Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Halász Imre: Mit olvashattak Szombathelyen a Bach-korszakban?
tet106 1925-ben is megvolt, Horváth Mihály kisebb történeti munkái 4 kötet,107 a „25 év Magyarország történetéből” 10 füzet,108 Thaly Kálmán (1839—1909) „Batthyán János, II Rákóczi Ferencz tábornoka”,109 Vámbéry Ármin (1832—1913) „Perzsiában”,110 Thierrv Amádé (1797—1873) „Attila és fiai a magyarok Európába telepedéséig”,111 Jókai Mór művei közül „Fortunatus Imre, Schirin”,112 a „Koronát szerelemért” - „Hargita” - „A kalmár és családja”113 és a „Szomorú napok”,114 Jósika Miklós művei közül a „Zólyomi”, „Az utolsó Báthori” és „Az élet útjai”115 szerepelnek az 1925-ben készült listán. A GIMNÁZIUM KÖNYVTÁRA A tanári könyvtár 16 szakba sorolt teljes állományát a gimnázium millenniumi értesítőjében két részben, a könyvek beszerzési értékével együtt közzétették. Az aranyalapú pénz bevezetésével az infláció elhanyagolható mértékű, ezért az itt feltüntetett összeget elfogadhatjuk a számvitelben használatos könyv szerinti értéknek. Ekkor összesen 6447 mű, 12.648 kötet, 1379 füzet valamint 10 térkép a könyvtári állomány, amelynek könyv szerinti értéke 22.260,85 ft-ot tett ki.116 117 Fél évszázad alatt ide fejlődött az 1853. évi jelentés szerint 900 kötetes könyvtár. A gimnázium könyvtára, ekkor még csak tanári könyvtára, 1851-re három könyvtár egyesítéséből keletkezett. A nyolcosztályos főgimnáziummá fejlesztett szombathelyi tanintézet első értesítője a taneszközök felsorolásánál még így kezdődik: „Könyvtára a gymnasiumnak eddigelé csekély. Л volt lyceum mellett egykor létezett magyar egyesülettel maradt mintegy négys^á^ darab; a premontrei rendbeli tanárokat valamint előbb úgy most is a csornai prépostságlátja el...”ni elsősorban teológiai könyvekkel. A könyveket és az adományozókat az értesítőkben megadott nevekkel és címekkel közöljük. Teljes bibliográfiai azonosításuk, elsősorban a nem Magyarországon megjelent esetében csak esedegesen volt lehetséges. Az első könyvadományozóként a főispánt — vélhetőleg a cs. kir. megyefőnököt jelend — tüntették fel, aki a Bécsben kiadott iskolai folyóiratok első példányaival, a birodalmi geológiai intézet évkönyvével118, valamint Hayse nagyobb és kisebb nyelvta-106 Pável, 1925. 182. p. 107 Uo. 108 Uo. 109 Pável, 1925. 187. p. 110 Helyesen: Vámbéry Armin: Vándorlásaim és élményeim Perzsiában. Pest, 1867. 399 p.; Pável, 1925. 228Í p. 111 Pável, 1925. 188. p. 112 Helyesen: Jókai Mór: Fortunatus Imre. Shirin.; Pável, 1925. 29. p. 113 Pável, 1925. 31. p. Itt A kamarás és családja címmel van felvéve. 114 Pável, 1925. 31. p. 115 Jósika itt említett művei: Pável, 1925. 33. p. 116 1892-ben bevezették az arany alapú valutát, de az áttérés nagyon lassú volt, nem is kötötték határidőhöz. 1900-tól azonban a korona volt az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalos pénzneme. Az átváltási arány: 1 korona = fél forint. 117 A szombathelyi nyolcz osztályú Katholikum Gymnasiumnak első programja 1851/2-ben. Szombathely, [1852]. (továbbiakban: Értesítő) 21. p. 118 Uo. Minden valószínűség szerint az 1850. évi kötet. Jahrbuch der к. к. Geologischen Reichsanstalt in Wien. I. Jahrgang. 1850. Wien, é.n. 757 p. 253
