Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-13 / 110. szám
6 I RÉGIÓ 2022. május 13. | www.ujszo.com „Sok ügyes ember dolgozott a híd körül" Zavarba ejtő szimmetria: a Monostori híd varázsa (Fotó: Nagy László) vataőöin Péter A komáromi Monostori híd a 2020/2021-es megkapta az „Év Építménye" (Stavba róka) díjat a „kiváló és progresszív építészeti megoldásokért". Az alapötletért és a tervezésért is felelős Nagy László nagyra értékeli az elismerést. KOMAROM A Monostori hídnál nem is olyan régen, április végén leplezték le a magyarországi Építőipari Nívódíj tábláját. Gyakorlatilag ezzel párhuzamosan az is eldőlt, hogy a szlovákiai oldalon sem marad elismerés nélkül a legújabb karakteres komáromi építmény. Az óv építménye Az ABF Slovakia által minden évben szervezett verseny 2020/2021-es évadába bekerült a Monostori híd is, amely 19 másik befejezett, már működő szlovákiai építménnyel mérkőzött meg a szakmai elismerésekért. A nyolc díjtípus közül a komáromi híd végül azt nyerte el, amelyet a „kiváló és progresszív építészeti megoldásokért” ítél oda a bizottság. A tervezés kapta A Monostori híd nyilván több generáció számára határozza majd meg a két Komárom által közrefogott dunai látképet. Ez nem kis részben azért lehet így, mert az építészeti megoldások, illetve a stílus rendkívül egyedivé teszi az építményt. Lapunknak Nagy László, a híd alapötletéért és a tervezésért is felelős mérnök elmondta, számára a szlovákiai díj azért „kedvesebb” valamivel, mert az kimondottan a tervezésre vonatozik, míg a nívódíjat inkább a kivitelezés alapján nyerte el a híd. Összességében úgy látja, az elismerések egy „16 éves küszködést” zártak le. Nagyon egyedi Nagy László számára ez volt a harmadik Duna-híd, amelynek a tervezésében fontos szerepet vállalt. Ugyan a korábbi építményeknek is megvolt a maga egyedi mivoltuk, ám ezt most túlszárnyalta a Monostori híd, köszönhetően a keresztirányban megdöntött pilonnak. „Erről gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy nagyon egyedinek számít a világban” - mondja Nagy László. A tőle származó építészeti megoldásban, vagyis az atipikus hídszerkezet kialakításában egyebek mellett a terepadottságoknak is döntő szerepük volt. „Atipikus és nagyon meglepő az elosztás a környezet miatt. Sík területen vagyunk, ugyanakkor a szlovák oldal magassága 106 méter a tengerszint fölött, míg a Duna feneke pont 100, a magyarországi oldalon viszont már 123. Ebből több dolog következik. A szlovák oldali töltést úgy kellett kezelni, mint a »szent grált«, ki kellett kerülni” - fejtegeti, ráadásul a hajózási vonal sem a Duna közepénél található. A kivitelezésnél is nem kevés furfangra volt szükség, ugyanis ahogy egyre magasabb és súlyosabb volt a pilon, úgy hajlott el folyamatosan, amely a végén csaknem egy métert tett ki. Ezzel természetesen számoltak a tervezésnél, ám a helyzetet bonyolította, hogy a pilon megépítéséhez magában a Dunában kellett egy teljes darut felépíteni, majd azt a hídhoz kellett erősíteni. Ebből adódóan az emelőszerkezet is megdőlt, de egy bonyolult művelettel sikerült úgymond visszahajlítaniuk. Nagy László számára ezzel sem érnek véget a büszkeségre okot adó eredmények. Hozzáteszi: a súly próbánál az előzetesen 480 millimétemyire kalkulált lehajlás csak egy egységgel tért el a tervezettől. A pontosságot ezen felül bizonyítja az is, hogy amikor elkészült a pilon, öt helyen mérték meg véletlenszerűen, és a kapott adatok szinte teljesen megegyeztek azzal, amelyek a tervekben szerepeltek. „Borzasztóan sok ügyes ember dolgozott a híd körül” - ismeri el az egész tervező- és építőcsapat munkáját utólag is a szakember. Hozzáteszi: az „év építménye” megítéléséért felelős egyik bizottsági tag, amikor meglátta a hidat, kijelentette, hogy