Új Szó, 2022. május (75. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-13 / 110. szám
www.ujszo.coml 2022. május 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Amikor leesett a tantusz Hangzavar szűrődik be az utcáról. Kirándulni mennek az óvodások. Vonulnak kézen fogva, csivitelve viszik színes kis hátizsákjaikat. Ártatlan, boldog emberkék. Még nem szűrődik be lelkűkbe a külvilág tombolása. Imádkozom, hogy ez így is maradjon. Mert nagy a tombolás, azt mindenki látja. És nagy körülötte a színjáték, hiszen a propaganda- és álhírgyártás olyan méreteket öltött, mint még sohasem. Szakértők tömege magyarázza, hogy mi történik, miközben sokan közülük az említett propagandagépezet elemei és kiszolgálói. Politikailag érdekelt és gyűlölettől vezérelt embereket ugyanis nem lehet mértékadó elemzőnek tartani. Ezt is mindenki látja, csak az nem, aki maga is politikailag érdekelt, gyűlölettől vezérelt vagy egyszerűen vak. Vagy nem is tudom, minek nevezzek embereket, akik állva tapsolnak annak az államfőnek, akiről egy évvel ezelőtt egy hazai Ukrajna-szakértő azt nyilatkozta a televízióban - fenn van az interneten -, hogy „egyre inkább nacionalistává válik, orosz zsidóból banderistává”. Akkor ez már nem igaz? A háború, aminek a fegyveres részét Putyin indította el, s mint minden háború, erkölcsi szempontból egyértelműen elítélendő, ezt most már felülírja? Az is teljesen rendben van, hogy az egyik volt amerikai elnök, aki mellesleg, ha mindenkire egyforma mérce vonatkozna, akkor háborús bűnösként börtönben ülne, most az Európától távoli karosszékéből ukrán zászlóval a mellén vigyorogva osztja az észt Zelenszkijnek? Vagy mit gondoljak olyasvalakiről, aki a szlovák kormány tagjaként német tévésztár milliomosokkal valóságshow-t csinál a szlovák parlamentből? A múltkor arról írtam, hogy a napi 16 órás munkaidőtől Európában eljutottunk a bőséges szabadidő világáig. Eljutottunk egy magas gazdasági szintre. Akkor mit gondoljak az EU vezetőiről, akik most mintha mindezt szándékosan tönkre akarnák tenni? Vagy arról, aki újságíró létére képes olyat leírni, hogy Ukrajnát nekünk akár atomháború árán is meg kell védenünk? Én nem propagandista vagyok, csak egy egyszerű szociológus, aki arra tanítja diákjait - korábban zsurnalisztákat, most politológusokat -, hogy a dolgokat több szempontból vizsgálják meg. Csoda hát, ha bennem is számtalan kérdés merül fel? Vagy ez már tilos? Valaki kérdezte tőlem, miért engedi Isten ezt a káoszt. Hát Isten nem rendező, hagyja, hogy végbemenjen, amit az emberek rendeznek maguknak. Ha halált, akkor halált. De azért nem lehet magunkba süllyedni. Egyszer olvastam egy könyvet, amelyben a gonosz csaknem elérte a célját. Az angyalok serege készen állt, hogy küzdjön, de nem tudott közbelépni, mert az emberek nem kérték. S azért nem kérték, mert csak egy gonoszt érzékeltek, s úgy gondolták, azzal majd ők felveszik a versenyt. Csakhogy több gonosz is volt, de ezt nem látták. Amikor leesett a tantusz, akkor rájöttek, hogy velük szemben nincs esélyük, s elkezdtek imádkozni. És akkor mint a Duracell-nyúl, beindultak az angyalok. A sok apró világító pont kezdte megtörni a sötétséget, s végül győzött a fény. Bárcsak itt tartanánk. Az EU pénzzel motiválná Orbánt Az Európai Unió döntóshozóinak körében terítéken van egy olyan elképzelés, hogy pénzbeli kompenzációt kínáljanak Magyarországnak, cserébe azért, hogy az megszavazza az olajembargét - írta a Telex a Politico információira hivatkozva. Mint ismert, az Európai Bizottság múlt héten jelentette be az Oroszország elleni