Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
ni építkezésének terve ... részint anyagi segély, részint vállalkozó hiányában foganatosítható nem volt.”206 1872 júliusában Pillich Ferenc képviselő javaslatát magáévá téve a tanács kimondta, „hogy az építkezéseknél irányadóul szolgáló általános terv, melynek alapján az építkezési vonalak megállapitandók, elkerülhetetlenül szükséges”,207 ezért a költségvetésben e célra pénzalapot különítettek el. A következő hónapban jelentés készült a közgyűlés számára „az építkezéseket szabályozó, s e tekintetben elkerülhetetlenül szükséges általjános városi tervnek miként leendő' előállithatása és megszerzése érdemében’’,208 de az ügyben végül semmi érdemi előrelépés nem történt, és újabb több éves csend következett. 1881-ben képviselői indítványra a közgyűlés ismételten napirendre tűzte a kérdést, elrendelve, hogy „az építkezéseket szabályozó, s e tekintetben elkerülhetetlenül szükséges általános városi terv elkészítése iránt intézkedés tétessék."209 A teendők elvégzésére utasították a tanácsot, s bár az ügy ezúttal valóban kimozdult a holtpontról, a közel 2 évtizednyi vajúdás ellenére is csak részeredmény született. 1882-ben városrendezési terv helyett mindössze az „építészeti rendszabályokat” terjesztette be a bizottság. A szövegtervezet felülvizsgálata után a közgyűlés 1883 januárjában fogadta el a város építkezési szabályrendeletét. Később a belügyminiszter által előírt módosításokat átvezetve a végleges változatot 1884 őszén alkották meg. A szabályzat alapvető hiányossága abban állt, hogy több pontban is hivatkozott Szombathely nem létező általános szabályozási tervére, ugyanakkor annak megalkotásáról nem gondoskodott. A 73. § mindössze annyit rögzített, hogy az építészeti bizottmány feladata a város szabályozási tervét „nyilvántartani.”210 211 A korszak jeles mérnöke, a kőszegi Tuczentaller Lajos a szabályzatot, illetve a döntéshozókat súlyos kritikával illette a rendezési terv kidolgozásának elmaradása miatt, hangsúlyozva, hogy kizárólag ez garantálhatta volna a település növekedésének tervszerű keretek között tartását. Felhívta a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek egy átgondolt városfejlesztési koncepció hiányában a városra leselkedtek: „Szombathelynek nem lehet Kőszeg módjára a múltakon, vagy a természet adta tájkép szépségein elmerengeni, neki éles szemmel a jövőben kell keresni merész czéljait. Egy ily rohamos fejlődéshez eljutott városban az építtetők orientálása és biztosítására alkalmas terv hiánya nem csak a vállalkozási és építtési kedv megzsibbasztását okozza, hanem lehetővé teszi egyeseknek kisszerű magán érdekei érvényesítésével a város fejlődésére több nemzedéken át káros akadályok létesülését. Éppen ezen általános szabályozási tervezetnek kell - a XIX. század legfontosabb vívmánya - a közegészségügy főtényezőire, a város tisztán tarthatására szükséges előfeltételeket biztosítni.”2" Az építési szabályrendeletnek a rendezési tervre vonatkozó kitételei ugyanakkor annak a reményét keltették a városatyákban, hogy a terv kidolgozása sem várat majd magára sokáig. A valóságban azonban a tanács a szabályzat megalkotásán túl semmi egyebet nem tett. Néhány év elteltével, 1888-ban ismét egy képviselői interpelláció révén került terítékre az ügy. Dr. Feldmann Bódog a terv megszületésének lehetséges időpontját firtatva fordult a polgármesterhez. Szabó Ernő válaszában beismerte, hogy szabályozási terv még 206 VaML Szvk. Bjkv. Szép. Vál. ir. 3/1870. 207 VaMLSzvt. Tjkv. 292/1872. 208 VaML Szvk. Kjkv. 27/1872. 209 VaML Szvk. Kjkv. 53/1881. 210 VaML Szvk. Kjkv. 65/1881., 48/1882., 3/1883., 80/1884.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 20/1884.; VaML Vszlgy. 10. sz. Szészr. 1884211 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 12/1885. 81