addig számos ellenvéleménye volt, de ott a helyszínen ez teljesen megváltozott. Megnyitották a felújított kultúrházat Vágsellyén VÁGSELLYE Két év szünet után ismét programokat terveznek, és júniustól fogadják a mozilátogatókat a felújított kultúrház épületében, amely a város tulajdonában van. A rekonstrukciós munkálatok a járványhelyzet miatt a vártnál tovább tartottak a fél évszázada épített kultúrközpontban. Az átadási ünnepségen Jozef Belicky, Vágsellye polgármestere Botka Ferenccel, a kultúrház jelenlegi és Xaver Chromekkel, a központ korábbi igazgatójával együtt vágta át a szalagot. Koller Erika városi szóvivő tájékoztatása szerint a kultúrház 1991-ig a Duslo vegyi gyár tulajdonában volt, és 1963-ban kezdték meg az építését, amikor új lakóházakat, óvodákat és hidat emeltek a járási székhelyen. Korszerű esztrádterem és új nézőtérrel, színpadi technikával gazdagodó moziterem várja a látogatókat. Megszépült a kultúrház külső burkolata és parkosították a környékét. (száz) HÁZI SERTÉ S - C SOMAG T artaima 1 KG KARAJ 1 KG TARJA/LAPOCKA 2 KG COMB 1 KG DARÁLT SZÍNHÚS 2 KG HÚSOS LEVESCSONT IKÜLÖN RENDELHETŐ! OLDALAS 4€/kg PECSENYÉNEK VALÓ 4,50€/kg KOCSONYÁNAK VALÓ 4€/kg CSÜLÖK 3,50€/kg MÁJAS, VÉRES HURKA 4€/kg PRÉS 4€/kg FÜSTÖLT KOLBÁSZ 6,50€/kg SÜTNI VALÓ KOLBÁSZ 5€/kg ZSÍR 4€/kg TÖPÖRTYŰ 9€/kg PARASZTSONKA, SZALONNA 7€/kg TOKASZALONNA 4€/kg HÁZI PÁSTÉTOMOK l,60€/190g KOLDUSKÁSA 3€/kg 00905 905 417 2022.5.20-21. Nagymegyer 35km-es körzetében kiszállítással DP220279 Az első érsekújvári sétát május 21-én 10 órától tartják (A szerző felvétele) Történelmi séta magyar idegenvezetővel SZÁZ ILDIKÓ A járási székhelyre látogatók és a városban élők számára egyaránt különleges élményt jelenthet, ha Strba Sándor helytörténész, nyugalmazott tanár vezetésével történelmi sétán vehetnek részt. Az első ársekújvári sétát május 21-án 10 érátél tartják magyar nyelven. ÉRSEKÚJVÁR Az önkormányzati lap tájékoztatása szerint a főtéri kultúrházban lévő Turisztikai Információs Központban várják az érdeklődők előzetes jelentkezését személyesen, vagy a 035/6445 303-as telefonszámon. Strba Sándor már a járványhelyzet idején elmondta, hogy 2022-ben temetői történelmi sétákat szervez, a Szent József köztemetőben és a zsidó temetőben. A tavalyi templomi sétára több mint hetven látogató érkezett. A magyar nyelvű városnézés során szó lesz a titokzatos Strba Sándor helytörténésztől sok mindent megtudhatnak az érdeklődők a város történetéből (A szerző képarchívuma) városi kazamatákról, az áruló Ocskay László lefejezéséről, az érsekújvári vár kútjáról és a zsidó hagyományokról. Az érsekújvári séta hivatalos útvonala a főtérről indul, az egykori és a jelenlegi műemlékek, szobrok bemutatásával folytatódik, az érdeklődők megtekintik a Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplomot, a ferencesek templomát és kolostorát, ellátogatnak a Kálváriára, a zsinagógába, és nem hagyják ki a Bibliotheka Kaláka Magánkönyvtárt sem, amelynek alapítója a Strba házaspár. A jeles helytörténész trilógiát írt Érsekújvár történetéről, az első kötetben, A letelepedés első nyomaitól a vár lebontásáig címmel írta meg a város történetét. Három évre rá jelent meg az Érsekújvár II című kötet, amelynek A vár lebontásától a második világháború befejezéséig (1724-1945) címet adta. Két év kitartó munkájának eredményeként nemrég napvilágot látott a befejező kötet, amelyben a második világháború végétől a független Szlovák Köztársaság megalakulásáig részletezi az érsekújvári társadalmi, politikai és történelmi eseményeket. Strba Sándor 2019-ben kiadott és 2020-ban második magánkiadást is megért Érsekújvári Turistakalauz című könyve magányos felfedezőutakon segítheti a város történelmi múltja iránt érdeklődőket.