hatodik uniós szankciós csomagot, aminek lényege, hogy az EU 25 tagállama fél év alatt felhagyna az orosz kőolajimporttal. Ezzel kapcsolatban mondta azt Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban, hogy az elképzelés a jelenlegi formájában egy atombomba a magyar gazdaságra, ennek értelmében Magyarország elsőként jelezte, hogy a javaslatot nem fogja megszavazni. Mivel ebben a kérdésben a tagállamok egyhangú támogatása szükséges, Orbánt minden áron meg kell győznie az unió vezetőinek, ha keresztül akarják vinni a szankciós csomagot. A Politico szerint az Európai Unió tisztségviselői azt fontolgatják, hogy pénzügyi kompenzációt kínáljanak Magyarországnak - még úgy is, hogy Szlovákiával együtt egyébként is kapott volna engedményeket, aminek értelmében 2023-ig kapott volna felmentést az embargó alól. A Telex által megszólaltatott külpolitikai szakértő szerint a magyar álláspont éppen arról szól, hogy Orbán „ki akar még valamit csiholni a rendszerből”, vagyis engedményeket akar kapni. A Politico szerint ugyanakkor nem minden tagállamnak tetszik, hogy az EU pénzzel bírná jobb belátásra Magyarországot. A tervezet körüli bonyodalmakat pedig csak tetézi, hogy Bulgária is engedményeket kért, látva, hogy más államok is számíthatnak haladékra. Orbán meggyőzése olyannyira fontos, hogy a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn Magyarországra utazott, hogy személyesen egyeztessen a magyar miniszterelnökkel a kérdésről. A német politikus szerint eredményes volt a megbeszélés, ám az áttörés a hírek szerint elmaradt. Von der Leyen ígért egy újabb egyeztetést is Orbán és az uniós vezetők között, azonban ez még nem jött létre. (24.hu) Nyugalmával dühítő szlovák kormaiiyfő SZILVÁSSY JÓZSEF Hát akkor minek tárgyaltunk a koalíciós tanácson hétfőn késő éjjelig, s miért maradtunk akkor abban, hogy lényegében megegyeztünk, amikor másfél napra rá a Szabadság és Szolidaritás párt miatt a megállapodásunkból semmi sem érvényes!? - fakadt ki a tegnapelőtti kormányülés előtt Veronika RemiSová, a Za l’udí elnöke, aki közölte, hogy a kabinet e heti ülésén sem döntenek az inflációellenes segélycsomagról. Szerdától az eddiginél is többen kérdezik dühödten: hát akkor mi a fenét vacakolnak a kabinet tagjai, hiszen még télutón jelentették be, hogy a vágtató infláció és az áremelkedések következményeinek enyhítésére, főleg a súlyosbodó megélhetési gondokkal szembesülök megsegítésére, célirányos intézkedéseket foganatosítanak. Azóta eltelt három hónap, és a kormánypártok ugyanúgy személyeskednek, marakodnak, mint a bejelentésük idején. Azóta ezen a téren mindössze annyit tettek, hogy júliusra hozták előre a karácsony előtt esedékes 13. nyugdíj kifizetését, amely a havi járandóság összege szerint tesz különbséget. Vagyis a kisnyugdíjasok ekkor valamivel nagyobb segélyt kapnak, mint a hozzájuk képest havonta valamivel több pénzre jogosult sorstársaik. Tegnapelőtt meg csak abban egyeztek meg a miniszterek, hogy a leginkább rászoruló személyek és családok egyszeri, százeurós segélyt kapnak. Vajúdtak a hegyek, aztán egeret szültek, idézhetnénk az ismert szólásmondást ironikusan, ha ez a több mint két éve viszálykodó kabinet tétlenségével nem keserítené meg főleg a nehéz sorsú rétegek életét. Szlovákiában jelenleg legalább 660 ezren élnek mélyszegénységben, és mind többen sodródnak ilyen sanyarú állapotba. Igor Matovic pénzügyminiszter hetekkel ezelőtt nagy csinnadrattával jelentette be, hogy egymilliárd eurót fordítanának elsősorban a családi pótlék meg a gyermekgondozási segély megemelésére. Ezt