésére vonatkozó érdekes és értékes adatok felsorolását. Erre e tanulmány keretein belül nincs lehetőség. Csupán a figyelmet szerettük volna felhívni arra, hogy ennek az egyletnek politikai és szociális működéséről igen szép doktori disszertációt írhatna majd valaki. Mint említettem, a Honvéd Egyletnek kettős célja volt: politikai és szociális, de voltak olyan egyletek is, nevezték azt körnek vagy más egyébnek, amelyek a kor politikai hangulatát és arcát tükrözik minden ellentmondásával együtt. S ezeknek alapos vizsgálata azért is rendkívül fontos lenne, mert néha osztálytagozódás nélküli, néha osztályon belüli olyan csoportosulásokra deríthetne fényt, amely megkönnyíthetné e rendkívül bonyolult és dinamikus korszak társadalomtörténetének kutatását. Kik, mikor és miért hova álltak és hogy foglaltak állást? Hogy miért fontos ez? Elsősorban azért, mert a város jegyzőkönyvei aligha tartalmaznak olyan mélyreható és részletes adatokat és abból leszűrhető következtetéseket, amelyek alkalmasak lennének az egész várospolitika ábrázolására. Pedig éppen a városvezetés számára ezek a személyek jelentettek jelentős befolyást a határozatok meghozatalában, ha nem is mindig. Valahol, valakinek mindenképpen állnia kellett, s aligha hihető, hogy álláspontjuk változtatásával ne befolyásolták volna a közvéleményt, a városi döntéseket. Még akkor is, ha abban, mint már erre utaltunk, egyéni anyagi érdekek is szerepet játszottak. Ha arra gondolunk, hogy egy kör elemző feltárása előbb-utóbb esedékessé kell hogy váljék (esetleg egy új városi monográfia megírása esetén) világossá válik, hogy alapos és elemző részUttanulmányok, a legfontosabb egyesületi anyagok feldolgozása nélkül, ezt csak felületesen lehetne elvégezni. Befejezésül a kifejezetten politikai társulások kérdésével szeretnénk foglalkozni, ez esetben is csak egészen alapvető kérdésekre utalva. A sajtó hírei szerint, melyeknek átvizsgálása nem terjedhetett 1890-ig, a kiegyezés utáni teljes politikai élet mérhetetlen ellentmondásairól szólnak e tudósítások. Megint csak néhányat kiemelve, amit jellemzőnek ítélünk, hadd idézzük ezeket. Mivel a következő tudósítások kizárólag mind a Vasmegyei Lapokból kerülnek ki, az újság címének ismétlése nélkül csak az évfolyam és hónap, valamint nap feltüntetését adjuk meg. Azzal szeretnénk kezdeni, hogy tulajdonképpen két irányzatról van szó a város politikai életében. Igaz ugyan, hogy ez bizonyos leegyszerűsítés, az elemzőbb vizsgálat itt is majd valakire vár egy önálló tanulmány keretében. A két politikai irányzat a Deák Ferencet támogató, konzervatívabb, az udvar felé lojálisabb, míg a másik egy kissé radikálisabb, melynek alapja egy olyan nem határozottan kimondott követelés: vissza 1848 eszméihez. Az előbbit a Vas megyei „Deák Kör", az utóbbit a „Baloldali Kör" képviseli; De senki ne higygye, hogy e két körön belül nem tűnnek fel személyek hol itt, hol ott, s ennek elemző feltárása az újsághíreken túl a szereplő személyek és családok történeti múltjában és házasságában, rokoni kapcsolataiban is keresendő. Tehát egyáltalán nem könnyű feladat. Mindkét kör 1868-ban alakul meg, 1868 júniusában. A Vasmegyei Lapok ismerteti az egyes pártok programját (június 11 \ s aztán rendszeresen beszámol mindkét politikai társulás közgyűléseiről, határozatairól. A „Deák Kör" alap275