Mayer László (szerk.): Előadások Vas megye történetéről VII. - Archivum Comitatus Castrriferrei 9. (Szombathely, 2020)
Nyomdák és kiadványok, könyvtárak és olvasók Vas vármegyében a 16 - 20. században - Halász Imre: Mit olvashattak Szombathelyen a Bach-korszakban?
nával119 ajándékozta meg a gimnáziumot. A közreadó igazgató tudva, hogy a könyvtár és a szertárak folyamatos bővítését, amelyet összefoglalóan taneszközfejlesztésnek neveztek, és amelyre a későbbiekben is nagy súlyt helyezett a gimnázium tanári kara, nem tudták segítség, azaz adományok nélkül megvalósítani, a kívánatos jövőt vetítette elő alábbi soraiban: más senki könyvet nem ajándékozott. Tán, ha majd egy, a tudományok előadására суекуегйЬЬ, még most csak tervben létező iskolaépület emelkedendik, mellyben alkalmas termek, és műszerek és gyűjtemények számára szép térhelyek is lesznek, a jóakaratú kisded város, és a benne r a környéken vagy átalán a megyében lakozó nagyműveltségű számos urak e részben semmi kivárni valót nem hagynak; vagy legalább valamivel, mit tán könnyen nélkülözhetnek, a tudományos kincsek szaporításáhozjárulván, megyéjük nagyobb tanintézetében közhasználatra a nyilvánosságnak át fognak adni, s mint jótevők neváket a gymnasiumnak ezentúl évenként nyilvánítandó lapjaiban örökíteni.”m A következő tanév értesítője 11 művel történt gyarapodást említ, amelyben egyaránt vannak latin-, német- és magyar nyelvű művek, ajándékok illetve „A magas ministerium rendeletébőlazjskolai hatóság útján küldetett...”illetve a kerületi tanhatóságtól kapott kötetek. A könyvtár és szertárfejlesztés forrása a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi, és a soproni kerületi tanhatósági122 küldemények, a saját vásárlások, társulati tagságok illetménykötetei, az egyházi és polgári személyek adományai mellett a tanulók adományai voltak. Ennek eredményeképpen a tanári könyvtár mellett megindulhatott a tanulói könyvtár kialakítása is. Az 1853/1854. tanévben már szervezett könyvtárfejlesztést tapasztalhatunk, külön feltüntetve a szerzett és ajándékozott műveket. A beszerzettek között 18 német- és magyar nyelvű művet találunk, az előbbiek általában szakkönyvek — így többek között Teirich: A geometria és az algebra tankönyve, vagy' az első középiskolai folyóiratnak, az osztrák gimnáziumok folyóiratának123 ötödik évfolyama. A magyar nyelvű könyvek közül a Csengery Antal (1822—1880) szerkesztette „A magyar nép könyve”, a három kötetes „Magyarország és Erdély képekben”, „A keresztes hadak története”, „A föld és az emberi nem története”, Hetényi János (1786—1853) „A magyar Parthenon csarnokai” [sic!] című művek szerepelnek a vásároltak között.124 14 ajándékkönyvet köszöntek meg, továbbá „régibb földképeket” adományozón a szombathelyi Czvitkovich Károly (1810—1877). A könyvek között szerepelnek szerzői kiadások, a szerzői ajándékok, vagy Bugát Pál (1793-1865) magyar-latin természettudományi szóhalmaza.123 Szenczy Imre (1798-1860) igazgató 1852-ben papírra vetett reménye, miszerint a gimnázium taneszközei, benne a könyvtár állománya intenzív gyarapodásnak indul, ll4jo7~ 120 Uo. 121 Értesítő 1853/54. 17. p. 12~ A neoabszolutizmus közigazgatása áttérve a kerületi közigazgatásra létrehozta a szakigazgatási szervezeteket is. Az oktatásügy irányítása és felügyelete 1850 és 1853 között a kerületi székhelyeken szervezett tanhatóságok feladata volt, melyek feladatait 1853-tól az újonnan megalakult helytartósági osztályok vették át. 123 Zeitschrift für österrichische Gimnasien. Az első középiskolai folyóirat. 124 Helyesen: Hetényi János: A magyar Parthenon elő-csarnoka. Pest, 1853. 109 p. 121 Természettudományi Szóhalmaz. Összvegyűjté Bugát Pál. Buda, 1843. 488 p.; Értesítő 1853/54., 34-35. p. 254
