Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-07 / 231. szám, szombat

6 I RÖVIDEN Palkovics: pozitív az állásfoglalás Brüsszel/Velence. Egyértel­műen pozitív a Velencei Bizott­ság állásfoglalása a magyar fel­sőoktatási törvényről, a testület ugyanis kimondta, hogy az álla­moknak jogukban áll követel­ményeket támasztani a területü­kön működő külföldi egyete­mekkel szemben-közölte Pal­kovics László magyar oktatási államtitkár. Vita egyedül abban van, hogy a Velencei Bizottság - szerint ki kellene vonni az or­szágban már jelen lévő külföldi egyetemeket az új szabályozás bizonyos előírásai alól, a kor­mány azonban úgy látja, hogy a magyar törvényeknek minden­kire vonatkozniuk kell, aki Ma­gyarországon kíván működni - mondta Palkovics, aki Kecsmár Krisztián igazságügyi államtit­kárral együtt részt vett a szerve­zet tegnapi ülésén. Kecsmár ki­jelentette: diszkrimináció lenne, ha a törvényt csak az újonnan letelepülő külföldi intézmé­nyekre alkalmaznák, az sértené az egyenlő elbánás elvét. (MTI) Az aradi vértanúkra emlékeztek Budapest Magyarországon és a határon túl is megemlékezéseket tartottak tegnap, az aradi vérta­núk kivégzésének 168. évfordu­lója alkalmából. A magyar nem­zeti gyásznapon a Budapesten, a Parlament előtti Kossuth téren felvonták, majd félárbócra en­gedték Magyarország lobogóját. A Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál ko­szorúzást tartottak. Emellett több vidéki településen is tartottak megemlékezéseket. A magyar kormány 2001 -ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át. 1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a ma­gyar szabadságharc 13 honvéd- tábornokát, Pesten pedig Bat­thyány Lajos grófot, az első ma­gyar felelős kormány miniszter- elnökét. A határon túl is több he­lyen megemlékeznek a magyar nemzeti gyásznapról. (MTI) KÜLFÖLD 2017. október 7. | www.ujszo.com Egy kis dulakodás után a kijevi parlament tegnap elfogadta első olvasásban a Donyec-medence Ukrajnába történő visszacsatolásáról szóló, Oroszországot agresszornak minősítő államfői törvényjavaslatot. A megszavazott törvény- javaslat kimondja, hogy a Donyeck és Luhanszk megyék szakadár ellenőrzésű részei ideiglenesen orosz megszállás alatt állnak, a helyzet jogellenes, azaz nem teremt semmiféle területi jogot az Oroszországi Föderáció számára. A dön- • téshozatal előtt az indítványt támogató és ellenző képviselők között dulakodás tört ki az ülésteremben, miután ellen­zéki és független képviselők megpróbálták megakadályozni a szavazást. Az előterjesztést a 450 fős törvényhozás 233 tagja támogatta, a szavazáskor 335 képviselő volt jelen az ülésteremben. (SiTA/AP-feivétei) Mindenképpen összeül a katalán parlament MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid/Barcelona. Kedden tart rendkívüli ülést a katalán parlament, amelyen Carles Puigdemont elnök értékeli az aktuális politikai helyzetet - döntött tegnapi ülésén az autonóm parlament vezetése. A rendkívüli ülést eredetileg hét­főre tervezték, és egyetlen napiren­di pontja az volt, hogy a katalán el­nök az október 1-jei függetlenségi népszavazás eredményét és hatásait értékeli. A katalán szocialista párt (PSC) az alkotmánybíróságon tá­madta meg az illegális népszava­zásról szóló rendkívüli parlamenti ülést összehívó határozatot. A bírói testület eljárásba vette a beadványt, és felfüggesztette a parlamenti ülést, amit így törvényesen nem le­het megtartani. Ezt követően a ka­talán elnök maga kezdeménye a ka­talán parlamentnél keddi felszóla­lását, ezúttal kihagyva abból a nép­szavazásra utaló kifej ezést. A katalán parlament ellenzéki pátjai attól tartanak, hogy az ülésen a függetlenségi pártok a napirend módosításával az utolsó pillanatban határozatot terjesztenek be Kataló- nia elszakadásának kinyilvánításá­ról. Carles Riera, a baloldali Népi Egység (CUP) nevű függetlenségi párt képviselője tegnap azt állította, hogy már tárgyalnak a Junts pel Sí (Együtt az igenért) katalán kor­mányzó pártszövetséggel a függet­lenségről szóló nyilatkozat szöve­géről, amelyet a katalán elnök majd felolvas a keddi parlamenti ülésen. Ezt azonban a katalán kormány ré­széről senki sem erősítette meg.