Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
nem létezik, és elődeitől eltérő őszinteséggel tárta fel a képviselők előtt, hogy a pénzhiány, és a mérnöki hivatal túlterheltsége miatt nem is lát reális esélyt annak belátható időn belüli elkészültére. A közgyűlés ennek hallatára csak egy szűkebb terület - a vasút felé eső földeken kialakítandó új városrész - szabályozási tervének kidolgozását rendelte el. Később azonban ezeket a munkákat nem is a város, hanem ez érintett birtokosok végeztették el.212 A rendezési terv ügyében ezután újabb 2 évtizedes csend következett. A város mérnöki hivatala továbbra is csak egyes utcákra vonatkozóan készített szabályozási, illetve utcanyitási rajzokat. Az 1900-ban életbe léptetett kövezetvám szabályrendelet mellékleteként az összes utca részletes hossz- és keresztszelvényét felmérték, s az elkészült rajzokat „város szabályozási terv” névvel illették. Ez a dokumentáció azonban nem állt össze egy egységes koncepciójú anyaggá, ezért lényegében nem városrendezési tervnek, hanem pusztán utcavonal-szabályozási rajzok gyűjteményének tekintendő.213 Miután 1909-től megindultak az előkészületek az új várostérkép elkészítésére,214 1911-ben a közgyűlés - ismét egy képviselő, ezúttal dr. Szabó László indítványára - tárgyalás alá vette a rendezési terv kérdését, határozatban kimondva, hogy „a város szabályozó tervéinek elkészítését maga is szükségesnek, és a város területének újabbi felmérése folytán időszerűnek”215 látja. A terv elkészítésére pályázatot szándékoztak kiírni, s ennek előkészítésére 1911-ben kérdőívet juttattak el a magyar városhoz, amelyben rendezési terveikről kértek felvilágosítást. A fővároson kívül mindössze három település, Kecskemét, Kaposvár és Székesfehérvár küldött vissza értékelhető információkat, ami szemléletesen mutatta, mennyire gyermekcipőben járt a korabeli Magyarországon a városszabályozás ügye. Budapesten is még mindig az 1870. évi Lechner Lajos-féle tervet használták, a „fejlődés igényei szerint” módosított formában.216 217 A szombathelyi rendezési terv ügye 3 évvel később annak köszönhetően mozdult ki ismét a nyugvópontról, hogy 1914-ben a város új polgármestert választott. Az energikus fellépésű Kiskos István programbeszédében az egész városra, sőt a közeli Kámon és Gyöngyösszőlős községekre is kiterjedő városrendezési terv elkészítésére, tervpályázat kiírására tett ígéretet: „A város fejlesztésének egységes és tervszerű irányításásra, a már kiépült városrészek rendezésére, és a jövőben kiépítés alá kerülő területek szép és egészséges fejlesztésére ... az általános városterv céljaira kiírhatjuk az országos, esetleg nemzetközi pályázatot.”211 A közgyűlés a háborús viszonyok közepette is napirenden tartotta a kérdést, 1916-ban ismételten megerősítve, hogy „a képviselő testület a rendszeres, messze jövőre kiható város fejlesztés érdekében feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a város rég óhajtott szabályozó terve mielőbb elkészüljön.”218 A terv kidolgozásának előfeltételeként elrendelték a város 1:3000 és 1:10.000 méretarányú térképének megrajzolását. Kikötötték, hogy a felmérés Gyöngyösszőlős és Kámon községekre is terjedjen ki, amelyeket már 1914-ben a város adókörzetéhez csa212 VaML Szvk. Kjkv. 124/1888.; Uj utczák. = Vvm., 1890. febr. 16. 4. p.; Az utczanyitási tervek. = Vvm., 1890. ápr. 6. 3. p. 213 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 10/1900. 214 VaML Szvt. Tjkv. 58/1909. 215 VaML Szvk. Kjkv. 151/1911. 216 Uo.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 78/1912. 217 VaML Szvk. Kjkv. 1914- máj. 20. pm. programbeszéd. 218 VaML Szvk. Kjkv. 11/1916. 82