az összeget elképzelése szerint a nagy haszonnal tevékenykedő cégekre, továbbá az oligarchákra kivetett különadóból teremtenék elő. A szülők tervezett adóbónusza pedig azzal járna, hogy a helyi önkormányzatok jövőre több mint félmillióval kevesebb központi forráshoz jutnának. A pénzügyminiszter máig nem közölte, vajon a jelenlegi gazdasági válságban egyáltalán létezik-e országunkban száz, nagy haszonnal munkálkodó cég. Azonnal tiltakoztak az önkormányzatok, amelyekre a járvány meg az ukrajnai menekültek ügyében már eddig is aránytalanul nagy terhet rakott a kabinet. Richard Sulik ellenez bármiféle adóemelést, szerinte a segélycsomagra szánt pénzeket a költségvetésből kell kigazdálkodni. Azzal is zsarolta koalíciós kollégáit, hogy pártja csak akkor szavazza meg a tervezett intézkedések nekik is megfelelő részeit, ha a gazdasági versenyhivatal élére az ő jelöltjüket nevezik ki. Más övön aluli ütések is növelik a koalíción belüli feszültséget. Marek Krajcí volt egészségügyi miniszter utódját, Vladimír Lengvarskyt támadja a kórházak építésére, illetve felújítására felhasználható uniós forrásokkal kapcsolatos különtervei miatt, amelyekről senki sem hallott. A Sme rodina képviselői amiatt háborognak, hogy társaik szabotálják a bérlakások építéséről rendelkező törvény elfogadását. Branislav Gröhling, az oktatásügyi tárca vezetője pedig bejelentette, hogy ha a pedagógusok béremelést követelve sztrájkba lépnek, akkor ő is beáll a tüntetők közé. Ebben a zűrzavaros helyzetben egyenesen dühítő Eduard Heger kormányfő viselkedése, aki hétfői sajtótájékoztatóján angyali nyugalommal állította, hogy jó irányba haladnak a koalíciós egyeztetések. Aztán negatív csúcsot felállítva, egyetlen konkrétummal sem támasztotta alá elképesztő állítását. Csupán közhelyekkel igyekezett nyugtatni a kormányának a sürgős tennivalókat elodázó, veszekedésekkel teli önző magatartása miatt háborgó polgárokat. Akik végre az eddiginél sokkal határozottabb és rugalmasabb lépéseket várnak el tőle is, mert már nagyon fogytán a lakosság egy részének a megélhetéshez szükséges kevéske pénze. És mindannyiunk türelme. FIGYELŐ Menstruációs szabadság? Spanyolországban menstruációs szabadság bevezetését fontolgatják: havonta három nap járhatna a nőknek. Komoly menstruációs fájdalmak esetén szabadságot jelenleg Zambiában, Japánban, Dél-Koreában és Indonéziában vehetnek ki a nők, vagyis Spanyolország lenne az első nyugati állam, ahol ez elérhető lenne. A menstruáló nők körülbelül harmada komoly fájdalomtól szenved, hasi görcsökkel, fejfájással, hasmenéssel, lázzal küzd ilyenkor, ezért meg kell engedni, hogy a nők ebben a fájdalmas időszakban otthon maradhassanak - mondta az egyenlőségért felelős spanyol miniszter, Angela Rodriguez. A törvénytervezetről jövő héten szavazhat a spanyol kormány. A tervezetben van az is, hogy az iskoláknak tisztasági betéteket kell biztosítaniuk a lányoknak, illetve a tamponok és betétek áfája megszűnik a boltokban, és nem lesz szükség szülői engedélyre a 16-17 évesek terhességmegszakítása esetén. (hvg.hu) 103 cseh mehet az ukrán hadseregbe Milos Zeman államfő engedélyezte 103 cseh állampolgár belépését az ukrán fegyveres erőkbe - jelentette be Jirí Ovcácek szóvivő szerdán a Twitteren. Az államfő döntését Petr Fiala kormányfőnek is alá kell írnia. Az államfő és a kormányfő még március elején megállapodott: azok a cseh állampolgárok, akik Ukrajnába mennek az orosz hadsereg ellen harcolni, büntetlenséggel számolhatnak. (MTI) Vajon mibe kerülhet az olajembargó megszavazása? (Shutterstock-feivétel)