> ínigo Méndez de Vigo, spanyol kormányszóvivő a kabinet tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: a katalán parlament által elfogadott függetlenségi nyilatko­zatnak nem lenne nemzetközi tá­mogatása. Megismételte a spanyol minisz­terelnök korábbi kijelentését, hogy amennyiben a katalán kormány visszatér a törvényességhez, akkor készek vele a párbeszédre. Közben bocsánatot kért a spa­nyol csendőrök erőszakos fellépése miatt a múlt heti katalóniai népsza­vazáson a spanyol kormány kata­lóniai megbízottja egy barcelonai televíziós interjúban. Énric Miliő a TV3 katalán televízió műsorában szomorúságát fejezte ki a történtek miatt, de hozzátette, hogy a katalán kormányt tartja felelősnek. Trump vihar előtti csendről beszélt Washington. Donald Trump amerikai elnök csütörtökön este vihar előtti csendről beszélt Iránnal és Eszak-Koreával kap­csolatban, miután a Fehér Ház­ban tanácskozott magas rangú amerikai katonai vezetőkkel. Az elnök csütörtök este tár­gyalt a katonai vezetőkkel Irán­ról és Eszak-Koreáról, majd új­ságíróknak nyilatkozott, és azt mondta, hogy „talán vihar előtti csend van”. A kérdésre, hogy milyen vi­harra gondol, csak annyit vála­szolt: „majd meglátják”. Hoz­zátette: „a világ legnagyszerűbb katonai vezetői vannak ebben a szobában”. A tanácskozáson jelen volt John Kelly tábornok, a Fehér Ház kabinetfőnöke, Herbert McMaster altábornagy, nem­zetbiztonsági tanácsadó, vala­mint James Mattis védelmi mi­niszter is. A megbeszélés előtt Trump az észak-koreai fenyegetésről be­szélt újságíróknak, valamint arról, hogy meg kell előzni Irán hozzájutását atomfegyverhez. „Eszak-Koreát illetően atom­fegyver-mentesítés a célunk, nem engedhetjük meg ennek a diktátornak (Kim Dzsong Un­nak), hogy elképzelhetetlen em­beráldozatokkal fenyegesse nemzetünket és szövetségese­inket. Mindent megteszünk, ami csak szükséges, hogy elejét ve­gyük ennek” - fogalmazott Do­nald Trump. Iránnal kapcsolatban leszö­gezte: Teherán nem tartotta tiszteletben a nukleáris prog­ramja visszaszorítását célzó többhatalmi atomalku „szelle­miségét”. A tanácskozás résztvevőitől Trump azt kérte, hogy gyorsab­ban dolgozzák ki a „katonai megoldásokat” - ha szükség lesz rájuk —, és többfélét is ter­jesszenek elé. Az amerikai elnöknek októ­ber 15-én kellene aláírnia a há­romhavonta esedékes igazolást arról, hogy Irán betartja az atomalkut, sajtóhírek szerint azonban ezt valószínűleg nem teszi meg. (MTI) Gyerekek ezrei halnak meg fegyveres viszályokban Sebesült kislány a kabuli kórházban (siTA/AP-feivétei) „A magyarokat szájba verték” Arad. Rossz üzenetnek tartja a közös jövő alakítása szempontjá­ból Kelemen Hunor azt, hogy a román pártok még a párbeszédet is elutasították az anyanyelv­használati jogok bővítéséről. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke sze­rint ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy „a magyarokat szájba ver­ték”. Tegnapi aradi sajtóértekez­letén arra utalt, hogy a képvise­lőházban szerdán a román pártok érdemi vita nélkül elvetették az RMDSZ törvényjavaslatát, mely csökkentené azt a lakossága­rányt, amely felett egy kisebbség használhatja anyanyelvét a helyi közigazgatásban. Az RMDSZ elnöke az aradi vértanúk kivég­zésének 168. évfordulója alkal­mából érkezett Aradra, ahol részt vesz a Szabadság-szobornál és az egykori vesztőhelyen szervezett megemlékezéseken. (MTI) New York/Genf. Az ENSZ jelentése szerint több mint nyolcezer gyerek halt meg vagy sebesült meg fegyveres konfliktusokban tavaly világszerte. Afganisztánban 3512 gyerek esett áldozatul a fegyveres viszálynak, a tavalyelőtti évhez képest negyedével emelkedett a számuk. Jemenben 1340, Szíriában 1299 gyerek lelte ha­lálát vagy sebesült meg a polgárhá­borúban. Az ENSZ-jelentés kitér arra, hogy gyerekek százait verbuválták kato­náknak, Szomáliában és Szíriában ráadásul több mint kétszeresére nőtt az ilyen esetek száma. Felkerült az ENSZ feketelistájára a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció is, amely a világszervezet adatai szerint legalább 683 gyereket ölt és sebesí- tett meg 2016-ban, iskolákat és kór­házakat is ért támadásai során a je­meni polgárháborúban. Az arab koa­líció tavaly is felkerült a listára, de az akkori ENSZ-titkár, Ban Ki Mun ké­sőbb eltávolította onnan Szaúd- Arábia nyomására. Antonio Guterres hivatalban lévő ENSZ-főtitkár elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy gyerekek halnak meg fegyveres viszályokban. Fel­szólította a katonai konfliktusok résztvevőit, hogy jobban oltalmazzák őket. Folyamatosan nő a gyerekmene­kültek száma is a világon. A gyer­mekek már több mint a felét teszik ki a hazájukból az erőszak, üldöztetés és hátrányos megkülönböztetés elől menekülőknek - közölte az ENSZ genfi székhelyén Volker Türk, a vi­lágszervezet menekültügyi főbizto­sának egyik helyettese. A gyerekmenekültek növekvő számát illetően azért is drámai a hely­zet, mert egyre több köztük az olyan, aki kísérő nélkül, teljesen egyedül kénytelen menekülni. Tavaly például több mint 60 ezer, a családjától külön levő gyereket vettek őrizetbe a ható­ságok az Egyesült Államok és Mexi­kó közti határ közelében, a Szíriái vál­ság elől elmenekült gyerekek száma csaknem 2,5 millió, míg Dél- Szudánból több mint egymillió gye­rek menekült el az ottani konfliktus következtében. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom